választások címkéhez tartozó bejegyzések

Térhódítás 1995-ben. Minek köszönhető?

Maczó szerint neki, Stumpf szerint Bokrosnak, valójában az alternatívának

Ezúttal is a 20 évvel ezelőtti eseményekkel foglalkozom. Két hónappal ezelőtt az 1995. november 11-i programhirdetőről (Ld. 20 éve történt. Az alternatív gazdaságpolitika meghirdetése) volt szó. Most pedig a Kisgazdapárt 1995-ös és 1996. eleji térhódítása a téma. A térhódítást láthatóan felgyorsította az alternatív gazdaságpolitika (Az Alternatív gazdaságpolitika (1995. november)) meghirdetése egy tízezres nagygyűlésen, a médiaközlések és persze a 121 oldalas részletes és a gazdaságot átfogó program megjelentetése.

Pártok támogatottsága, a választókbólMegjegyzés: nagyításhoz kattintson a képre!

Bővebben…

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (4. folytatás)

 Alamuszi macska nagyot ugrik!

(Magyar közmondás)

Ott hagytuk abba, hogy milyen is ez a „baloldali” „szociálpolitika”.  Azzal folytatom: ki volt az ihletője, úttörője  ennek az abszurditásnak és a piaci viszonyok összezavarásának.

Gazdasági kérdések szegénypolitikai megközelítése

Közgazdászként számomra mindig egyértelmű volt és ma is az, hogy  ha pl. a rezsinél nem a reális költségekkel arányos a díj, a túlszámlázott összeg minden fogyasztónak visszajár. Gazdagabbnak, szegényebbnek, szegénynek egyaránt. Ehelyett egy idő óta az önmagát baloldalinak nevező politika a túlszámlázott díjat nem adná vissza, annak egy részéből a szegényekkel „jótékonykodna”. Még visszásabb volt, amivel ez kezdődött: az érvényes szabályok szerint is megkárosított (magyarán becsapott) ügyfeleknek visszajáró pénzt, bár az Elmű a kárt elismerte és kész volt visszafizetni, az akkori kormány egyszerűen eltulajdonította. A Krízis Alapba „helyezte”. A Bajnai-kormányról van egyébként szó. Aztán a jogtalanul elvett milliárdos nagyságrendű pénzből – „belátása szerint” – támogatásokat adott. Törvénysértően járt el, de a politika szereplői, no meg a sajtó ezt nem kifogásolták. A kormány még dicsekedett is ezzel a “megoldással” és ebben sem állították meg.

Bajnai Gordon2

Bajnai Gordon, a szociálpolitikai úttörő

Bővebben…

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (2. folytatás)

„Mert nem lehet vezető, amíg nem tudja, hova tart”

(A Lost című filmsorozatból)

Az előző rész után újabbal folytatódik a választásokról szóló cikksorozat. Most mindenekelőtt arról lesz szó: mire használják a pártok az esélyt, amit kaptak? Élnek-e ezzel vagy inkább elvesztegetik? Az országgyűlési választások után hamar kiderült, hiszen nyakunkon az EP-választás. A kampány tartalma és formája, a listavezetők személye és stílusa erre a kérdésre gyorsan választ adott. Az is jól látszik, hogy a pártelnökök a listavezető kiválasztásában a személyes érdeküket követik-e, hiszen másként őket általában nem tennék a lista első helyére, talán a listára sem.

SzanyiTibor listavezető, MSZP.

Szanyi Tibor, az MSZP listavezetője. Kinek az érdeke?

Bővebben…

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (1. folytatás)

Lenne mivel szembenézni…

Az előző rész óta eltelt egy kis idő, a pártok készülnek az Európai Parlament megválasztására, az országgyűlési képviselőválasztások hullámai már elültek. Kivártam, hogy lássam, vajon megtörténik-e a szembenézés az eredménnyel és az okokkal, és hogy feldolgozzák-e rendesen a választás adatait. Az előbbire nem került sor (inkább félremagyarázásokkal és kifejezetten helytelen következtetésekkel találkozunk), az utóbbira is csak hellyel-közzel. Így tehát van értelme annak, hogy korábbi szándékomnak megfelelően folytassam a témát. Mindenképpen rögzíteni kell a dolgokat, hogy néhány év múlva a valós értékelésnek is legyen esélye.

