zsarol címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (25). Elvesztegetett lehetőségek (első világháború)

Max Hoffmann (1869 – 1927) vezérőrnagy könyvével fejeztem be a cikksorozat előző részét, és most azzal folytatom. Az elvesztegetett lehetőségek c. kötet sok fontos eseményt tárgyal, ezek közül eddig a breszt-litovszki tárgyalások bemutatásánál támaszkodtam – többek között, sokszor más forrásokkal együtt, azokkal kiegészítve – a könyvre. Megállapításai most sem kizárólagos forrásként szerepelnek, nem egyszer csak egyfajta ürügyként valaminek a kifejtésére.  Az elvesztegetett lehetőségek egyébként nagyrészt arról szól, hogyan lehetett volna mégis megnyerni az első világháborút, vagy legalább elérni a tisztességes békét, amihez persze komoly, erős ellenfélnek kellett volna maradni. És ezzel elkerülni e háború lezárásának máig ható tragikus, deformáló, mérhetetlen szenvedést hozó következményeit. Hadd tegyem hozzá, hogy ha az ésszerűség és nem az elvakult bosszú és az elvakult jutalmazás vezérli a győztes antantot, akkor is javultak volna az esélyei annak, hogy valódi béke helyett ne egy 20 évre szóló fegyverszünet – ahogy Fosch tábornok minősítette (ld. alább!) –  szülessen.

1918: a németek aláírják a fegyverszünetet Fosch marshall előtt. (Képeslap, Wikivand)

Bővebben…

Berija (11. folytatás). Zsukov emberi gyengesége

Zsukov “legendája”: Zsukov lett volna (a valójában már halott) Berija egyik “letartóztatója”. Sőt szerinte ő volt a tábornoki csoport parancsnoka

December közepe táján megjelent a Leleplező c. könyvújság 2016/4. száma, és benne a soron következő Berija-cikk. Most itt, a blogon is – ahogy szoktuk, a hosszú irást kétfelé bontva – folytatódik Berija valóságos története. Ez – mint eddig is láthattuk – teljesen más, mint amit róla kitaláltak és elterjesztettek. Hogy a Leleplező megjelenéseit követő, negyedévente folytatódó sorozat az olvasó számára könnyebben követhető legyen, új kategória indult a blog bal oldalán, az “Archívum” alatt, “Berija” néven.  Ez összegyűjtve tartalmazza az eddig folytatásokat. Ezúttal Zsukov marsall személyiségéről és emberi gyengeségéről esik szó bővebben, pontosabban ezt kezdjük el, de e témára még a követező részben is kitérünk. Zsukov igen jó, kvázi baráti kapcsolatban volt Berijával, de karrierje érdekében mégis vállalta egy olyan – ráadásul törvénytelen, puccsista – akcióban való részvételét, sőt dicsekedett is azzal, ez lett volna Berija letartóztatása, ami meg sem történt. Emiatt aztán – saját kezdeményezésére – magyarázkodott Berija fiának, Szergo Berijának. Ez a magyarázkodás azonban nem akadályozta abban, hogy Berija letartóztatásával Zsukov tovább már ne dicsekedjen. Zsukov más gyengeségeiről sem feledkezek meg. De ezekkel inkább majd később és részletesebben foglalkozom, ebben és a következő folytatásban.

zsukov2

Zsukov marsall a négy aranycsillaggal. A negyediket a “magyarországi fasiszta lázadás” leveréséért kapta 60. születésnapján

Bővebben…

Mennyivel kell csökkenteni az áram és a földgáz árát?

A magyarok építhettek arra a dologra (?!), amiben nagy rutinjuk van (Bajnai Gordon miniszterelnök 2010-ben)

Folytassuk tehát a témát; a “kell-e csökkenteni kérdése után” tekintsük át azt is, hogy mennyivel kell. Ott hagytuk abba az előző cikkben, hogy a magyar gazdaság egyik sajnálatos sajátossága a már három évtizede rendkívül magasnak számító árszintemelkedés.

