unortodox címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai helyzetkép (7.) A politika és a nyugdíjrendszer

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

A nyugdíjasokhoz tehát a társadalom barátságtalanul, sőt ellenségesen viszonyul. Nem magától ilyen persze a társadalom. Ennek alapvetően két oka lehet. Az egyik ok a valótlan tartalmú, intenzív és folyamatos agymosó, nem ritkán gyűlöletkeltő propaganda. (Ld. pl. az előző folytatásban idézett véleménycikket: A nyugdíjasok felélik a jövőnket) A sanda szándékokra és valótlan hivatkozásokra alapozott, a sajtó által folyamatosan szajkózott, valótlanságokkal teli, gátlástalan és rövidlátó anyagiasság. Ez elsősorban a nyugdíjasok pénzének elvételében jelenik meg, amiről hibásan nemcsak azt  gondolják, hogy szükségszerű, hanem azt is, hogy jogszerű cselekedet. (Miután nem sok fogalma van a társadalomnak arról, mi is a nyugdíjbiztosítás és hogy a nyugdíjasokat nem a társadalom tartja el. Stb.)  A nyugdíjrendszer szétverése  – pontosabban az, amit ez alatt értünk, hiszen nem szokták  a nyugdíjrendszer szétverésének nevezni – a társadalom jelentős részének helyeslésével találkozik.  A nyugdíjrendszer kormányzati elfoglalásában és rendszerként való megszüntetésében ráadásul létrejött az annyira áhított politikai egység.

Varga Mihály átadja Kövér Lászlónak a 2018. évi költségvetést. Ebben már szerepel a nyugdíjprémium fedezete (Fotó: Friss hírek)

Bővebben…

Nyugdíjasok (1). Sanda szándékok és egy képtelen politika célkeresztjében

A nyugdíjasok felélik a jövőnket

(A 888. hu véleménycikkének címe)

Mellébeszélés, hangulatkeltés, nyomásgyakorlás, a helyzethez, a szükségletekhez, de a lehetőségekhez viszonyítva is képtelen nyugdíjkorrekciós szabály – ezek mind igen barátságtalan megnyilvánulások a kormány és holdudvara részéről a nyugdíjasok irányában.  A nyugdíjasok sarcolásának újabb szakasza már elindult, és nem ideiglenes jelleggel, hanem a tartós kormányzati nyerészkedésre való berendezkedés szándékával. És ki tudhatja: hol a vége az intézkedéseknek? A hangulatkeltés (a mottó forrását jelentő cikkről részletes információk itt   és itt), illetve a kormány tudakozódása a Nézőpont Intézetnél, meddig menjen el a nyugdíjak korlátozásában, a nyugdíjasok ellehetetlenítésében, a kormányzati nyerészkedés folytatódását sejteti. Pedig az, ami már érzékelhető, az is képtelenség. Nem a nyugdíjasok iránti szimpátiáról vagy ellenszenvről van itt szó, bár a nyugdíjasok elleni durva hangulatkeltést is felhasználják a hatások felmérése helyett és a cél érdekében, hanem a mohóságról és a kormány forrásainak bármi áron való növeléséről.

Matolcsy György15

Matolcsy: újabb ugrás a sötétbe a “bónuszért”. 2011-ben hatásvizsgálatok nélkül és a nyugdíjasok ellenében megváltoztatta a nyugdíjkorrekciós szabályozást

Bővebben…

Az álarc váltogatása Matolcsynál. Kasszák és károk (2)

De mi is van a változékony álarc (jelmez) mögött?!

