termőföld címkéhez tartozó bejegyzések

Az illegális migráció és a politika válaszai

Felajánljuk-e Magyarországot?

Előrebocsátom, hogy – mint a címből is kiderül – az ország „felajánlásáról” NEM Torgyán József minapi szimbolikus javaslata jutna az eszembe; ezzel csak annyit kívánok foglalkozni, amennyi most feltétlenül szükséges. Komoly és nem csak szimbolikus dolgokról lesz ugyanis szó. Torgyán József az ATV-nek adott interjújában többek között azt proponálta, hogy ajánljuk fel újra Magyarországot Szűz Máriának. Ismételten, megújítva az aktust. Jobbnál jobb megvalósítókat talált. Előbb, 2014-ben Orbán Viktort kérte fel – aki, mint most is elmondta – korábban „hátba szúrta”. Tőle udvarias választ kapott, miszerint szakértőivel megvizsgáltatja. De az idő telik-múlik és nincs előrehaladás. Ezért a baloldalt kérné fel, ami azért is lenne hasznos, mert így szerinte a baloldal jobb színben tűnhetne fel az ország előtt. A “baloldal” viszont egészen mással, a migrációval, és annak ürügyén az ország külföldnek és külföldieknek való “felajánlásával” van elfoglalva.

A Torgyánnal készült riportról „sziporkázó vélemények” hangzottak el. Volt olyan vélemény, hogy okafogyott lenne a felajánlás, hiszen Szent István ezt már megtette. (Torgyán egyébként megismétlésről beszélt.)  Volt, aki harsányan elszórakozott a riportnak ezen a felvetésén is, hosszan előidőzve Magyarország felajánlásán. És bár a kritikus „felülről”, valamiféle szellemi magaslatról tekintett le a javaslatra, nem eszmélt rá arra, hogy nem szimbolikus, hanem valóságos „ország felajánlások” szinte folyamatosan történnek a rendszerváltás kezdete óta: hús-vér embereknek és világi hatalmaknak, országoknak, kormányoknak, cégeknek, intézményeknek „ajánlják fel” (árusítják ki) az országot. Ahogy ez most – a migránsok befogadásának kierőszakolása kapcsán – történik egyes “baloldali” pártok és pártocskák, törpepártok és  politikailag elfogult “civil” szervezetek részéről.  Nem vállalható kockázatokkal és várakozásokkal, számításokkal.

Bővebben…

Áfacsökkentés. Indokolt „óvatosság” vagy „alibi akció”?

Senki nem tudja, mi lesz a bevételekkel…

(Orbán Viktor miniszterelnök)

A kormány – úgy tűnik – eldöntötte, hogy hozzányúl a világ legmagasabb áfájához. Orbán Viktor miniszterelnök interjújából is tudjuk, hogy a kormány óvatosan, kétségekkel küszködve, csak a saját bevételeire gondolva, ezúttal mindössze a sertés tőkehús áfáját csökkenti. Mintha azok az ismeretek, amelyek az áfakulcs következményeiről fellelhetők nem jutottak volna el hozzájuk, legalábbis a tudatukig. Talán erre utalhat már az is, hogy 27 százalékos  áfát vezettek be, amit tovább akartak volna emelni. A baromfisok tiltakoznak, úgy vélik, a baromfi áfáját is be kellene vonni a csökkentésbe. A miniszterelnök viszont úgy gondolja, egyszerre két dolgot nem szabad csinálni. Holott éppen hogy sokat kellene egyszerre. De tényleg így kell ezt a nagy horderejű feladatot megoldani?  Az összefüggő, összetartozó kérdéseket nem együtt rendezni, hanem egyenként kell vizsgálgatni? Mi jöhet ki végül ebből? Valóban a kormány bevételének megőrzése  a rendezés egyetlen tétje? Vagy ennél sokkal nagyobb ügyek is kockán forognak, amit a kormány nem érzékel? Mi ennek az alternatívája?  Erről lesz szó az alábbiakban. Az alábbi videóra egyébként a cikk végén még visszatérek.

