Újraelosztási lehetőség. Átpumpált esélyek: érvek az újraelosztás újragondolása mellett – Új Egyenlőség
Budapest: Napvilág Kiadó, Bináris opciók rs-en foglalkoztatnak a társadalmi viszonyok, a társadalmi struktúra, az osztályviszonyok kérdései, annak mindenképpen érdemes elolvasnia Vastagh Zoltán Társadalmi struktúra és állami redisztribúció című kiváló könyvét Budapest: Napvilág, Különösen érdemes elolvasnia, ha a mai magyar társadalom osztályszerkezetét, egyenlőtlenségeit és a magyar állam erre gyakorolt hatását kívánja mélyebben megérteni.
Éber Márk Áron A szerzőt talán nem kell bemutatnunk: Az igazságos növekedés nyomában címmel az Új Egyenlőségen is olvashattunk már tőle remek elemzést.
Körkép reform után Tanulmányok a nyugdíjrendszerről
Mit tudunk a mai magyar társadalom osztálystruktúrájáról, és milyenné alakítja ezt az állami redisztribúció 17— Könyve elején Vastagh Zoltán érdekes megfigyelést tesz: úgy látja, hogy a korábbi struktúrakutatások nem szenteltek kellő figyelmet az állam és a politika osztályszerkezetet formáló szerepének.
Vissza kell hát térni az állam társadalomformáló, az osztályszerkezetet alakító hatásainak vizsgálatához — érvel Vastagh Zoltán. Polányi Károly és a magyar társadalomkutatás eleven hagyománya Minden innováció, minden újítás visszatér valamilyen módon a hagyományokhoz, hogy alkotó módon újraértelmezze, új módon kombinálja a hagyományban már fellelhető elemeket. Polányi — mint emlékezhetünk — a közösségek és társadalmak gazdasági integrációjának négy tiszta típusát különítette el: a természetes önellátást, a reciprocitást vagy újraelosztási lehetőség redisztribúciót vagy újraelosztást és a piaci árucserét.
Polányi hangsúlyozta: gazdasági értelemben minden közösség és minden társadalom e négy tiszta típus valamilyen empirikus kombinációjaként szerveződik azaz: integrálódik és differenciálódik egyidejűleg. A valóságos integráció minden esetben mozaikszerű, melynek alkotóelemei e sokrétűen egymáshoz kapcsolódó, egymást átható-alakító tiszta formák. Nincs kizárólag piacilag integrált társadalom: a szabadpiac fikciójának megvalósulása az újraelosztási lehetőség társadalom pusztulásához vezetne.
De nincsen kizárólag redisztributíve vagy egyedül viszonossági alapokon integrált társadalom sem.
- TÁRSADALOM A szociális beruházás logikáját érvényre juttató redisztribúció nem csak a javakat, hanem az esélyeket is újrarendezheti, aminek végső soron a társadalom valamennyi tagja nyertese lehet.
- Átpumpált esélyek: érvek az újraelosztás újragondolása mellett – Új Egyenlőség
Tapasztalataink szerint a valóságos közösségek és társadalmak integrációja mindig több komponensű, mozaikszerű. A kérdés inkább az, mely integrációs forma elsődleges, melyik az uralkodó, a többi hogyan és milyen területeken egészíti ki e újraelosztási lehetőség mechanizmust.
Gazdasági értelemben a modern társadalmak jobbára piacilag, illetve redisztributíve integráltak. Ez utóbbi központi újraelosztást jelent, javak elvonását, majd annak valamilyen logika szerinti visszaosztását. Polányi Károly e fogalmakat archaikus társadalmak integrációját vizsgálva alkotta meg.
"Mandátumának sorsát a lelkiismeretére bízzuk"
A piac és az árucsere természetesen uralkodó integrációs forma is lehet, de sohasem egyeduralkodó, sohasem kizárólagos.
Ennek megteremtése a társadalmakra nézve életveszélyes neoliberális vágyálom csupán.
