SZDSZ címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai helyzetkép (3). A rezsimek jellegzetességei

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Magyarországon nem történt meg a rendszerváltás, ami – mint az előző részekben is láthattuk – nem feltételezés, hanem bizonyosság.  Az előző rendszer helyett újabb rendszer NEM jött létre. Új rendszer helyett “speciális igényekre”  épülő rezsimekről beszélhetünk. De ez persze nem jelenti, hogy  ne találkozhatnánk időnként bizonyos rendszerelemekkel. Annak ellenére, hogy a  zavarosság és az ehhez nem illeszkedő oktondiság tekintendő általánosnak. (Ld. a fenti mottókat!)

Elvétve lehetnek rendszerelemek. De milyenek!?

Nálunk azonban ami hiányzik, az maga a rendszer. Ezen nem sokat változtat, ha itt-ott találkozhatunk ilyen-olyan rendszerelemekkel. Ezek azonban ritkán terjednek ki a gazdaság vagy a társadalom egészére (pedig ez lenne a lényeg), inkább azon belül, egy-egy – többnyire kisebb – részterületen lehetnek és/vagy inkább utólag, belemagyarázás, megideologizálás útján „jönnek létre”. Ráadásul a mindennapi gyakorlat szempontjából nagyrészt kontraproduktívak.

Lentner Csaba: “Az újjászevezett Magyar Állam közpénzügyi gyakorlatát tudományos rendszertanba foglaltam”. Utólag.

Bővebben…

Politikai helyzetkép (1). Felvezető. A “zavaros víz”

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Egy évvel a választások előtt különösen érdekes lehet, milyenek az erőviszonyok a politikában és mit hozhat a jövő. Ebben is viszonylag nehéz eligazodni, hiszen a politikai pártokat és a hivatásos politizálást is egyaránt jellemzi a nagy mértékű változatlanság és az egyidejűleg tapasztalható sokféle valóságos és látszólagos átalakulás. És a zavaros helyzetek, meg az azokba  való beleugrások.

Írásaimat szokás szerint mottó vezeti be. Ritkán fordul elő az, most viszont igen, amikor egyszerre két mottót használok. Ezúttal ráadásul a két mottó szó szerint ugyanannak a fogalomnak, a zavaros víznek az eltérő megközelítései. Azt mondják el, tulajdonképpen abba kezdenek bele, amit én igyekeztem továbbvinni, mit lehet és mit nem szabad tenni – persze átvitt értelemben – a „zavaros vízzel”, tehát a zavaros helyzettel. Szerepük – mint látni fogjuk – most ennél is lényegesebb: a két mottó által leírt helyzetekkel és „gyakorlatokkal” a cikksorozatban, ahogy az életben is, lépten-nyomon találkozni fogunk. Nem is gondoltuk volna, mennyire gyakoriak, sőt meghatározóak. Nem véletlen tehát az sem, hogy a korábbiaktól eltérően most minden folytatás előtt ugyanezeket  a mottókat fogják olvasni.

Kádár az elképzelt plakáton, de Orbánnal akarnák összemosni (A kép forrása: 24.hu)

Kádár az elképzelt plakáton, de Orbánnal akarnák összemosni (A kép forrása: 24.hu)

Bővebben…

A szennyvíztiszító (2). Kinek van mégis “ingyen ebéd”?

Nincs ingyen ebéd!

(Ikvai-Szabó Imre egykori főpolgármester-helyettes)

Mielőtt folytatnák a szennyvíztisztító beruházásának bemutatását és értékelését, kanyarodjunk vissza a két hónappal ezelőtt publikált cikkhez. (Provokáció Horváth Csaba (MSZP) javaslata a vitanapról? Háttérpolitizálás, naivitás, paktumsértés, provokáció.) Onnan indultam ki, hogy a fővárosban sem történt meg az elszámolás, de még érdemi átadás-átvételre sem került sor. Pedig Orbán Viktor elszámoltatást ígért és biztosra vette, hogy ezt  “látványos” fellépések fogják követni. Mindez elmaradt. Csak arra lehet gondolni, hogy megegyezés történt a felek között. (Paktumot kötöttek?) A roppant módon aggódó Demszky és társai szabad elvonulást kaptak, fellélegezhettek. A főpolgármester pedig fátylat borított a múlt olyan ügyeire, amelyekben tisztán kellene látniuk a fővárosiaknak. A hatalmas terheket ugyanis ők viselik. (Ld. pl. csatornadíj.)

demszky-gabor-pesti-sracok

Demszky Gábor (Fotó: Pesti Srácok). Kinek van mégis ingyen ebéd?