Ott hagytuk abba, hogy 2014.ben 532 202-vel kevesebben szavaztak a Fideszre, mint 2010-ben. Ez azt is jelenti, hogy a második Orbán-kormány működése több mint félmillió Fidesz szimpatizánsban kelthetett csalódást, talán kiábrándulást. Van egy másik tényező is, erről már volt és még lesz szó, ez pedig az ellenzék szereplése, ami – akármilyen hihetetlen – alulmúlta a kormányát. Nemhogy a megújulás nem következett be, hanem a ziccerhelyzeteket sem tudták kihasználni, a „magas labdákat” sem tudták leütni.

Így a választók kiábrándulása a politikából tovább folytatódott. A jogosultaknak mindössze 61,24 százaléka szavazott. De nemcsak azzal fejezték ki a választók, hogy nem találtak olyan választékot, amiből választani tudnának, hogy csaknem 39 százalékuk eleve távol maradt a szavazástól, hanem azzal is, hogy 64 ezren elmentek és érvénytelen szavazatot adtak le.

Bővebben…

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt?

Az építő kritikából sem építkeznek. Támadásnak veszik. És mennek tovább a tévúton

Összefoglaló értékelésemet a 2014. évi országgyűlési választásokról előre, évekkel korábban meg tudtam volna írni. Az egyetlen kérdés a jelen szituációban a pontos eredmény volt, a Fidesz győzelméhez viszont nem fért kétség. De nem azért, mert a Fidesz olyan jó lett volna, ellenkezőleg, mostani (második) kormányzása az ún. rendszerváltás óta a leggyengébbek közé tartozott. Össze nem lehet hasonlítani az első Orbán-kormány teljesítményével. (Ami az elmúlt 25 év legjobb teljesítményű ciklusa volt. Ld. Rendszerváltó kormányok teljesítménye.)

Elsősorban azért született a győzelem, mert a balliberális ellenzéknek – amire az ún. kétpólusú parlamentben az ellenzék szerepe eleve ráosztódott – a kormányt is sikerült alulmúlnia.  Az volt a benyomásom, amit többször is közzétettem, hogy nem egyszerűen rossz volt, hanem a baloldal mintha mindent elkövetett volna annak érdekében, hogy ne győzhessen. Stratégiailag, taktikailag és konkrét tetteiben. Sajnálatos módon a Fideszen múlt a baloldal sorsa, akár meg is szüntethette volna, ha ezt tartotta volna érdekének. Ez viszont nem állt érdekében az ún. kétpólusú parlamentben, aminek létrehozásáért 2001-ben a Fidesz bármire képes volt. Hogy miért nem állt érdekében az MSZP eltüntetése, annak részleteit nemsokára sorra vesszük.

Orbán Viktor, választás

Orbán Viktor: a történelmi választási győzelem lezárja a múlt vitáit….

Bővebben…

A devizahitelesek a választások előtt

A szavazataik sem kellenek?

A hatalmi elit nyomasztó közömbösségét és felelőtlenségét talán e kérdés kezelésén lehet leginkább lemérni. Nem megoldják, hanem megkerülik azt a problémát, amivel ezt nem lehet tenni, amit muszáj értelmesen megoldani. Viszont a pártok legfeljebb saját politikai haszonszerzésre akarják felhasználni.

A kormány és a Kúria megoldás helyett tovább fokozta a devizahitelesek már eddig is elviselhetetlen sanyargatását. Nem elég a forint megroggyantása és az ehhez való kormányzati asszisztencia és ellenzéki közömbösség, még a kamatmarzsot is emelték (emelhették!) a bankok. A magas kamat pedig – amit állítólag még az előző (Bajnai-) kormány sündörgött össze – “természetesen” érvényben maradt. Így több irányból zúdul a kár és az egzisztenciális fenyegetettség a szerencsétlen hitelesekre.

Darák Péter, a Kúria elnöke

Darák Péter, a Kúria elnöke

Bővebben…

Gazdaságpolitikai szadomazo. („Őszintén”, „nem őszintén”)

Fájni fog! Hogy utána sokkal jobb legyen!

