válságkezelés címkéhez tartozó bejegyzések

Szmog. Az intézkedések az önkormányzati vezetést is minősítik

Szmog. Itt is igaz: (a közgyűlés) eltalálta szarva közt a tőgyét! (Magyar közmondás)

Merjünk kicsik lenni! (Kovács László útbaigazítása a magyaroknak)

A szmog kapcsán most a fővárosi és általában a nagyvárosi közgyűlések alkalmasságáról lesz szó. A szmog kialakulása és a helyzet suta kezelése egyaránt sűrítve mutatja be, mennyire alkalmatlanok (alkalmasak?) a nagyvárosi önkormányzatok arra, hogy a kihívásokra adekvát választ adjanak. Túlélésre és láblógatásra rendezkedtek be. Az alkalmatlanság hosszabb távon és rövidtávon is szembeötlő.  Nem előrelátóan gondolkodnak és gazdálkodnak a nagyvárosok önkormányzatai és  nem képviselik megfelelően lakosaik érdekeit.  Hiányoznak a stratégiák, amelyekre tevékenységüknek épülnie kellene. A stratégiáknak lenne a feladatuk, hogy összekapcsolják a különböző kérdések megoldását. Nem előzik meg a problémát, ott sem, ahol meg lehetne előzni. Sokszor van szerencséjük, így a törvényszerűen bekövetkező súlyos megrázkódtatások eddig ritkábban következtek be. Ha viszont bekövetkezik egy ilyen helyzet, mint a szmog esetében, nem képesek a válságkezelésnél sem  beavatkozni  a gondok fő forrásánál. Lehet persze, hogy csak ott van lehetőség gyors beavatkozásra, ahol ennek kicsi a hozama. De ez a hozam is sokkal kisebb lesz a beavatkozás alkalmatlan módja miatt. Tehát az alkalmatlan területen is alkalmatlanul válságkezelnek.  Minderről alább részletesen lesz szó.

szmog (jokortv.hu)

Szmog Budapesten (Fotó: jokortv.hu)

Bővebben…

Gazdaságpolitikai szadomazo. („Őszintén”, „nem őszintén”)

Fájni fog! Hogy utána sokkal jobb legyen!

(Bajnai Gordon ismétlődő kecsegtetése)

Nyakunkon a választások. Ez több kérdést is felvet. Az egyik: mit tett a kormány és mit az ellenzék megújulása és jobb felkészültsége érdekében? A választ szinte mindenki ismeri. Hasonlóképpen költői kérdés az is: mikor, milyen időszakban lehet feltárni a mindkét oldalon egyaránt fellelhető súlyos negatívumokat, szakszerűtlenséget, dilettantizmust, törvénysértéseket, hibás döntési gyakorlatokat, kontraszelekciót, jogba is ütköző eseteket?  És az alkalmatlan „megoldásokat”? Tehát mikor lehet? A választások környékén? Jaj, akkor nyilván nem jó! Ez nagyon barátságtalan lenne, befolyásolhatná a választásokat. Netán a választások között? Akkor sem nagyon alkalmas! Annak kell teret adni, akiket a választók bejuttattak az országgyűlésbe. Vagy talán soha? Hát valahogy így! Vagyis a közösség, az ország szempontjából, a kibontakozás szempontjából az igazán fontos (nem eleve elfogult, nem a kettős mérce szerinti) helyzetfeltárásnak, elemzéseknek, bírálatnak Magyarországon már hosszú ideje nincs tere. Ez ugyanis azt mutatná be: rendszerszerűek a bajok és hogy azok milyen nagyok.

Bajnai a válságkezelésről beszélt, majd autogramot adott az „értő közönségnek”

Bajnai a válságkezelésről beszélt, majd autogramot adott az „értő közönségnek”

Bővebben…

Meg nem oldott feladatok (2). A „devizahitelesek” helyzetének rendezése

Hogyan mentsük meg a devizahiteleseket?

Meg kell-e őket menteni vagy másra van szükség?

Folytatjuk a meg nem oldott, el nem látott kormányzati feladatok sorát. Ahogy ezt már kifejtettem, e feladatok megoldása nélkül nincs miért kibontakozásra, fenntartható növekedésre számítani. (Ld. Megkésett felvezető egy már elindult cikksorozat elé.) Egy hosszabbra tervezett cikksorozat keretében először a mezőgazdasági termelés újabb keletű és sűrű kilengéseiről írtam (Meg nem oldott feladatok (1). A mezőgazdasági termelés sűrű kilengései). Ezek „megszelídítése”, vagyis a hiányzó infrastruktúra biztosítása nélkül nem lesz képes a mezőgazdaság a növekedés húzóágazatává válni. Bár már régen az lehetne. Egy újabb halaszthatatlan és megkerülhetetlen feladat a „devizahitelesek” helyzetének átfogó és valóságos rendezése.. Erről lesz most szó.