Bővebben…

Provokáció Horváth Csaba (MSZP) javaslata a vitanapról?

Háttérpolitizálás, naivitás, paktumsértés, provokáció

Tarlós István főpolgármester (Fidesz) legalábbis provokációként fogja fel azt, ami nemrég érte. És ennek megfelelően reagált is. Úgy, mint akit sikeresen provokáltak: rögtön felsorolt néhány durva hibát a megelőző ciklusból, továbbá ezek konkrét kárösszegeit, ami érte a fővárost. És amiről az elmúlt hat évben nem beszélt, és amiről most is a legkevesebb információra igyekezett korlátozni magát. Holott be kellett volna számolnia a közvéleménynek arról, milyen állapotban vette át a fővárost, le kellett volna folytatnia a nagyberuházásoknál az utókalkulációt stb., erre azonban „valamiért” nem került sor.

Budapest, 1996. november 19. Demszky Gábor fõpolgármester és a Fõpolgármesteri Hivatal vezetõi november 19-én a III. kerületbe látogattak, ahol elõször az Árpád Gimnáziummal, majd az Elsõ Óbudai Általános Iskolával ismerkedtek meg. A képen: Demszky Gábor és Tarlós István III. kerület polgármestere megtekintik a Kolosy téri építkezési munkákat. MTI Fotó: Bruzák Noémi

20 éve történt. Tarlós és Demszky együtt sétáltak a III. kerületben (fotó: origo)

Bővebben…

Köztársasági elnökök: szerep, apanázs és megörökítés

Utcák, terek: volt köztársasági elnökök köztéri „panoptikuma”?

Miért ne lehetne, vagy miért is kellene?

Most, hogy újabb közterületek átnevezésébe kezdene Tarlós István vezetésével a főváros, ezúttal két volt köztársasági elnök (Göncz Árpád és Mádl Ferenc) neveinek ilyen formájú megörökítéséről lenne szó, érdemes lenne ezt a diktátumként elővezetett, egyébként előkészítetlen javaslatot kicsit szélesebb összefüggésben, továbbá a célszerűség és a következmények oldaláról is áttekinteni. Látni fogjuk, mennyire nem helyes a kérdést úgy feltenni: miért is ne viselhetné e két volt köztársasági elnök nevét egy-egy közterület Budapesten? Hanem éppen hogy úgy kellene feltenni a kérdést: célszerűek-e és időszerűek-e ezek az elnevezések?

áder2

Áder János is túlterjeszkedett hatáskörén. Praktikusan környezetvédelmi hivatala van

Bővebben…

Térhódítás 1995-ben. Minek köszönhető?

Maczó szerint neki, Stumpf szerint Bokrosnak, valójában az alternatívának

Ezúttal is a 20 évvel ezelőtti eseményekkel foglalkozom. Két hónappal ezelőtt az 1995. november 11-i programhirdetőről (Ld. 20 éve történt. Az alternatív gazdaságpolitika meghirdetése) volt szó. Most pedig a Kisgazdapárt 1995-ös és 1996. eleji térhódítása a téma. A térhódítást láthatóan felgyorsította az alternatív gazdaságpolitika (Az Alternatív gazdaságpolitika (1995. november)) meghirdetése egy tízezres nagygyűlésen, a médiaközlések és persze a 121 oldalas részletes és a gazdaságot átfogó program megjelentetése.

Pártok támogatottsága, a választókbólMegjegyzés: nagyításhoz kattintson a képre!

Bővebben…

Ismét a történelmi fehér foltokról. Ezúttal a 25. évfordulóhoz

Historia est magistra vitae

(A történelem az élet tanítómestere)

Ezzel a mottóval jelent meg 2013 augusztusától a történelmi fehér foltokról szóló, három részből álló írásom első eleme. A mottó azt a nyilvánvaló igazságot fogalmazza meg, hogy sokat kellene és lehetne tanulnunk a történelemből. De úgy nem lehet, ha „történettudomány nem képes, talán nem is akarja szerepét betölteni; a politikailag érzékeny kérdések feltárásában és a megközelítés szemléletében ma ott sem tartunk, ahol tartottunk az ún. rendszerváltás kezdetén, tehát több, mint 20 évvel ezelőtt. Mondhatni, a kényes kérdésekhez kötődő elfogultságok és mögöttes nyomós érdekek lényegében változatlanok, ami eleve cáfolja a rendszerváltás bekövetkezését.” (Nem csökkennek a történelmi fehér foltok )