Nem merülnék most bele abba, hogy történt-e rendszerváltás (rendszerváltozás, rendszerváltoztatás) Magyarországon. E kérdést magam is igen lényegesnek tartom, régóta foglalkoztat: könyvekben, cikkekben, videókban alaposan körbejárva és átgondolva a kérdést, jutottam el korábbi válaszom felülvizsgálatához. A mostani téma szempontjából is fontos a kérdés eldöntése, hiszen ebből sok minden következik. Én magam is azok közé tartozom, akik ma úgy látják, hogy nem történt meg a rendszerváltás. (Hacsak a rendszer hiányát, illetve a különböző rendszerekbe illeszthető elemek kulisszáit és torzóit nem tekintjük annak.) Arra jutottam (Ld. pl. Küzdelmek, esélyek, balsikerek és sikerek (2.), 2014. 12. 27.), hogy a „régi” rendszerből nem jött létre nem hogy új rendszer, de rendszer sem, ami van, azt inkább rezsimnek hívhatjuk.

Orbán, Matolcsy, index

Orbán és Matolcsy a jegybankelnök Növekedés és egyensúly c. könyvének bemutatóján. Írói álarc (Fotó: index.hu)

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. Forintgyengítés és külkereskedelem

A valaha volt legnagyobb gazdaságfejlesztési program indítását ígérte január elsejétől Orbán Viktor

(InfoRádió, 2014. október 5.)

Két hónapos szünet után folytatom a hivatalosan ugyan nem létező, de a kormány eszköztárában mégis kiemelkedő szerepet játszó „valutaárfolyam politika” boncolgatását. Mint láttuk ez sem konvencionális. És nem csak azért, mert nyilatkozataik szerint a kormánynak nincs és új keletű „stratégiai” partnerének, az MNB-nek sincs ilyen politikája (nincs is, meg sajnos nagyon is van). Azért is „unortodox” (nem szakszerű?), mert fél lábon áll. A gyenge és még mindig tovább gyengített forinton. Nagyobb teret nyilván nem igényel e politika vizsgálata, annál inkább a valós hatások bemutatása és a mérleg megvonása. A szakmai és a laikus közvélemény ugyanis nem akar szembesülni a fenyegető valós következményekkel. Még nagyobb baj, hogy az országot vezető kormány sem, még a rendelkezésre álló információkról sem akar tudomást venni. A jelek és hivatalos bejelentések szerint a „gázra lép”, holott már rég elő kellett volna vennie a „térképet”. Ha nem akar máshova jutni, mint ahova állítólag készül.

Az egyik legnagyobb hiedelemhez érkeztünk: a gyenge árfolyamnak a külkereskedelemre – és ezen keresztül a gazdaságra, a foglalkoztatottságra, a fejlődésre, a növekedésre gyakorolt – állítólag „áldásos hatásaihoz”. Ez a feltételezés elméletileg és általánosságban, a közgazdaságtudományban már régen megdőlt. Ugyanakkor mégsem zárható ki, hogy esetleg lehetnek olyan konkrét helyzetek, amikor ennek talán lehet értelme. Nálunk viszont nincs ilyen helyzet, a kormány egyébként sem épít konkrét vizsgálatokra.

Szijjártó Péter, Orbán Viktor2

Szijjártó Péter feladata: a legmagasabb exportarány elérése Európában. Mibe kerül ez nekünk? Hány ezer milliárdba?

Bővebben…

A kormányzásról és az értelmiség felelősségéről. Részlet egy levélből (2013. július 30.)

A kormány több intézkedésének ötlete (hogy egyáltalán felmerülhet), az intézkedések előkészítetlensége, a helyzet és a következmények nem ismerete a döntéshozás súlyos zavaraira utal. Hogy csak a legutóbbiról beszéljünk, itt van az internetadó, de mondhatjuk a szappanadót, a 27 százalékos áfát, majd utána a 35 százalékos áfával való próbálkozást, a devizahitelesek helyzetének rossz megközelítését. Ezek a tévedések az utóbbi éveket figyelve is végtelenített sort alkotnak. Változtatni kellene, a kormányzati munkában is.

