virtuális valóság címkéhez tartozó bejegyzések

Nem csökkennek a történelmi fehér foltok (1. folytatás)

Szemérmes koldusnak üres a tarisznyája

(Magyar közmondás)

Folytatjuk a másfél hete kezdett témát. A történelmi fehér foltok fennmaradása és újak keletkezése egyaránt utal deformitásokra, manipulációs szándékra, elmaradt rendszerváltásra, „zavartalanul” érvényesített, az ország szempontjából viszont elfogadhatatlan mögöttes érdekekre és szükségképpen hibás helyzetértékelésekre és következtetésekre. Ezekből pedig bőven származnak komoly erkölcsi, de hatalmas anyagi károk is. Elég nyilvánvaló, ha az ország érdekeit nézzük és nem valamilyen kivételezett csoportét, akkor nem a virtuális, konstruált „történelemből”, ahogy ez ma is jellemző, hanem a valóságosból kellene kiindulni. Ehhez persze nyilván friss szemmel és prekoncepció nélkül fel kellene tárni a fehér foltokat. Sok más mellett a történelmi értékelés súlyos zavarai is  az egyik magyarázat arra, miért nem kerülünk ki gondjaink hálójából, miért maradunk le, miért nem tudunk jól tárgyalni nemzetközi partnereinkkel, miért nem érezzük, hogy ennek vitelére alkalmas személyt kellene kinevezni, miért nem vagyunk olyan hatékonyak sem, mint nemrég még hozzánk képest esélytelen szomszédaink. Miért maradt Magyarország kompország (ahogy Ady írta: komp-ország), ami még mindig nem volt képes átérni a „túlpartra”, áttételesen tehát egy új rendszerbe? A szimbolikus átkelés egy túlhaladott rendszerből kezdődött, ami a hosszú „utazáson” viszont már zűrzavaros viszonyokká, rezsimmé vált. Jellemző, hogy Bajnai Gordon nem működőképes és hatékony rendszert, hanem rezsimváltást (?!) akar. Akkor is sajnálatos, ha – mint sokszor máskor – rosszul fejezte volna ki magát.

Bajnai Gordon: rezsimváltást! Rezsimváltást?!

Bajnai Gordon: rezsimváltást! Rezsimváltást?!

Bővebben…

Az uniós támogatásokról (2014-2020)

“A tények makacs dolgok; legyenek bármik is a kívánságaink, szándékaink, vagy kívánjanak bármit indulataink, nem változtatják meg a tények és bizonyítékok állását.” (John Adams amerikai elnök: 1735-1826)

Amit John Adams és nyomán Joszif Sztálin és mások mondtak, bölcs megállapítás. Hiába magyarázzuk félre a valóságot, attól még létezik ez a valóság. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne a tények helyett virtuális tényekről beszélni, mást állítani a valóságról, mint ami. De azt sem jelenti, hogy a tényeket egyáltalán tekintetbe veszik, vagy hogy megismerik a tények közötti összefüggéseket. A valóságra ma egyébként is kevesen “vevők”, vagy akár csak kíváncsiak.

A napokban az EU-s csúcson elfogadták az EU új középtávú (hétéves) költségvetésének kerettervét.  Nagy küzdelem folyt a pénzekért, két értelemben is. Egyfelől, hogy kevesebbet kelljen befizetniük az országoknak, tehát, hogy kisebb legyen az új ciklus EU-s költségvetése, másfelől, hogy minél több támogatáshoz jussanak a tagországok. A két cél egyidejűleg meglehetősen nehezen volt teljesíthető, mondhatni, teljesíthetetlen volt. Vannak persze kormányfők, akiknek ez – szerintük – mégis csak sikerült.

Orbán Viktor miniszterelnök. Fantasztikus sikertörténetnek tartja

Orbán Viktor miniszterelnök. Fantasztikus sikertörténetnek tartja

Bővebben…

Sulykolt téveszmékből hibás gondolkodási panelek

Tisztelt Igazi Hatalom!
(Medgyessy Péter 2003. január 15-i leveléből)

Nem a Jóistent szólította meg így Medgyessy Péter, hanem egy sajtóorgánumot. Miniszterelnökként ezzel az émelygős megszólítással kezdte a sajtónak írott  válaszát. A 168 óra nyílt levélben „vonta felelősségre” őt, mint „a hatalmat”, főleg azért, mert támogatja a Terror Háza Múzeumot. Medgyessy tegezős válaszát ezzel kezdte: „Kedves Igazi Hatalom! Úgy hiszem, a megszólítást nem kell megmagyaráznom, hiszen Te is tudod, hogy a valódi Hatalom a közvélemény.”

Itt rögtön van egyéb zavar is, ugyanis a közvélemény nem azonos a sajtóval, vagy a 168 óra című lappal. A közvélemény különben nem szokott levelet írni… De sem a sajtó, sem a közvélemény nem olyan hatalom, ami felülmúlná a miniszterelnökét. A közhelyes felfogásnak megfelelően Medgyessy a sajtót negyedik hatalmi ágnak, sőt a legfontosabb hatalmi ágnak tekinti. Pedig a hatalom, a politika eszközéről van csak szó, jelen esetben az SZDSZ véleményének közvetítéséről. Válasza tehát – ha csak félig komolyan gondolta is – nagyfokú naivitásáról tanúskodik.

Medgyessy Péter: Vajon ki a Kedves Igazi Hatalom?

Medgyessy Péter: Vajon ki a Kedves Igazi Hatalom?

Bővebben…

Egyetlen lépést sem hatásvizsgálatok és elemzések nélkül!