Bővebben…

Kulcskérdések (1). Belső vagy külső piac? (1. folytatás)

Folytatódik a magyar gazdaság egyik kulcskérdésének körbejárása. (A témaindító rész itt olvasható el.)  Tehát a folytatás:

————

Agrárium

A mezőgazdaság lehetőségei, termelési potenciája nincs kihasználva. Az ágazat – a szolgáltatások mellett és más területekkel ellentétben – mindig exporttöbbletet termelt, ami ésszerűen tovább lenne növelhető és még a hazai közönség is jobban el lenne látva, ha ennek feltételeit átgondolnák és rendszerbe foglalnák, az intézkedéseket ehhez igazítanák. Most nem vállalkozok ennek részletes bemutatására, tehát, hogy hogyan kellene kinéznie ennek a komplex programnak, néhány problémát viszont, aminek megoldását különösen fontosnak tartok, megemlítenék.

gyulai kolbász

Eto nye to! – mondaná az orosz. Ez nem az! Hullámzó minőségből nagy károk!

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. Még mindig a következményekről

A magyar gazdaság az árfolyamon keresztül kapcsolódik a világgazdasághoz. Mégis és gond nélkül hirdethetik: sem a kormánynak, sem az MNB-nek nincs árfolyampolitikája és nincs (bevallható) árfolyamcélja

Érthetetlen és elfogadhatatlan az a közömbösség és tulajdonképpeni visszhangtalanság, illetve a lényegi kérdéseket elfedő, a figyelmet azokról elterelő sajátos tematizálás, egymásra mutogatás, ami a forint árfolyamának romlását (valójában rontását) kíséri. Hogy ez az ún. rendszerváltás után nem keltett élénk figyelmet, az talán nem meglepő, de arra azért fel kellett volna figyelni, hogy meglehetősen rendhagyó módon évtizedek óta – ha kisebb megszakításokkal is, de – ezzel kísérleteznek és közben Magyarország Európa perifériájára szorul. És még sem vizsgálják felül az elméletileg is túlélt, eredménytelen gyakorlatokat. Nem elemzik múltbeli szerepüket sem.

A lehetséges következmények és fennálló igen akut veszélyek érdeklődést sem keltenek. A mai ellenzék és holdudvara, „gazdaságkutatói” pl. inkább azzal foglalkoznak, hogy visszavágjanak a 2009-es forintgyengülés Fideszes nyilatkozataiért. Tehát hogy most azt teszi a Fidesz-kormány, amiért annak idején politikusaik és szakértőik a szociálliberális kormányt támadták. Ha akkor le kellett volna mondania a kormánynak, mert az euró árfolyama túllépte a 300 forintot, akkor most miért nem kérik ezt számon saját kormányukon azok, akik ezt írták és mondták? – teszik fel a kérdést. Holott az igazi probléma nem ez, hanem hogy maga a “megoldás” nem megfelelő.

Varga Mihály7

Vargának (is) túl bonyolult a makrogazdaság?

Bővebben…

A forint gyengítésének tévútján. A kibogozatlan hatások (2. folytatás)

2000 és 2009 között akár 80 000 (!)  milliárd forinttal több lehetett volna a megtermelt forrás!  (Nem csak elméletileg…)

Az előző rész folytatása itt következik! A cikk végén – ahogy egy ideje teszem – a mostani résszel kiegészítve közlöm a teljes, meglehetősen hosszú cikksorozat sémáját és az egyes folytatások elérhetőségeit. Ott hagytuk abba, hogy bemutattam: 1989 és 2011 között Magyarország produkálta a leggyengébb teljesítményt a V-4 országok között.(3. ábra).

