Regisztráció nélküli opciós próbakereskedelem
Ingatlanforgalmazással foglalkozó társaságunk két saját tulajdonú építési telekre két különböző lehetséges majdani vevővel vételi jogot alapító szerződést kötött.
A szerződés alapján az opciós díj a vételi jog gyakorlása esetén a vételárba beleszámít, annak részét képezi. Amennyiben a vevő a kikötött határidőben nem él a vételi jogával, úgy az opciós díjat az eladó nem köteles visszafizetni, az az eladót illeti meg. Helyesen értelmezzük-e, hogy a megfizetett opciós díjról nem kell számlát kiállítani, majd ha a vételi jog határideje lejár, és az ingatlant megvásárolják, akkor kell majd az egész ügyletről számlát kiállítani?
Amennyiben viszont társaságunkat illeti meg az opciós díj az ügylet meghiúsulása miatt, abban az esetben véglegesen átvett pénzeszközként kell elszámolni, számla kiállítása nélkül? Viszont ha a vétel nem valósul meg, úgy az opciós díjat az eladó köteles a vevőnek visszafizetni. Jól gondolom, hogy ebben az esetben az opciós díj előlegnek minősül, és áfás számlát kell kiállítani róla?
Számvitelileg pedig mindkét esetben a kötelezettségek között kell nyilvántartani, csak az egyik hosszú lejáratú, a másik ügylet pedig vevőtől kapott előleg?
A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett regisztráció nélküli opciós próbakereskedelem, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön már az előfizetőnk?
A piac határidős szegmense minden vérbeli befektető fantáziáját megmozgatja, hiszen az azonnali piachoz képest sokkal kisebb forrást mozgósítva lehet azonos méretű pozícióra szert tenni, vagyis fő előnye a tőkeáttétel. További előny, hogy lehetőség van eladási pozíciót napon túl is nyitva tartani short-sellingvagyis olyan instrumentumot értékesíteni, ami jelenleg nincs is a birtokunkban szemben az azonnali piaccal, ahol erre nincs lehetőség. Egy határidős ügylet tehát mindig jövőbeli időpontra szól, egyszerűen egy termék jövőbeni árfolyamára vonatkozó spekuláció, ahol minden teljesítés is a jövőbeni időpontban esedékes, tehát most nem szükséges kifizetnünk a vételárat, illetve rendelkezésre bocsátanunk az eladott "jószágot", csak a pozíciónál jóval kisebb fedezetet kell képeznünk. A határidős ügylet lényege tehát, hogy a felek az üzletkötéskor egy jövőben teljesítendő ügylet feltételeiben állapodnak meg, olyan terméket is el lehet adni, amely ténylegesen nincs birtokunkban, illetve olyan instrumentumra is kötnek vételi szerződést, amit ténylegesen nem akar megszerezni a szerződő fél vagyis most spekulációs célból veszi meg, de még lejárat előtt eladja.