Az inflációban is, ma is Európa egyik legrosszabb mutatóját produkáljuk. Ennek egyik oka, hogy a kormányok gazdaságpolitikai elgondolás híján részben az inflációval működtetik a gazdaságot, teszik elviselhető mértékűvé a költségvetési hiányt, vesznek vissza jövedelmeket. Ez különben az egyik legkevésbé hatékony, nagy károkat és veszteséget okozó gazdaságpolitikai eszköz. Ez is egyike azon “dolgoknak”, amire Bajnai Gordon lelkesítően utalt. Jobb persze, mint a „fejre állás”, de sokkal rosszabb, mint az érdemi gazdaságpolitika.

Fogyasztói árindexek, ábra

Bővebben…

Szalai Annamáriának. Második levél

Szalai Annamária

elnöknő
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Tisztelt Elnöknő! Kedves Annamária!

Az Ön által irányított és felügyelt területtel kapcsolatban fordultam Elnök asszonyhoz egy hónappal ezelőtt. Személyes ügyben, ami egyben közérdekű is, mivel sajnos alapos tapasztalatokra tettem szert a távközlési monopóliumok működéséről, sőt az egyik cégnél (UPC S. a. r. l.) egészen kirívó visszásságokról.

1.) E vállalatnál a jogszabályokra fittyet hánynak: jogosulatlan kiadásokat számláznak, jogtalan kikapcsolással fegyelmeznek, a szolgáltatás megvonásával zsarolnak, letéti díjat lopnak el, az ügyfelek telefonköltségén reklámozzák és „oktatják” ügyfeleiket. Saját hibáikból kiszámlázott összegekre kamatot is felszámítanak.

Szalai Annamária. Ki védi meg az ügyfelek jogait?

Szalai Annamária. Ki védi meg az ügyfelek jogait?

Bővebben…

Szalai Annamária elnöknőnek. Első levél

Szalai Annamária
elnöknő
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Budapest

Tisztelt Elnöknő! Kedves Annamária!

Gratulálok kinevezéséhez, bár nem titkolom, meglepetéssel értesültem arról, hogy a távközlés technikai és szolgáltatási kérdései is Annamáriához tartoznak. Itt is rendkívül sok lenne a megoldandó feladat, ami szerintem ilyen irányú ismereteket és képzettséget, előéletet tételezne fel. (Persze, ha a gondokat valóban meg akarják oldani.) Úgy látom, hogy e kérdésekre nincs is kinevezett vezető, helyettese is egy pénzügyes (OTP stb.), ami egészen meghökkentő.

Szalai Annamária. Hatóság mit tesz a fogyasztók kiszolgáltatottsága ellen?

Szalai Annamária. Hatóság mit tesz a fogyasztók kiszolgáltatottsága ellen?

Bővebben…

Túszok és túszejtők

Fogom, de nem ereszt! A túszokból lesznek a túszejtők?

A helyzetértékelő cikknek sok címe lehetne, de talán nem véletlen, hogy mégis éppen ezt választottam Ahol persze túszok vannak, ott túszejtőknek is kell lenniük. Ebben nincsen semmi rendkívüli. A megfordult szerepek annál érdekesebbek és jellegzetesebbek. A politika az utóbbi évtizedekben különösen nagy figyelmet fordít klientúrájának létrehozására, sőt ez a törekvés egyre erőteljesebb, láthatóan egyre több pénzt és lehetőséget kapnak azok, akiket lekötelezettjeivé kíván tenni.

Orbán, Demján, Fellegi stb. Udvar és holdudvar

Orbán, Demján, Fellegi stb. Udvar és holdudvar

Bővebben…

Az Alternatív gazdaságpolitika (1995. november)

„… nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba” – állította Epheszoszi Hérakleitosz (Kr. e. 535-475)

Nyilván Hérakleitosz sem gondolt kizárólag a folyókra, amelyek soha nem azonosak önmagukkal, hanem általános érvényű megállapítást tett.  Ha nem így lenne, nem idéznék évszázadok óta.Mi mégis újra és újra  lényegében ugyanabba a “folyóba”, a valóságban ugyanabba a gazdasági konstellációba, a válságba  lépünk. És ez már  – néhány év megszakítással – évek óta tart. Annak ellenére, hogy van tapasztalat arra is, hogy valóban lehet másként és eredményesen csinálni. Ennek alapját az Alternatív gazdaságpolitika adta, aminek a bemutatására a blogban most sor kerül.

 

Alternatív Gazdasági Politika

  Bővebben…