Tanulságosnak tartom (és nemcsak a kormányoldalra, hanem ugyanúgy az ellenzéki oldalra nézve is), ha most közreadok néhány részletet abból a hatoldalas levélből, amit Orbán Viktor miniszterelnök úrnak küldtem és ami nagyrészt az értelmiségi felelősségről és a kormányzás hatékonyságáról, pontosabban ennek hiányáról szól.

Hegedűs Zsuzsa és Orbán Viktor2

Orbán Viktor (háttal) tanácsadóival

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. A kibogozatlan hatások (3. folytatás)

Szabad szemmel is látható: nincs túlfogyasztás! Mégis ezt veszik célba!

A cikksorozat előző részét ott fejeztem be, hogy egy rossz és kiáltóan valótlan axiómából (az eladósodásról a nyilvánvalóan nem létező  “túlfogyasztás” tehet) szükségképpen félrevezető következtetést vonnak le. A megoldás ezek szerint a fogyasztás korlátozása lenne. De hát nincs túlfogyasztás! A ’80-as évek közepének szintjén vagyunk! Ráadásul a belső piac korlátozásával és az ad hoc gazdasági intézkedésekkel, ötleteléssel jóval kisebb a gazdasági növekedés, mint lehetne: 2000 és 2009 között például 80 000 milliárd (!) forinttal több GDP jöhetett volna létre!

Sajnálatos módon a “megítélésben” sem nagyon különbözik a politika két oldala. Az eladósodás visszavezetését a lakossági jövedelmekre és fogyasztásra axiómaként mondták ki mindkét oldalról, holott ez egy tipikusan olyan kérdés, aminél a feltételezésnél tovább lehet és kell lépni.  A “diagnózis” bizonyításával vagy legalább alátámasztásával nem foglalkoztak.

Bár a Kényszerpályák, tévutak c. könyvemben erre is felhívtam a figyelmet, a – túlfogyasztásról szóló „diagnózist” – valamiféle axiómaként tovább használják és harsogják. Arra is felhívtam a figyelmet, hogy e „diagnózisnak” nemcsak eszmei jelentősége van, hanem gyakorlati is, nemcsak a múltra vannak következményei, hanem a jövőre is. De ahogy mondani szokták: „oda sem bagóztak” erre.

Orbán Viktor

Orbán Viktor a rádióban. 2010 óta mondja: Közép-Európa és benne Magyarország lesz az európai gazdaság motorja…

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. A kibogozatlan hatások (1. folytatás)

Mi is az a nem konvencionális (unortodox) gazdaságpolitika?

Folytatom a forintleértékelés hatásainak kibogozását. Egyúttal továbbra is olyan kérdésekre keresek választ: jó-e a gyenge forint és a folytatódó leértékelő politika az országnak, a magyar gazdaságnak, a magyar lakosságnak? És valóban jó-e a politikai hatalomnak? Különösen akkor, amikor a magyar valuta a meghatározó fizetőeszközökhöz képest már most is igen jelentősen alá van értékelve. (Már a cikksorozat elején bemutattam, hogy jelenleg 43 százalékkal.)  Elég természetesnek kellene lennie, sajnos ez sem az, hogy a kormány a helyzet és a valódi hatások ismeretében alakítsa ki a forint árfolyamára vonatkozó elképzelését és nem hiedelmek alapján. A kormány mégis e nélkül folytatja közreműködését a forint gyengítésében. Sőt minden bizonnyal el van szánva a leértékelés gyorsítására, erre lehet következtetni nyilatkozataiból és különböző intézkedéseiből, terveiből. Ez egyébként nyilván különböző érdekcsoportoknak is szándéka. A kormányhoz hasonlóan persze nyíltan ők sem vállalják, viszont ők is tesznek érte.

Varga, Orbán

Varga Mihály és főnöke, Orbán Viktor. Szimbolikus gazdasági miniszter?

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. A gyökerek

Zavaros vízben jó halászni?

