Szabadi-ügy címkéhez tartozó bejegyzések

Ismerhetjük-e Áder Jánost?

Teljesen reprezentatív posztok?

A válasz részben közömbös, nagyrészt nem. Annyiban közömbös, hogy a múlt eleve nem határozza meg a jövőbeni cselekvéseket. A tapasztalataiból mindenki tanulhat és változhat, sőt változik is. Áder egyfajta, sajátos és összkomfortos mellőzöttsége is válthat ki a múlttól eltérő magatartásformákat.

A múltat persze ahhoz is kell ismerni, hogy ennek a változásnak az esélyét valamennyire fel lehessen mérni. A közelmúlt alapján mindenesetre azt kell látni, hogy már hosszú ideje – Szájer Józsefhez és Deutsch Tamáshoz hasonlóan – elindult Áder János visszahozatala a politika előterébe. Ádert pl. bevonták az igazságügyi reformba, ahol igen furcsa és a nemzetközi jogelvekkel ellentétes nyilatkozatot tett az előzetes letartóztatás intézményével kapcsolatban. Szerinte ugyanis az, akit előzetesbe helyeznek, az az elsőfokú bíróság ítéletéig ott is kell, hogy maradjon. Ha tévedtek, hibáztak, ha megszűntek az okok, akkor is. A nemzetközi jog tudása és a méltányosság ismerete nélkül nehezen képzelhető el egy átlagosan gyenge köztársasági elnök is.

Áder János ismeretlen?

Áder János ismeretlen?

  Bővebben…

Az elszámolás (leszámolás, számadás) és a jogrend (2. rész)

A személyes tapasztalatoktól folytatjuk a cikket.

Honlapomon számtalan anyag van, ami a tisztességes eljáráshoz való jog durva megsértéseiről szól. Most tehát nem ismétlem meg ezeket még felsorolásszerűen sem. Mindössze emlékeztetnék a kiszivárogtatásokra, reagálásaim korlátozására, megszólalásom korlátozására. Bizonyítási indítványaim indokolás nélküli elutasítására, emberi jogaim sorozatos megsértésére, üvöltöző tárgyalásvezetésre, bántalmazásra hivatalos eljárásban, a nem a konstrukcióval egyező tanúvallomások indokolás nélküli kirekesztésére, sorozatos iratellenességre. A mentelmi jog megsértéseire, egy tanú pszichikai kényszervallatására, ügyészségi zsidózásra, hamis tanúzásokra és az ezt nem helyesen tükröző (elfedő) jegyzőkönyvekre, hamis vádakra,  tanú „felkészítésére” a nyomozó hatóság által. A vonatkozó törvények nem alkalmazására, vagy “átértelmezésére”, bírósági és személyre szabott, egyedi “törvényalkotásra”.

Bővebben…

Az elszámolás (leszámolás, számadás) és a jogrend (1. rész)

Iustitia est regnorum fundamentum. Az igazság az országok talpköve

Tapasztaljuk, hogy olyan állapotok alakultak ki az országban (a gazdaságban, a politikában és másutt), amelyek elfogadhatatlanok, egyre kevésbé elviselhetőek.  Hogy mi e helyzet oka, azzal alig foglalkoznak, pedig régóta ez lenne az igazán érdekes és lényeges kérdés, ezzel ugyanis esély nyílhatott volna a negatív folyamatok megállítására, visszafordítására. Már amennyiben ez a hatalom érdekében állt volna, illetve állna.

Liebmann: Ne feledje, az igazság ideát van!

Liebmann: Ne feledje, az igazság ideát van!

Bővebben…

Az író-olvasó találkozóról (2009. június 11.) És egy olvasói vélemény

Ahogy meghirdettük, 2009. június 11-én 15.30-tól, a Budai Sport Hotelben író-olvasó találkozóra került sor; témája és apropója könyveim (A HÁLÓ – Két leszámolás, Bilincs és póráz – A Gyorskocsi utca) voltak. E kötetek az ún. Szabadi-ügy előkészítését és elindítását, a per szempontjából meghatározó előzetes letartóztatás hónapjait, viszonyait, a módszereket tárgyalják. Részben a személyes „élmények” alapján, természetesen le nem mondva a lehetséges dokumentálásról. Ezek a kötetek kordokumentumok.