(Bajnai Gordon ismétlődő kecsegtetése)

Nyakunkon a választások. Ez több kérdést is felvet. Az egyik: mit tett a kormány és mit az ellenzék megújulása és jobb felkészültsége érdekében? A választ szinte mindenki ismeri. Hasonlóképpen költői kérdés az is: mikor, milyen időszakban lehet feltárni a mindkét oldalon egyaránt fellelhető súlyos negatívumokat, szakszerűtlenséget, dilettantizmust, törvénysértéseket, hibás döntési gyakorlatokat, kontraszelekciót, jogba is ütköző eseteket?  És az alkalmatlan „megoldásokat”? Tehát mikor lehet? A választások környékén? Jaj, akkor nyilván nem jó! Ez nagyon barátságtalan lenne, befolyásolhatná a választásokat. Netán a választások között? Akkor sem nagyon alkalmas! Annak kell teret adni, akiket a választók bejuttattak az országgyűlésbe. Vagy talán soha? Hát valahogy így! Vagyis a közösség, az ország szempontjából, a kibontakozás szempontjából az igazán fontos (nem eleve elfogult, nem a kettős mérce szerinti) helyzetfeltárásnak, elemzéseknek, bírálatnak Magyarországon már hosszú ideje nincs tere. Ez ugyanis azt mutatná be: rendszerszerűek a bajok és hogy azok milyen nagyok.

Bajnai a válságkezelésről beszélt, majd autogramot adott az „értő közönségnek”

Bajnai a válságkezelésről beszélt, majd autogramot adott az „értő közönségnek”

Bővebben…

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA), a LÉT és a választások

Nem akarásnak nyögés a vége! (Magyar szólásmondás)

Előrebocsátom, nem akarom és nem is tudom befolyásolni a választásokat. Nem rám kell tehát haragudni a kritikai észrevételekért, sőt inkább örülni kellene azoknak, mert bizonyos mértékig még mindig lehet korrigálni a nyilvánvaló hibákat. Az ellenzéki pártok viszont általában önmagukra neheztelhetnek, mert amennyiben tényleg győzni akartak, ahhoz jobb produkció kellett volna. Fel kellett volna készülni a kormányzati szerepre. Le kellett volna ütni a „magas labdákat” (forint árfolyam, tranzakciós adó, sportfinanszírozás, devizahitelek stb.) Ráadásul több esetben alaposan melléfogtak.

FNA

A Feltétel Nélküli Alapjövedelem emblémája. (Eko Mozgalom, FNA csoport)

Bővebben…

Rezsicsökkentés, rezsiharc. Reakciók és választási esélyek

2014 a rezsiharc éve lesz!

(Orbán Viktor)

A kormány bejelentette, hogy 2013. november 1-jétől újabb rezsicsökkentést hajt végre. A villamos áram, a földgáz és a távfűtés tarifáját a januári 10 százalékos mérséklés után ezúttal 11,1 százalékkal csökkentik, így decemberben az előző év decemberéhez képest 20 százalékkal lesz kisebb e szolgáltatások ára. Az év közben egy ízben csökkentették a víz-, a csatornaszolgáltatás, a szemétszállítás és a kéményseprés díjtételét is. Ezzel egy évtizedek óta zajló és igen gyors áremelkedési tendencia tört meg a gazdaság e szegmensében, aminek mindenképpen nagy jelentősége van.

Bár a vonatkozó kormányzati elképzeléseknek és intézkedéseknek is számos hibájuk van, mégis az ellenzék ellen dolgoznak.

Bővebben…

Nem csökkennek a történelmi fehér foltok (2. folytatás)

Kockázatos és szuverén lépés vagy jóváhagyott kényszerpálya?

Innen folytatjuk a témát további összefüggésekkel.

Hol tart a hazai történelemtudomány?

A hazai történettudomány e kérdésekkel szinte semmit nem kezd. Azt sem használja fel, ami más forrásokból rendelkezésre áll. Tizenvalahány éve jelent meg egy másik kiváló könyv (az előzőekben Vas Zoltán kötetéről már volt szó), ezúttal külföldön. Vaszilij Mitrohin nyugalmazott KGB alezredes írta egy angol történész, Cristopher Andrew közreműködésével: „A Mitrohin-archívum. A KGB otthon és nyugaton”. Magyarországon a Talentum kiadónál jelent meg, 2000-ben.

A Mitrohin-archívum borítója. A történészek számára is páratlan információk

A Mitrohin-archívum borítója. A történészek számára is páratlan információk

Bővebben…