vereség címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (23. rész). Egy film: Sztálin halála (2017)

Június közepe táján jelent meg a Leleplező c. könyvújság 2018./2. száma, benne két írásommal, köztük a Berija-cikksorozat következő részével.  Ezúttal nagyobb terjedelmet kapott a folytatás, ezért az utóközlések is hosszabbak lesznek. A folytatás a hagyománynak megfelelően felkerült blogomra; itt ezúttal is két részre bontva publikálom. A 23. rész még inkább kapcsolódik a jelen aktualitásaihoz. Úgy éreztem, nem tehetem meg, hogy ne foglalkozzak a közelmúltban bemutatott filmmel (Sztálin halála), mivel annak főszereplője nem a címszereplő Sztálin, hanem valójában Lavrentyij Berija. És sajnos kiderült, hogy sokan még mindig – nyugaton is – ragaszkodnak a Hruscsov által kitalált, terjesztett és a köztudatba belevésett, évtizedeken át folyamatosan ismételt, a történelem meghamisításán alapuló Berija-kép felidézéséhez és ébrentartásához. Sőt – bármilyen meglepő – még újabb valótlanságokat is kitaláltak. A Sztálin halála c. filmet egyébként alkalomnak tekintettem arra, hogy Berijáról tett több megállapításomat összefoglaljam, illetve erről az oldalról is alátámasszam. A téma aminél most tartunk, az Berija hagyatéka és annak sorsa, ami szintén kapcsolódik a filmhez, illetve Hruscsov személyéhez.

Berlin 1945-ben. Meddig tarthat a béke? (Fotó: Wikipédia)

Bővebben…

Politikai helyzetkép (10). Választás 2018

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Egy évvel ezelőtt indítottam el blogomban, illetve a Leleplezőben azt a cikksorozatot, amiben a „választás 2018” kimenetelére összpontosítva a politikai helyzet összetevőit igyekeztem feltárni. (A Leleplezőben nem minden folytatás jelent meg, ezért egyes számozások e két helyen eltérnek egymástól.) Nem könnyű a feladat, hiszen a zavarosság és a zavarossá tétel a politikai helyzetnek különösen az egyik jellegzetessége. És ma még inkább, mint korábban. (A mottók utalnak arra, hogy a politika legitim és illegitim részvevői miért szerethetik a zavaros viszonyokat, de arra is, miért veszélyes ez a vonzalom rájuk nézve is, hát még az országra.) Most is megpróbáltam a dolgok és összefüggések mélyére hatolni, korábbi megállapításaimat továbbvinni, miközben ezúttal is eleve fenntartással kezeltem az állandóan hangoztatott közhelyeket. (Pl. a rendszerváltás megtörténtéről.) Igyekeztem kivonni magam az agymosó propaganda torzító hatásai alól. Csak a tényeknek, a tapasztalatoknak, a logikának, a józan észnek hittem. A cikksorozat és a mögötte álló kutatás célja nemcsak a helyzet és a folyamatok bemutatása, hanem a „választás 2018” kimenetelének előrejelzése is volt, illetve bizonyos kockázatok tisztázása.

A parlament (Wikipédia, fotó: Ivanhoe)

Bővebben…

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (1. folytatás)

Lenne mivel szembenézni…

Az előző rész óta eltelt egy kis idő, a pártok készülnek az Európai Parlament megválasztására, az országgyűlési képviselőválasztások hullámai már elültek. Kivártam, hogy lássam, vajon megtörténik-e a szembenézés az eredménnyel és az okokkal, és hogy feldolgozzák-e rendesen a választás adatait. Az előbbire nem került sor (inkább félremagyarázásokkal és kifejezetten helytelen következtetésekkel találkozunk), az utóbbira is csak hellyel-közzel. Így tehát van értelme annak, hogy korábbi szándékomnak megfelelően folytassam a témát. Mindenképpen rögzíteni kell a dolgokat, hogy néhány év múlva a valós értékelésnek is legyen esélye.

Ott hagytuk abba, hogy 2014.ben 532 202-vel kevesebben szavaztak a Fideszre, mint 2010-ben. Ez azt is jelenti, hogy a második Orbán-kormány működése több mint félmillió Fidesz szimpatizánsban kelthetett csalódást, talán kiábrándulást. Van egy másik tényező is, erről már volt és még lesz szó, ez pedig az ellenzék szereplése, ami – akármilyen hihetetlen – alulmúlta a kormányát. Nemhogy a megújulás nem következett be, hanem a ziccerhelyzeteket sem tudták kihasználni, a „magas labdákat” sem tudták leütni.

Így a választók kiábrándulása a politikából tovább folytatódott. A jogosultaknak mindössze 61,24 százaléka szavazott. De nemcsak azzal fejezték ki a választók, hogy nem találtak olyan választékot, amiből választani tudnának, hogy csaknem 39 százalékuk eleve távol maradt a szavazástól, hanem azzal is, hogy 64 ezren elmentek és érvénytelen szavazatot adtak le.

Bővebben…

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA), a LÉT és a választások

Nem akarásnak nyögés a vége! (Magyar szólásmondás)

Előrebocsátom, nem akarom és nem is tudom befolyásolni a választásokat. Nem rám kell tehát haragudni a kritikai észrevételekért, sőt inkább örülni kellene azoknak, mert bizonyos mértékig még mindig lehet korrigálni a nyilvánvaló hibákat. Az ellenzéki pártok viszont általában önmagukra neheztelhetnek, mert amennyiben tényleg győzni akartak, ahhoz jobb produkció kellett volna. Fel kellett volna készülni a kormányzati szerepre. Le kellett volna ütni a „magas labdákat” (forint árfolyam, tranzakciós adó, sportfinanszírozás, devizahitelek stb.) Ráadásul több esetben alaposan melléfogtak.

FNA

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem emblémája. (Eko Mozgalom, FNA csoport)

Bővebben…