Dr. Szabadi Béla és Dr. Martinkó Károly a találkozón

Dr. Szabadi Béla és Dr. Martinkó Károly a találkozón

Bővebben…

A Magyar Hírlap és a miniszterelnöki bojkott

Áthallások és kriminalizálás

Éveken át hiába próbáltam felhívni a figyelmet a Szabadi-ügy esetleges távlatos következményeire. Máris itt van egy: a miniszterelnöki bojkott kimondása (teljesen mindegy, hogy kérése, elrendelése), ami a Szabadi-ügyben hozott ítélet alapján durva minősítést kaphat, annak alapján hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúját veti fel. (Ahogy más vezetők bizonyos korábbi megnyilvánulásai is.) Ugyanis nagyon hasonló, lényegében azonos a tényállás azzal, amit a Szabadi-ügyben, például a reklámszerződések vádpontjában a bíróságok felállítottak. E tényállás alapján a Legfelsőbb Bíróság Szabadi Bélát hivatali visszaélésért jogerősen elítélte.

Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa

Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa

Bővebben…

Sikerember vagy a nagykoalíció embere? Levél Gráf József miniszterhez (2008. december 2.)

Az egyik nagy magyar paradoxon, amin tapasztalataink alapján naponta megdöbbenhetünk: egyfelől a mezőgazdasági termelés és fogyasztás szomorú állapota, a tárca vezetésének ezzel összhangban levő színvonala és elképzelései, a minden próbálkozás ellenére kipattanó botrányok, az elmaradt és/vagy elhalt vizsgálatok (pl. Mahr András helyettes államtitkár: Mahr-ügy), másfelől a hivatalos „kritikák” közötti kiáltó ellentmondás. E „kritikák” az elnézéstől az áradozásig terjednek.

A miniszterelnök az utóbbit jeleníti meg: az ágazatot nemrég ismét sikerágazatnak, a minisztert pedig a legjobb miniszternek nyilvánította. Az ellenzéki sajtó ezen az értékelésen nem akadt fenn, holott ezek a jelzők élesen szemben állnak mindennapi tapasztalatainkkal, a nem kivételezett termelők, fogyasztók, lakosság sommásan lesújtó véleményével.

Gráf József

Gráf József

Bővebben…

Mecénások a kettős mérce fogságában (1. rész). Ferencváros kontra Újpest

Más szemében meglátja a szálkát, a maga szemében nem veszi észre a gerendát (Szólásmondás)

A magyar labdarúgást mecénások tartják fenn – állapította meg igen bölcsen és a mecénásokra nézve elismerően az egyik bulvárlap még 2003-ban. Ezúttal nem zárta ki a finanszírozásból az állami cégeket, ami nem csoda, mert a nagy adományozóról, a Szerencsejáték Rt.-ről ír. De egyébként is csak akkor szokta (ez a lap is) az állami cégek szerepét helyteleníteni, ha a Ferencvárosról van szó.

ftc8

Bővebben…

A Szabadi-ügy. Politikai indíttatás, célok, eszközök és következmények (1.)

A mindenoldalú válságról és annak kiindulópontjáról

A Nap-kelte 2006. október 18-i adásában ügyvédem, Bárándy György fontos megállapítást tett. Eszerint ügyemmel olyan negatív folyamatok kezdődtek, amelyek egyenes következményeként tapasztalhatjuk a politika szétzüllését – és hadd tegyem hozzá – a gazdaság, a gazdaságirányítás, az államháztartás stb. válságát. A Szabadi-ügy volt a kiindulópont. Bárándy György leszögezte: „ez volt az origója a romlásnak.” A műsorvezető csodálkozott és kételkedett, a megállapítást azzal intézte el, hogy eddig erre nem gondolt, de mindenesetre érdekes a felvetés. Szerintem ez a riporteri válasz és tájékozottság önmagában indokolja, hogy kibontsam a megállapítást, és hogy e lényegi kérdéssel a politika és a sajtó foglalkozzon.

Bárándy György: "ez volt az origója a romlásnak!"

Bárándy György: “ez volt az origója a romlásnak!”

Bővebben…