Tovább vezetve az adatokat, a kedvezőtlen tendencia tulajdonképpen folytatódik az utóbbi években. A visegrádi országok (V-4) között az egyetlen változás Csehország viszonylatában következett be: itt a 2009-es adathoz, általában a mélyponthoz képest hasonlóan csekély volt a növekedés, mint Magyarországon. A tendencia azonban nem változott, nem közeledtünk a csehekhez sem. Érdekes módon Lengyelország volt az egyetlen V-4 ország, ahol 2009-ben nem következett be visszaesés, 1,6 százalékos növekedés történt. A legnagyobb mértékben Magyarországon esett vissza a nemzetgazdasági teljesítmény, itt 6,8 százalékkal csökkent, míg Csehországban és Szlovákiában 4,4, illetve 4,9 százalékkal.

A gazdasági növekedés a V-4 országokban, 2010–2013

Növekedés a V-4 országokban, tábla

Bővebben…

Ki védi meg a kormányt?

A kezemet figyeld, mert csalok!

(Rodolfo)

A kormány egyes minisztériumok vidékre költöztetésével belefogott újabb nagyon értelmetlen, felesleges, kerülendő, és igen költséges ötletének rapid keresztülvitelébe. Bármennyire is értelmetlen az ország szempontjából a biztosan roppant költséges ötlet, akármennyi pénz egyszeri, illetve tartós elpocsékolásáról legyen is szó, bármennyire is rontja a költöztetés a szóban forgó minisztériumok és a kormány működésének amúgy sem magas hatékonyságát (tartósan is), a kormány és az uralkodó elit egyes reprezentánsai számára nyilván „nem elhanyagolható” előnyökkel jár. Ezzel viszont ismét szembekerül az ország és a kormány érdeke, ami elfogadhatatlan. Nem működik a kormányon belül a szakmai kontroll, ami miatt sokkal rosszabbul teljesít a kormány és az ország, mint lehetne. Erre levélben már egy éve felhívtam a miniszterelnök figyelmét.

fvm2

Az agrártárca épülete 140 éve. Megszerzése a költöztetés egyik oka? (Fotó: Wikipédia)

Bővebben…

Zárószavazás előtt a földtörvény (földforgalmi törvény)

Meg nem értett, majd kisajátított szerepek, hézagok a történetben

Az első Orbán-kormány, helyesebben annak külügyminisztere  2001-ben megegyezett az EU-val a külföldiek földtulajdonszerzésének feltételeiről Magyarországon. Ma sem fogadható el a szabályozás, sőt sokak véleménye szerint az sem, amit ennek megkerülésére a kormány előterjesztett és meg akar szavaztatni. Több párt áll szemben a legújabb változattal. Ötven közéleti szereplő (Ángyán József, Mellár Tamás, Lányi András, Bencsik András  stb.) nyílt levélben hívta fel a figyelmet az előterjesztés alkalmatlanságára. Vajon hol voltak e szervezetek és személyek akkor, amikor a legnagyobb esélye lett volna a megállapodás felülvizsgálatának és utána még éveken át? (Többen közülük mással, éppen a földvédelemért kiállók ellehetetlenítésével voltak elfoglalva, vagy jó esetben hallgatottak.) Ki támogatta azokat, akiket feltételezhetően nagyrészt a megállapodás keresztülvitele érdekében távolítottak el posztjaikról? Ki segítette a nyomás alá helyezett Kisgazdapárt földvédő akcióit? És hogyan történhetett, hogy néhány éve egyes pártok és személyek önmagukat tüntették fel a termőföld első védelmezőinek? Ennél is lényegesebb: hogyan lehet megoldani a kérdést úgy, hogy a történetből kiragadunk egyes elemeket, másokat pedig elhallgatunk vagy “átírunk”? Jól nyilván nem!