Polányi Károlyról bővebben itt olvashat az Új Egyenlőségen. A fél perifériás államszocialista társadalmakat gazdaságilag elsődlegesen az állami redisztribúció integrálta az állami tulajdon uralma melletti állami újraelosztás egy párt irányítása alatta centrumkapitalista társadalmakat pedig elsődlegesen a piaci mechanizmusok a magántulajdon uralma melletti árucsere és a többpártrendszerű parlamentarizmus politikai felépítménye.
Szelényi Iván és munkatársai ugyanakkor természetesen nem hagyták figyelmen kívül, hogy a tőkés világgazdaság centrumának kapitalista társadalmaiban a második világháború után különféle jóléti államok épültek ki, amelyek az ott uralkodó piaci integrációt redisztributív-jóléti mechanizmusokkal ellensúlyozták az uralkodó magántulajdon mellett a termelőeszközök egy része ráadásul állami-közösségi tulajdonban volt.
A közép- és kelet-európai államszocialista félperiféria társadalmaiban is látszott ugyanakkor, hogy a hatvanas évektől több helyütt piaci mechanizmusok ékelődnek az elsődlegesen újraelosztó rendszerekbe. E újraelosztási lehetőség Szelényi Iván egy korábbi, az Új Egyenlőségen megjelent írását ajánljuk. Vastagh Zoltán e fogalmi hálót és elemzési eszköztárat a rendszerváltás, valamint a es fordulat után is újraelosztási lehetőség használhatónak látja.
Hiányolja a folytatást: mintha a hazai társadalomkutatás nem aknázta volna ki kellően az elemzési lehetőséget. Mintha nem mondtunk volna el mindent az elmúlt 30 év történetéről, ami pedig e nyelven — érvel Vastagh Zoltán — elmondható és elmondandó lenne. Vajon hogyan alakul piac és állami redisztribúció viszonya után?
És hogyan alakul után? Hogyan formálja a magyar társadalom osztályszerkezetét e két intézményesített integráló-strukturáló mechanizmus? Vajon jóléti-e a magyar állam? Olyan újraelosztást végez, amilyet a második világháború utáni centrumkapitalista társadalmak jóléti intézményrendszerei? Esélyt teremt állampolgárai számára, egyben kárpótolja őket a piaci versenyben elszenvedett hátrányaikért?
Mit mutatnak a számok? Elméletileg tájékozott empirikus társadalomkutatóként Vastagh Zoltán e kérdésekre keresi a válaszokat. Nem elégszik meg pusztán teoretikus fejtegetésekkel: az adatokhoz fordul, a rendelkezésére álló statisztikákat faggatja. A könyv eredményei és következtetései A bevezetés és a történeti áttekintést kínáló első fejezet után a szerző három empirikus fejezetben vizsgálja meg az állami redisztribúció egyenlőtlenségformáló szerepét.
Előbb a társadalmi transzferek szerepét vizsgálja II. A újraelosztási bináris opciók bp usd-vel ezek alapján vonja le következtetéseit és vázolja fel a magyar társadalom osztálytérképét V. A konklúzió lehangoló: az újraelosztó magyar állam nem csökkenti, hanem részben konzerválja, részben pedig növeli a tőkés magánpiac strukturálta egyenlőtlenségeket. Az állami redisztribúció közszolgáltatásainak alapellátásai a kedvezőtlenebb strukturális piaci helyzetben lévőknek kevesebb és alacsonyabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak.
Az állami foglalkoztatásban pedig éppen a közszolgáltatásokat biztosító munkavállalóknak folyósít a redisztribúció forrásaiból alacsonyabb béreket újraelosztási lehetőség.
Vastagh Zoltán kritikai elemzése rávilágít: a redisztribúció e szerkezete lesújtó ugyan, de sem nem természetszerű, sem nem szükségszerű — és nem is megváltoztathatatlan. Az állami újraelosztás szerkezetét bíráló elemzésével burkoltan azt is állítja: e szégyenteljes gyakorlat másképpen is lehetséges volna, azaz megváltoztatható, sőt megváltoztatandó.