A bénító probléma megoldatlan. A bankok és a kormány egymással beszélgettek

A bénító probléma megoldatlan. A bankok és a kormány egymással beszélgettek

Bővebben…

Helyzetfeltárás és kiút helyett propaganda. Parlamenti vitanap az adósságról

Az a baj, hogy az elvtársak elhiszik a saját propagandájukat!
(Rákosi Mátyás)

Rogán Antal frakcióvezető, gazdasági bizottsági elnök és kerületi polgármester (Fidesz) javaslatára, 2012. november 6-án parlamenti vitanapot tartottak. A Magyar Országgyűlésben, miközben a vitanap címét nem sikerült a magyar nyelv szabályai szerint és érthetően megfogalmazni: „Kit terhel a felelősség – az államadósságról és annak okairól”. Az persze kihámozható, hogy a felszólalásoknak a felelősségről, az okokról és az államadósságról kellett szólniuk.

Sok újat vagy újszerűt nem hallhattunk, sőt az okokról egyáltalán nem volt szó. Nagyrészt a szokásos egyoldalú propaganda folyt az előadókból. Szinte hihetetlen, hogy saját elfogult és a felszínen mozgó propagandájukat el is hiszik. Ahogy Rákosi Mátyás idején.

Matolcsy György: vajon kire figyel?

Matolcsy György: vajon kire figyel?

Bővebben…

Kérdések a gazdasági növekedésről

Semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek
(Talleyrand  a Bourbonokról)

A gazdaság egyik legfontosabb mutatója a gazdasági növekedés. Főleg ez teremti meg a forrásokat a beruházásokra és a ki nem elégített fontos szükségletek részbeni kielégítésére, a strukturális változások végrehajtására, a tömeges szegénység felszámolására, hiányzó munkahelyek létrehozására.

Orbán Viktor: hol a növekedés?

Orbán Viktor: hol a növekedés?

Bővebben…

Sámánok és cenzorok, sőt sámán-cenzorok

Ma sem az számít, mit mond, hanem, hogy ki mondja

A rossz, eredménytelen, sehova nem vezető gazdaságpolitikai gyakorlatok csak úgy tudtak fennmaradni és még inkább kizárólagossá válni, hogy a gazdaságirányításban, a kutatásban, a (pénzügyi) „elemzők” között, a nagyvállalkozói körben és a médiában olyan meghatározó véleményformálók, valóságos „sámánok” vannak, akik nem a valóságban mozognak, hanem feltételezésekkel, be nem igazolódott klisékkel vagy akár szólamokkal operálnak. Képviselik és minden eszközzel konzerválják a – többszörösen eredménytelennek bizonyult, de mégis mindeddig lényegében mozdíthatatlan – „főirányt”. E feltételezések, tévhitek heves védelmét ők maguk a köz érdekeivel szokták magyarázni, valójában azonban éppen azzal ellentétesen lépnek fel, csoportérdekeket szolgálnak ki. A hangadók nem ritkán cenzori szerepet is betöltenek, ennek ellenére közülük kerültek ki azok, akik a médiatörvény ellen, a véleményszabadság és a sajtószabadság „megtartásáért” a leghangosabban ágáltak és ágálnak.

Matolcsy György:  ilyenek mindenütt vannak

Matolcsy György: ilyenek mindenütt vannak

Bővebben…

Mellékletek

Az Alternatív gazdaságpolitika (1995. november)

„… nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba” – állította Epheszoszi Hérakleitosz (Kr. e. 535-475)

Nyilván Hérakleitosz sem gondolt kizárólag a folyókra, amelyek soha nem azonosak önmagukkal, hanem általános érvényű megállapítást tett.  Ha nem így lenne, nem idéznék évszázadok óta.Mi mégis újra és újra  lényegében ugyanabba a “folyóba”, a valóságban ugyanabba a gazdasági konstellációba, a válságba  lépünk. És ez már  – néhány év megszakítással – évek óta tart. Annak ellenére, hogy van tapasztalat arra is, hogy valóban lehet másként és eredményesen csinálni. Ennek alapját az Alternatív gazdaságpolitika adta, aminek a bemutatására a blogban most sor kerül.

 

Alternatív Gazdasági Politika

  Bővebben…