Termőföld: hosszú és fárasztó történet

Termőföld: hosszú és fárasztó történet

Bővebben…

Meg nem oldott feladatok (1). A mezőgazdasági termelés sűrű kilengései

 A feladatokat megkerülik

Mostanában a kormány oldaláról a növekedés „beindítását” hirdetik meg, Orbán Viktor kormányfő ráolvasásszerűen készül a növekedés „beindítására”.  (Erre még visszatérek.) Az ellenzék elképzeléseiben a mérsékelt növekedés is a távoli jövőbe van kitolva. (Annak ellenére, hogy a Nemzetközi Valutaalap a növekedés szükségességére nyomatékkal fel szokta hívni a figyelmet, tehát – ahogy alább látni fogjuk – a régi receptekkel nem érdemes manőverezni.) Az ellenzék vezetőjének jelentkező Bajnai Gordon volt miniszterelnök is nyilvánvalóvá tette, hogyan viszonyul e kérdéshez. Elmondta: előbb stabilizálnak, aztán nagyon lassan, nagyon keservesen és apránként elindulunk felfelé. Hogy hogyan érnék el a mai vagy a holnaputáni növekedést, milyen feltételeket biztosítanak ehhez, azt – mindkét oldalon és elgondolások hiányában – jótékony homály fedi. Ahogy a reális feltételeket is. A növekedésről tehát a valóságtól elszakadva, virtuálisan, fecsegésként esik szó. A növekedés jelenleg nem több mint leegyszerűsített kommunikációs kérdés, a propaganda része.

Orbán Viktor miniszterelnök manapság sokszor kimondja: a mezőgazdaság a magyar gazdaság egyik kitörési pontja. Ezek szerint ma (nem úgy, mint első kormányzása idején vagy az elmúlt években) a növekedést innen is várná, a mezőgazdaságot a növekedés motorjaként képzelné el.  (Korábbi nemleges álláspontját Martonyi János akkori-mai külügyminiszter is harsányan képviselte, ő a kormány megalakulása előtt, a kormányprogram megbeszélésekor tiltakozott az ellen, hogy a mezőgazdasági termelést a koalíciós partner mennyiségi értelemben is fejleszteni szeretné. Később ő állapodott meg  “sikeresen” a külföldiek termőföldvásárlásáról. )  Orbán Viktor bizonyára nem egy-egy évben gondol a mezőgazdaság motor szerepére, hanem hosszú évek folyamatában.

A cél logikus, nincs benne egyébként semmi új, azzal egyet kell érteni. A húzóágazati szerep viszont valójában teljesen elképzelhetetlen, amíg a termelés új keletű, sajátos, erőteljes ingadozása nem szűnik meg. Ez ugyanis sűrítve jelzi, mekkora bajok vannak e területen.

Mezőgazdasági növekedési ütemek, grafikon

Bővebben…

Belvíz: retusált történelem és tehetetlenség

Belvízkárok megelőzése és elhárítása a rendszerváltás után

A belvíz, az árvíz, az özönvízszerű esők ismét hatalmas károkat okoznak. A belvízveszélyre is számítani kellett, de az illetékesek a jelek szerint nem számítottak. A szakértők ugyanis megfigyelték, az időjárásban nagyjából tíz évenként váltják egymást a (hosszabb) száraz és a (rövidebb) nedves időszakok. Az újdonság az, hogy az éghajlatváltozással összefüggésben az arányok el fognak tolódni a nedves periódusok javára, a környezet „csapadékterhelése” is növekszik.

Orbán Viktor a parlamentben, balra Szabadi Béla

Orbán Viktor a parlamentben, balra Szabadi Béla

Bővebben…

Tudásalapú társadalom és gazdaságirányítás válság. Hol vannak a közgazdászok? (2.)

Úgy “ért” ma mindenki a gazdasághoz, mint korábban a futballhoz! A futball állapotából láthatjuk, hogy ez hova is vezet!

Onnan folytatjuk a cikket, hogy alternatíva helyett a különbségeket fogalmazzák meg. Nincs jele a gazdaságirányítási válság enyhülésének, pláne megoldásának.

Az Új Széchenyi Terv szerintem – mint ez már megírtam – még legelső változatnak is kevés, az ismeretlen, ám kikövetkeztethető szerkesztők (csúcsvezetők) a fogalmakkal sincsenek tisztában.

Molnár Ágnes csecsemő- és gyermekorvos, gazdaságfejlesztési államtitkár az Új Széchenyi Tervvel

Bővebben…