A témát nem ekkor kezdtem vizsgálni, hiszen 2012 májusában – ha más események kapcsán is, de – már ugyanerre  hívtam fel a figyelmet. (Sulykolt téveszmékből hibás gondolkodási panelek)   Akkor jeleztem, hogy folytatás következik, ami aztán – igaz, hosszú szünet után – nem egy írás, hanem három írás lett. A történettudomány álláspontja viszont nem sokat mozdult előre, a régi paneleket ismételgetik ma is. Holnap emlékezünk Nagy Imre  újratemetésének 25. évfordulójára és mintha mi sem történt volna: a 25 évvel ezelőtti sémákat veszik elő. Orwell Nagy Testvérének szellemében. A mottó tehát most igazán az lehetne: „Akié a múlt, azé a jövő.”

Bővebben…

Nem csökkennek a történelmi fehér foltok (2. folytatás)

Kockázatos és szuverén lépés vagy jóváhagyott kényszerpálya?

Innen folytatjuk a témát további összefüggésekkel.

Hol tart a hazai történelemtudomány?

A hazai történettudomány e kérdésekkel szinte semmit nem kezd. Azt sem használja fel, ami más forrásokból rendelkezésre áll. Tizenvalahány éve jelent meg egy másik kiváló könyv (az előzőekben Vas Zoltán kötetéről már volt szó), ezúttal külföldön. Vaszilij Mitrohin nyugalmazott KGB alezredes írta egy angol történész, Cristopher Andrew közreműködésével: „A Mitrohin-archívum. A KGB otthon és nyugaton”. Magyarországon a Talentum kiadónál jelent meg, 2000-ben.

A Mitrohin-archívum borítója. A történészek számára is páratlan információk

A Mitrohin-archívum borítója. A történészek számára is páratlan információk

Bővebben…

Sulykolt téveszmékből hibás gondolkodási panelek

Tisztelt Igazi Hatalom!
(Medgyessy Péter 2003. január 15-i leveléből)

Nem a Jóistent szólította meg így Medgyessy Péter, hanem egy sajtóorgánumot. Miniszterelnökként ezzel az émelygős megszólítással kezdte a sajtónak írott  válaszát. A 168 óra nyílt levélben „vonta felelősségre” őt, mint „a hatalmat”, főleg azért, mert támogatja a Terror Háza Múzeumot. Medgyessy tegezős válaszát ezzel kezdte: „Kedves Igazi Hatalom! Úgy hiszem, a megszólítást nem kell megmagyaráznom, hiszen Te is tudod, hogy a valódi Hatalom a közvélemény.”

Itt rögtön van egyéb zavar is, ugyanis a közvélemény nem azonos a sajtóval, vagy a 168 óra című lappal. A közvélemény különben nem szokott levelet írni… De sem a sajtó, sem a közvélemény nem olyan hatalom, ami felülmúlná a miniszterelnökét. A közhelyes felfogásnak megfelelően Medgyessy a sajtót ötödik hatalmi ágnak, sőt a legfontosabb hatalmi ágnak tekinti. Pedig a hatalom, a politika eszközéről van csak szó, jelen esetben az SZDSZ véleményének közvetítéséről. Válasza tehát – ha csak félig komolyan gondolta is – nagyfokú naivitásáról tanúskodik.

Medgyessy Péter: Vajon ki a Kedves Igazi Hatalom?

Medgyessy Péter: Vajon ki a Kedves Igazi Hatalom?

Bővebben…

Keller László és a lejáratás

2000 őszén iszonyatos erejű lejárató kampány indult ellenünk. Hogy mit is jelentett ez, arra már felhoztam eseteket (Bauer Tamás és a Ferencváros, Szalay Gábor és az utazások) és még felhozok újabbakat. Ennek a harcmodornak az egyik központi figurája Keller László. Róla könyveimben nem egy helyen írtam. Mindegyikhez tartozik névmutató, a HÁLÓ-nál ez a honlapról tölthető le. Most az A HÁLÓ – Két leszámolás c. könyv alapján idézek fel néhány momentumot Keller szerepéből: a lejáratástól a legfőbb ügyész bevonásáig, feljelentésírásokig. (Az általa előadott valótlanságok is muníciót adtak a leszámolásokhoz.) Attakjait és azok alamuszi megnyilvánulásait csaknem tíz éven át kellett elviselnem. Ügyvédem levelet írt Szili Katalin házelnöknek ennek leállítása céljából és főleg azért, hogy Keller nem avatkozzon bele a „független igazságszolgáltatásba”. Szili viszont rábízta Kellerre, csináljon továbbra is, amit akar. (Ld. alább.)

Keller László

Keller László

Bővebben…