A szerző is jelzi, hogy szomorú diagnózisa nem teljesen új felfedezés. Annál fontosabb azonban, hogy mindezt újraelosztási lehetőség elemzések révén újra kimutatja. Vastagh Zoltán szerint a magyar modell előtt sem volt elhelyezhető Gøsta Esping-Andersen eredeti tipológiájában, amely a jóléti államok három világát különböztette meg a szociáldemokrata-északia konzervatív-kontinentális, valamint az angolszász liberális modellt.
Ade főleg utáni magyarországi átalakulások azonban már komolyabb értelmezési nehézséget támasztanak: nem könnyen illeszthető be az eddigi tipológiába — Szó sincs már tehát arról, amiről a hetvenes-nyolcvanas években Szelényi Iván és munkatársai írtak: hogy az egyenlőtlenségek állami újraelosztás által meghatározott rendszerét a második gazdaság piaci mechanizmusai kompenzálnák.
A magyar társadalom osztálytérképe felé Hogyan jellemezhető mindezt figyelembe véve a magyar társadalom osztályszerkezete? Gondolatmenetében ezt az állami-redisztributív struktúrát politikaiként, a tőkés-piaci struktúrát pedig gazdaságiként határozza meg. Hogyan lehet bitcoinot készíteni a 2020-as héten elválasztás analitikus, célja az állami redisztribúció struktúraformáló hatásainak elemzői elkülönítése a tőkés-piaci hatásoktól.
Politikai és gazdasági összetevők elválasztása már azért is csak analitikus lehet, mert valójában nincsen önmagában vett piac állami szabályozás és beavatkozás nélkül — ezt éppen Polányi Károlytól tudjuk.
A politikai gazdaságtan is újraelosztási lehetőség az előfeltevésen alapul: gazdasági és politikai empirikusan szorosan egybeszövődik, elválasztásuk mindenkor csak mesterséges lehet. Hogy miért választja el akkor gondolatilag mégis a társadalomszerkezet tőkés-piaci és állami redisztributív komponensét? Vastagh Zoltán elemzői céllal teszi ezt. Annak érdekében különbözteti meg őket, hogy újraelosztási lehetőség által felmérhesse az elosztási küzdelmek valódi tétjét és következményeit; elkülöníthesse az állami újraelosztás nyerteseit és veszteseit; láthatóvá váljon: ellensúlyozza-e az állami újraelosztás a piacon kialakuló egyenlőtlenségeket; a társadalmi egyenlőtlenségek kérdése újra átpolitizálható legyen.
Az egyenlőtlenségkutatás utáni konjunktúrája a közgazdasági főáram számára is világosan megmutatta: megfelelő állami szabályozás és kompenzáló újraelosztás, azaz közösségi-állami beavatkozás nélkül az egyenlőtlenségek szükségképpen növekednek, a társadalmak polarizálódnak. Elég, ha csak Thomas Piketty vagy Branko Milanović elemzéseire gondolunk.
Költeni is tudni kell: ideje túllépni a maradékelvű újraelosztáson
Vastagh Zoltán könyve tehát nagyon érdekes és invenciózus kísérlet a magyar társadalom osztálytérképének felvázolására. Vastagh Zoltán könyve is távlatosabb: kimondatlanul ugyan, de a szakmaiak mellett politikai célok felé is mutat.
Ama kérdések megválaszolása felé, hogy hogyan lenne átformálható a társadalomszerkezet tőkés-piaci struktúrája az állami szabályozással, valamint hogy miként lenne átalakítható az állami-redisztributív újraelosztási lehetőség egy igazságosabb, egyenlőbb és fenntarthatóbb világ megteremtése érdekében. Egy igazságosabb, egyenlőbb és fenntarthatóbb világ felé, aminek elérését az Új Egyenlőség is célul tűzte magának.
A könyvről részletesebb recenzió is olvasható a socio. Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több újraelosztási lehetőség lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket!
Városi magányból vidéki közösségbe
Itt teheted meg.
