Kirill Moszkalenko (1902 – 1985) kulcsszerepet játszott a Berija elleni puccs és a leszámolások katonai biztosításában és legalizálásában. Moszkalenko ugyanis Rudenko ügyésszel részt vett a nyomozásban, sőt a rendkívüli bírósági tanácsban is ott ült. A Berija elleni puccsban vitt szerepéről már volt szó, és alább lesz szó. Kirill Moszkalenko ukrán származású volt, de ez nem (ez sem) jelentett neki sokat, sőt egyenesen idegesítették az ukránok és az ukrán nemzeti hagyományok. Moszkalenko részt vett a polgárháborúban és a második világháborúban. Élete – Hruscsov bukásáig – többször is összefonódott Hruscsovéval, például Sztálingrádban, ahol Moszkalenko egy hadsereg katonai parancsnokaként, Hruscsov pedig a haditanács tagjaként és a legfőbb komisszárként, gyakorlatilag Sztálin megbízottjaként volt jelen. Így Hruscsovon sok múlott. És nemcsak a hozzá igazodó parancsnokok katonai pályájának egyengetésében, hanem – ahogy egy orosz szerző, Jurij Muhin a Sztálin és Berija meggyilkolása c. könyvében ezt körüljárta – a szokásosnak tekinthető kegyetlenkedések elkendőzésében és elsimításában is. Moszkalenko esetében sokszor kerülhetett sor ilyen kimentésre, ahogy ez abból a jellemzésből egyenesen következik, amit Hruscsov írt memoárjában, a Visszaemlékezésekben.
-
Legutóbbi bejegyzések
- Politikai helyzetkép (17.). A gesztusok, amiket vártunk
- Politikai helyzetkép (16.). Személyzeti helyett káderpolitika
- Berija (27.). Fogjuk rá! – javasolta Szerov. Berija a kézenfekvő bűnbak
- Politikai helyzetkép (15.) Árfolyampolitika. Ortodox, unortodox vagy…?
- Politikai helyzetkép (14). A forint [NE] legyen gyenge valuta!
Legutóbbi hozzászólások
- Politikai helyzetkép (13.). Választás után. Hogyan (ne) tovább? - Akié (virtuálisan) a múlt, azé a jövő?
- Politikai helyzetkép (13.). Választás után. Hogyan (ne) tovább? - Politikai helyzetkép (8). Bajnai ma is a kormány “szellemi” háttere
- Politikai helyzetkép (13.). Választás után. Hogyan (ne) tovább? - Politikai helyzetkép (2). Rendszer vagy rezsim?
- Politikai helyzetkép (13.). Választás után. Hogyan (ne) tovább? - Fordulat és reform? Felgyorsulva a tévúton!
- Politikai helyzetkép (13.). Választás után. Hogyan (ne) tovább? - Kérdések a gazdasági növekedésről
Archívum
- 2019. január
- 2018. december
- 2018. október
- 2018. augusztus
- 2018. július
- 2018. június
- 2018. május
- 2018. április
- 2018. január
- 2017. december
- 2017. november
- 2017. október
- 2017. szeptember
- 2017. július
- 2017. június
- 2017. május
- 2017. április
- 2017. március
- 2017. január
- 2016. december
- 2016. november
- 2016. október
- 2016. szeptember
- 2016. augusztus
- 2016. július
- 2016. június
- 2016. május
- 2016. április
- 2016. március
- 2016. február
- 2016. január
- 2015. december
- 2015. november
- 2015. október
- 2015. szeptember
- 2015. augusztus
- 2015. július
- 2015. június
- 2015. május
- 2015. április
- 2015. március
- 2015. február
- 2015. január
- 2014. december
- 2014. november
- 2014. október
- 2014. augusztus
- 2014. július
- 2014. június
- 2014. május
- 2014. április
- 2014. március
- 2014. február
- 2014. január
- 2013. december
- 2013. november
- 2013. október
- 2013. szeptember
- 2013. augusztus
- 2013. július
- 2013. június
- 2013. május
- 2013. április
- 2013. március
- 2013. február
- 2013. január
- 2012. december
- 2012. november
- 2012. október
- 2012. szeptember
- 2012. július
- 2012. május
- 2012. április
- 2012. március
- 2012. február
- 2012. január
- 2011. december
- 2011. november
- 2011. október
- 2011. augusztus
- 2011. június
- 2011. május
- 2011. április
- 2011. március
- 2011. február
- 2011. január
- 2010. december
- 2010. november
- 2010. október
- 2010. szeptember
- 2010. augusztus
- 2010. július
- 2010. június
- 2010. május
- 2010. március
- 2010. február
- 2010. január
- 2009. december
- 2009. november
- 2009. október
- 2009. július
- 2009. június
- 2009. április
- 2009. február
- 2009. január
- 2008. december
- 2008. augusztus
- 2008. június
- 2008. február
- 2008. január
- 2007. december
- 2007. november
- 2007. szeptember
- 2007. július
- 2007. május
Kategória