A szabadság a törvényszerűségek ismerete
(Immanuel Kant)

Tisztelt Országgyűlési Képviselő!

Csaknem kétszáz éve, hogy a nagy gondolkodó, Immanuel Kant (1724-1804) kimondta: A SZABADSÁG A TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK ISMERETE. A praktikum nyelvére lefordítva: akkor tudjuk céljainknak megfelelően átformálni a valóságot, vagy tudunk egyáltalán eredményesen kormányozni, ha ismerjük a hatásmechanizmusokat, ha felhasználjuk, „szolgálatunkba állítjuk” a törvényszerűségeket. Ez az igazság különösen fontos, ha olyan bonyolult közegről van szó, mint a gazdaság, ami folyamatok és kölcsönhatások összetett rendszere.

Orbán Viktor is gazdaságirányítási válságban

Orbán Viktor is gazdaságirányítási válságban

Bővebben…

Tudásalapú társadalom és gazdaságirányítási válság. Hol vannak a közgazdászok? (1.)

„A kiút elkezdődött… van érvényes tudásunk…”  (Bogár László)

Valóban? – reagálok a mottóban idézett két állításra, ami az új kormány teljesítményét értékeli. Nem a harangot veri félre, hanem dicsér. Hol a különbség a szakmai alapokon nyugvó helyzetértékelés és a politikai propaganda között?

Évtizedek óta nem lehetne fontosabb feladat, mint a gazdaság rendbetétele, fenntartható és dinamikus növekedési pályára állítása. Ennek általában az ellenkezőjét tapasztaljuk: súlyos, periodikusan visszatérő és elhúzódó válságokkal, vergődő gazdasággal, tömegek elszegényedésével, nagy és emelkedő, immár óriási adóssággal, nyomasztó munkanélküliséggel, magas inflációval, szabályozási anomáliákkal, a gazdaság működési zavaraival és veszteségeivel, forráshiánnyal és a források nem hatékony felhasználásával, pazarlással.

Bogár László: a kiút elkezdődött!

Bogár László: a kiút elkezdődött!

Bővebben…

Bolgár György: helyes-e, ha Szabadi Béla publikál a legnagyobb lapban? (1. és 2. rész)

A sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság harsány propagálása, egyúttal  a kirekesztés durva gyakorlása

2010. augusztus 5-én jelent meg Szabadi Béla cikke (Fordulat és reform?) a Népszabadságban. Bolgár György még aznap feltette a kérdést a Klubrádióban, a Megbeszéljük című műsorban: “helyes-e, ha a legnagyobb magyar napilap ekkora véleménycikket közöl tőle? Vagy miért is ne?”

A beszélgetésre Szabadi Bélával csak Szabadi Béla kifejezett kérésére, másnap,  augusztus 6-án került sor.

A vita hátteréül szolgáló cikk a honlapról is letölthető.

 

A videón (slide show-n) látható: Bolgár György, a Klubrádió műsorvezetője és Szabadi Béla.

A beszélgetésben szerepel, illetve róla említés történik: Bolgár György műsorvezető, Szabadi Béla, az FVM volt államtitkára, egy véleménycikk írója; Klubrádió; gazdaság; program; stratégia; Széchenyi Terv; Új Széchenyi Terv Legújabb Széchenyi Terv); Gazdaságkutató Intézet;  Népszabadság; fordulat; reform; leértékelés; érdekek; 29 lépés; az Orbán-kormány és elődei; politika; igazságszolgáltatás; sajtó; közvélemény; olvasók; tényleges valóság; virtuális élet; múlt; jelen;  jövő stb.

Az elszámolás (leszámolás, számadás) és a jogrend (1. rész)

Iustitia est regnorum fundamentum. Az igazság az országok talpköve

Tapasztaljuk, hogy olyan állapotok alakultak ki az országban (a gazdaságban, a politikában és másutt), amelyek elfogadhatatlanok, egyre kevésbé elviselhetőek.  Hogy mi e helyzet oka, azzal alig foglalkoznak, pedig régóta ez lenne az igazán érdekes és lényeges kérdés, ezzel ugyanis esély nyílhatott volna a negatív folyamatok megállítására, visszafordítására. Már amennyiben ez a hatalom érdekében állt volna, illetve állna.

Liebmann: Ne feledje, az igazság ideát van!

Liebmann: Ne feledje, az igazság ideát van!

Bővebben…

A miniszterelnök (média-főtanácsadója) sem szeretné, hogy megismerjék a Bilincs és póráz c. könyvet?

Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek

Levél Gréczy Zsoltnak: példákkal és kérdésekkel a sajtó függetlenségéről (2008. november 13.)

Hogy miért fordultam Gréczy Zsolthoz, Gyurcsány Ferenc média-főtanácsadójához, egyben régi ismerősömhöz, az a levélből kiderül. A „hallgatás törvénye” ezek szerint őrá is érvényes, hiszen (tőle sem) nem kaptam választ. Ezért a „nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” jegyében nyilvánosságra hozom, annál is inkább, mivel nem személyes ügyről van szó. A tartalmas és érdemi válaszról emiatt sem tudok lemondani, továbbra is várom Gréczy Zsolttól. Erre a levelemre is és további három levelemre is, amit illetékességből, egyúttal a válasz „elősegítése” érdekében elküldtem miniszterelnök úrnak és a szocialista frakció vezetőjének. Első levelemet hozom most nyilvánosságra.

Gréczy Zsolt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr médiafőtanácsadója

Gréczy Zsolt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr médiafőtanácsadója

Bővebben…