(Magyar közmondás, ezúttal kérdőjellel)

A mondanivaló jobb taglalása kedvéért más alcímmel folyatódik a forint gyengítéséről szóló cikksorozat. A gyökereket kettős értelemben használom, kiindulópontként és a végrehajtó személyek megjelöléseként: úgy is, mint előzményeket (gyökerek), úgy is, mint az előzmények folytatóit, „továbbfejlesztőit” („gyökerek”). Természetesen továbbra sem tévesztem szem elől a korábbi alcímet: Kinek jó ez? Mármint a forint gyengítése.

Matolcsy György Huba. Gyökerek és "gyökerek"

Matolcsy György Huba. Gyökerek és “gyökerek”

Bővebben…

Rezsiköltségek: nagy pufogtatások a parlamentben és azon kívül (2. folytatás)

 Kibújt a szög a zsákból!

A szocialista áfácsökkentésnél hagytuk abba,  innen folytatjuk az előző részt.

Bár most elsősorban a rezsiről kell szólni, az élelmiszerek áfáját is röviden érinteném, mivel ezt is szeretné újabban a szocialista frakció is. Azért írom, hogy „is”, mert utoljára jutott az ő eszükbe. Jobb persze későn, mint soha, de legalább ne ilyen formában történne. Ez ugyanis elárulja, hogy az áfának osztogatási fontosságot tulajdonítanak, nem értik a gazdasági szabályozó szerepét. (Tegyük hozzá, ők sem, hiszen a kormányoldal erős emberei sem értik. Legfölül biztosan nem.) Az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentenék, hogy a “szociálpolitika” kifejeződésre jusson.

Matolcsy után Varga. Ki ragaszkodik az értelmetlenül magas és káros áfához?

Matolcsy után Varga. Ki ragaszkodik az értelmetlenül magas és káros áfához?

Bővebben…

Rezsiköltségek: nagy pufogtatások a parlamentben és azon kívül

Ködszurkálás, pufogtatás

Folytatódik a ködszurkálás és a pufogtatás. Ez arra utalhat, hogy a „fővonal” egy része nem szokott olvasni. (Főleg persze olyan szerzőtől, aki eltér a main streamtől.)  A “fővonal”, ahol teheti, ott az olvasásnak az esélyét is felszámolja, a sajtóban ritkán és csak esetenként találni olyat, ami eltér a fővonaltól. Ebből az elit elég sajátságosan azt a következtetést vonja le és ezt hangoztatja is, hogy nincs és nem is lehetséges egy működőképes alternatíva. Ha zavarja ezt a képet valami, mondjuk, mégis bejut az elsődleges médiába valamilyen szokatlan gondolat, különösen ha elképzelések rendszereként, akkor “akad” egy “mágusként” viselkedő műsorvezető, aki ezt megakasztja. Arról beszélget, helyes-e, ha az illető publikál a legnagyobb országos lapban. A közérdek nem számít, bevallottan a téma sem, az sem, ha valaki tapasztalatai és ismeretei alapján olyan dolgokról adhat hírt, amiről a közvéleménynek tudnia kellene, de különben nem tudhatna. 2010. augusztus 5-én történetesen a rezsicsökkentésről jelent meg írásom (Fordulat és reform?) az egyik valóban nagy lapban, a “mágus”-műsorvezető a folytatástól akarta elvenni az újság kedvét .

Másutt – pl. könyvkiadás, könyvterjesztés – másként korlátoz a “fővonal”. Nem véletlenül kapta blogom a Kiszorított véleményem elnevezést. E blogról és anyagairól, amivel segíteni akarok és amire itt van lehetőségem, tud a „fővonal” . Arról a cikksorozatról is, amiben eddig körbejártam a rezsicsökkentés lehetséges összetevőinek és összefüggéseinek nagy részét.

Bolgár György. Több mint vagy kevesebb mint egy műsorvezető?

Bolgár György. Több mint vagy kevesebb mint egy műsorvezető?

Bővebben…