Kirill Moszkalenko (1902 – 1985) kulcsszerepet játszott a Berija elleni puccs és a leszámolások katonai biztosításában és legalizálásában. Moszkalenko ugyanis Rudenko ügyésszel részt vett a nyomozásban, sőt a rendkívüli bírósági tanácsban is ott ült. A Berija elleni puccsban vitt szerepéről már volt szó, és alább lesz szó. Kirill Moszkalenko ukrán származású volt, de ez nem (ez sem) jelentett neki sokat, sőt egyenesen idegesítették az ukránok és az ukrán nemzeti hagyományok. Moszkalenko részt vett a polgárháborúban és a második világháborúban. Élete – Hruscsov bukásáig – többször is összefonódott Hruscsovéval, például Sztálingrádban, ahol Moszkalenko egy hadsereg katonai parancsnokaként, Hruscsov pedig a haditanács tagjaként és a legfőbb komisszárként, gyakorlatilag Sztálin megbízottjaként volt jelen. Így Hruscsovon sok múlott. És nemcsak a hozzá igazodó parancsnokok katonai pályájának egyengetésében, hanem – ahogy egy orosz szerző, Jurij Muhin a Sztálin és Berija meggyilkolása c. könyvében ezt körüljárta – a szokásosnak tekinthető kegyetlenkedések elkendőzésében és elsimításában is. Moszkalenko esetében sokszor kerülhetett sor ilyen kimentésre, ahogy ez abból a jellemzésből egyenesen következik, amit Hruscsov írt memoárjában, a Visszaemlékezésekben.
Kirill Moszkalenko – még vezérezredesként. A Berija elleni katonai puccs 10 év után újra emelkedő pályára állította
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: "Villa", 2. magyar hadsereg, 40. hadsereg, agyonlövés, Alekszandr Vasziljevszki, állam, állambiztonság, Andrej Zsdanov, apparátus, aranycsillag, áruló, autóbaleset, Belügyminisztérium, Berija, Brezsnyev, bukás, Bulganyin, Dekabristák, demokratizálás, Dnyeper, elhárítás, ellenpuccs, ellenpuccsok, elnökség, felkelés, festmény, főfelügyelő, fogságba esés, Gagarin, gazember, Georgij Malenkov, haditanács, haditengerészet, haditörvényszék, hadizsákmány, hatalom, hatalomvágy, hidrogénbomba, hírszerzés, Hruscsov, Iván Szerov, junta, Jurij Muhin, káderügyek, katonai puccs, katonai-ipari komplexum, KB, KB titkár, KGB, Kirill Moszkalenko, köztéri szobor, külkapcsolatok, Kurcsatov, Lazar Kaganovics, leszámolás, likvidálás, magyar vonatkozás, marsall, második világháború, Medvegyev, Medvegyevék, megfestették, meggyilkolás, megragadás, memoár, menesztés, Mikojan, miniszterhelyettes, modernizálás, Molotov, Moszkalenko, Moszkva, Moszkvai Katonai Körzet, munkatáborok, Nagy Színház, NDK, Németország, nép ellensége, népbiztos, Népbiztosok Tanácsa, Nyikolaj Bulganyin, Odessza, Odesszai Katonai Körzet, Oroszország, parancsnok, párt, pártfelfogás, Pavel Artyemjevics Artyemjev, polgárháború, politikai bizottság, Prudnyikova, puccs, puccsok, rakétatechnika, rehabilitáció, robbantás, Roj Medvegyev, sikkasztók, speciális hírszerzés, száműzetés, Szemjon Ignatyev, Szergej Kruglov, Szergo Berija, szervezkedés, szervezkedik, szervezőkészség, szétválasztás, SZKP, szobor, Szovjetunió, Szovjetunió Állami Bankja, Szovjetunió Polgára, Sztálin, Sztálingrád, SZU Hőse, tankok, tömeges, triumvirátus, trófea-ügy, Ukrajna, ukrán, Ural, Vasziljevszkij, Védelmi Minisztérium, Visszaemlékezések, Voronyezs, voronyezsi front, XIX. kongresszus, Zsukov
A „desztalinizációtól” elferdítve, illetve a valóságban
Folytatjuk a 2015. szeptember 22-én elkezdett cikket, amit még több rész követ majd:
Az atomfegyver és a béke
Berijának – hírszerzési és szervezési oldalról – meghatározó szerepe volt abban, hogy atomfegyverhez jutott a Szovjetunió. Ráadásul ilyen rövid időn belül, négy évvel az amerikaiak után, már 1949-re. Ez azonban – Berija fiának, Szergo Berijának a könyve szerint, amit apjáról írt (a könyvről később még szó lesz) – nemcsak az erőegyensúlyt állította helyre és szüntette meg a szovjetek feltételezett fenyegetettségét, hanem egy végsőnek gondolt háború akadályát is elhárította.
(Állítólag) ez volt, vagy ilyen volt az első szovjet atombomba. (Forrás: Szeged.ma)
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Gazdaság, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: állam, Anasztasz Mikojan, Anglia, Apró Antal, Atlanti óceán. Szovjetunió, atombomba, atomcsend, atomfegyver, atomháború, atomprogram, Ausztria, békeszerződés, belügyi népbiztos, belügyminisztérium állambiztonság, Berija, berlini fal, Biszku, bombázók, Borisz Vannyikov, Bulgária, Churchill, cipő, Cseka, demilitarizálás, desztalanizáció, Dmitrij Usztyinov, Egyesült Államok, elítélés, elmegyógyintézet, elnökség, ENSZ, Erdei Ferenc, Európa, fegyverkezés, fizikai kényszer, főtitkár, függetlenség, genetika, Georgi Dimitrov, Gestapo, GPU, gulag, gyámkodás, gyógykezelés, hidegháború, hidrogénbomba, Himmler, Hruscsov, Igor Kurcsatov, Jalta, Japán, jegyrendszer, Jekatyerinburg, Jezsov, Joachim von Ribbentrop, Joszip Broz Tito, Jugoszlávia, Kalinyingrád, kihallgatás, Kijev, kivégzés, Kommunista Internacionálé, koncepciós per, konföderáció, kormányzás, központi bizottság, kubai válság, Kurill szigetek, La Manche csatorna, Lavrentyij Pavlovics, légierő, Liszenko, Magyar Tudomány Akadémia, Magyarország, Marshall szigetek, mezőgazdaság, Mikojan, minisztériumok, Molotov-Ribbentrop paktum, Moszkva, Nagy Imre, Nagy Imréék, Német Szövetségi Köztársaság, Németország, népbiztos, népi demokráciák, NKVD, Nyikita Szergejevics Hruscsov, Nyikolaj, Nyikolaj Vavilov, OGPU, önállóság, Ónody Lajos, Oroszország, párt, per, Péter György, politikai bizottság, Rajk László, rakéták, rakétavédelmi rendszer, Rákosi, rehabilitáció, Roosevelt, Szergo Berija, Szergo Mikojan, szétválasztás, Szilágyi Ákos, szovjet Gestapo, Sztálin, Sztálin díj, SZU, Szverdlovszk, titkár, történelem, történelemtudomány, Trofim Liszenko, Vannyikov, világháború, voluntarizmus, Zsidó Antifasiszta Bizottság, zsidó orvosok pere
