ultimátum címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (22. rész). Szovjet tervek Európa elfoglalására

 A tervek szövögetésénél persze messzebb jutottak. A Szovjetunió többször is majdnem elfoglalta Európa további területeit is a második világháború után. Csak kevésen, nem kis részben Beriján múlt, hogy ez 1953-ig, amikor ennek legnagyobb volt az esélye, nem következett be.  

Berija életének, szerepének feltárásakor „lépten-nyomon” meglepő, sőt akár meghökkentő, elképzeléseinket átrendező, megváltoztató tényekre és összefüggésekre bukkanhatunk. Ilyen volt az például, hogy Oppenheimer nemcsak állítólag kapcsolatban állt a szovjetekkel, hanem illegálisan és ténylegesen be is utazott Moszkvába, ahol két hétig Berija villájában lakott. Innen indult titkos tárgyalásaira. Vagy az, hogy Hruscsov az atomtitkot, sőt kész atombombát is átadta fő riválisának, Maónak. És a SZU felépítette azokat a kapacitásokat, amelyek a kínai atombomba gyártásához szükségesek voltak. Szakértők tömegét küldte Kínába, míg közel 10 ezer kínai tudóst és mérnököt, technikust a SZU-ban ki is képeztek. És még hosszan sorolhatnák a már bemutatott gondolkodásra késztető tényeket. Most újabbakkal ismerkedhet meg az olvasó.

Sztálin. (Fotó: hvg.hu)

Bővebben…

Események, ami miatt itt tartunk

Tíz éve történt az első politikai leszámolás (A rendszerváltás történetéhez)

Tíz éve, 2001. február 8-án olyan esemény történt, ami – a főleg az ahhoz kapcsolódóan elindított durva történésekkel együtt – nagy hatással volt pártok, pártvezetők, egyének, csoportok és az ország sorsára. Mégsem emlékezett meg róla senki. Eltűnt az ország nagy történelmi pártja, a Független Kisgazdapárt, százezrek maradtak érdekképviselet nélkül. Azóta hol van már az MDF és az SZDSZ? Mi lett a nagy pártból, az MSZP-ből? Ez ugyancsak összefügg azzal, ami 2001. február 8-án egy forgatókönyv szerint elindult.  Az eseménysor miatt bukott el a Fidesz és Orbán Viktor akkori miniszterelnök két országgyűlési képviselőválasztást, holott könnyen megnyerhette volna: a 2002. évit biztosan.  Folytatódhatott volna az eredményes gazdasági kurzus, nem következett volna be a tragikus eladósodás. Vagy nem szenvedne az ország ismét a hatalmas belvízkároktól, nem kormányoznák program és elgondolás, koalíciós kontroll (és fék) nélkül.

Torgyán József és Orbán Viktor. Mi van a fejekben?

Torgyán József és Orbán Viktor. Mi van a fejekben?

Bővebben…

Demszky Gábor a Hálóban és a Bilincs és pórázban

Demszky Gábor következő könyvem (Kényszerpályák, tévutak – Az új nomenklatúra) egyik főszereplője

Demszky Gábor húsz éve van (majdnem azt írtam, hogy áll) a főváros élén, egyedülálló helyismerettel és „kapcsolati tőkével” kell rendelkeznie. Ez különben nem feltétlenül előny a társadalom, a közösség, a budapestiek számára. Az összefonódások és a túlzott „megmelegedés” elkerülése vagy legalább gyengítése érdekében szokták több magas funkciónál kizárni a hosszú regnálás lehetőségét. A főpolgármesteri funkció még nem ilyen, pedig Budapest jelentősége, ha költségvetésével mérjük, nagyobb egy nagy minisztériuménál. (Már 2009-ben meghaladta a főváros költségvetésének kiadási főösszege az ötszázmilliárd forintot.) El kellene végre gondolkodni a lehetséges időtartam korlátozásán, mondjuk két ciklusra való limitálásán. Akkor is, ha a főpolgármesternek jó lenne teljesítménye.

Demszky: egyedülálló beágyazottság

Demszky: egyedülálló beágyazottság

Bővebben…