stratégia címkéhez tartozó bejegyzések

Szmog. Az intézkedések az önkormányzati vezetést is minősítik

Szmog. Itt is igaz: (a közgyűlés) eltalálta szarva közt a tőgyét! (Magyar közmondás)

Merjünk kicsik lenni! (Kovács László útbaigazítása a magyaroknak)

A szmog kapcsán most a fővárosi és általában a nagyvárosi közgyűlések alkalmasságáról lesz szó. A szmog kialakulása és a helyzet suta kezelése egyaránt sűrítve mutatja be, mennyire alkalmatlanok (alkalmasak?) a nagyvárosi önkormányzatok arra, hogy a kihívásokra adekvát választ adjanak. Túlélésre és láblógatásra rendezkedtek be. Az alkalmatlanság hosszabb távon és rövidtávon is szembeötlő.  Nem előrelátóan gondolkodnak és gazdálkodnak a nagyvárosok önkormányzatai és  nem képviselik megfelelően lakosaik érdekeit.  Hiányoznak a stratégiák, amelyekre tevékenységüknek épülnie kellene. A stratégiáknak lenne a feladatuk, hogy összekapcsolják a különböző kérdések megoldását. Nem előzik meg a problémát, ott sem, ahol meg lehetne előzni. Sokszor van szerencséjük, így a törvényszerűen bekövetkező súlyos megrázkódtatások eddig ritkábban következtek be. Ha viszont bekövetkezik egy ilyen helyzet, mint a szmog esetében, nem képesek a válságkezelésnél sem  beavatkozni  a gondok fő forrásánál. Lehet persze, hogy csak ott van lehetőség gyors beavatkozásra, ahol ennek kicsi a hozama. De ez a hozam is sokkal kisebb lesz a beavatkozás alkalmatlan módja miatt. Tehát az alkalmatlan területen is alkalmatlanul válságkezelnek.  Minderről alább részletesen lesz szó.

szmog (jokortv.hu)

Szmog Budapesten (Fotó: jokortv.hu)

Bővebben…

Tarlós, Budapest finanszírozása és a miniszterelnöki „olimpiai álom”

Főpolgármester úr, számomra a főváros nem finanszírozási, hanem ’irodalmi kérdés’

(Orbán Viktor)

Habony valóban pozitív, jószolgálati szerepet töltött be, amit köszönök neki.
(Tarlós István)

Budapest finanszírozása bizonytalan, azért is, mert stratégia hiányában a racionális finanszírozási igény nem jelölhető meg. A mottóként szereplő elutasító mondat az egyik országos napilapban jelent meg; a cikk a főváros finanszírozásáról folytatott december 21-i főpolgármesteri – miniszterelnöki tárgyalásról közölt részleteket.   Több héttel a kínos esemény után, 2016. január 13-án, amikor Tarlós már kezdett döbbenetéből magához térni. Az újság kormányzati forrásokra hivatkozott, de egy nappal később ugyanebben a lapban maga Tarlós István erősítette meg az újság bennfentes információinak helyességét. (Lehet, hogy eleve tőle származnak e részletek?)

A csapkodás váltotta fel az alázatosnak tűnő magatartást; mindkettő vesztese azonban nem más, mint a főváros lakossága.

Tarlós és Orbán (Forrás, tarlosistván.com)

Orbán Viktor és Tarlós István (Forrás: Tarlós István honlapja)

Bővebben…

Az EU, a migránsok és a kormány

Változékony elszántság

Jelen írás mindenekelőtt egy olyan hír nyomán készült, ami – mint csepp a tengerben – bemutatja a kormány migránspolitikájának újabb elgyengülését, a következetesség ismételt átváltását következetlenségbe. Hogy pontosabban megértsük, mi is e hír és kommunikációjának a jelentősége a magyar érdekek érvényesíthetőségében, esélyeink esetleges eljátszásában, kénytelen vagyok belemenni a részletekbe. December 5-én, az MTI alapján több újság is beszámolt arról a meglepő vagy inkább megdöbbentő és a kormány által titkolt fejleményről (pl. itt és itt és itt stb.), hogy állítólag migránsokat küldtek vissza Belgiumból Magyarországra. Eddig szám szerint 30-at, a híradások ráadásul arról szóltak, hogy ezt a gyakorlatot Belgium folytatni fogja. (A 30-ból 29-et a dublini egyezmény alapján toloncoltak ide.) A bejelentés az MTI tudósításában sajátosan történt, úgy, hogy összekapcsolódott Magyarország szidalmazásával.

Megnyilatkoztattak ún. „emberjogi harcosokat”, akik fel voltak háborodva, hogy ide (Magyarországra) toloncolnak vissza „menekülteket”, ahol az „üldözötteket” (az aktivisták szerint) „ellenségnek tekintik” (!?), és ahol annyi atrocitás (?!) éri őket. A belga hatóság azonban – folytatódik a tudósítás – a gyakorlatot Magyarország vonatkozásában mégis fenn akarja tartani.

Michel, Charles belga miniszterelnök, a reformmozgalom elnöke

Charles Michel belga miniszterelnök (2014-), a Reformmozgalom Párt elnöke. Túljárt a magyar kormány eszén?

Bővebben…

Dugódíj (3)

Elkeseredésében
Mi telhetett tőle
Nagyot ütött botjával
A szamár fejére
(Petőfi Sándor:
Megy a juhász a szamáron)

Az előző részt ott hagytuk abba, hogy az elhatározott lépésekről (ld. előző részek) eleve tudható, hogy alkalmatlanok. Ezért tehát nem kellene ezeket erőltetni. Azóta viszont sajnálatos módon újabb értelmetlen és alkalmatlan „megoldási” ötlettel találkozhatunk: a járatritkítással. Amennyiben ugyanis a kormány mégsem biztosítaná azt a pénzt és tartósan, ami a BKV működtetéséhez még szükséges, ezzel szeretnének megpróbálkozni. Arról nincs szó, hogy jóval kisebb többletpénzre lenne szükség, ha a 4-es metrót (pontosabban nem azt, hanem ráadásul annak szűkített és életképtelen első szakaszát) nem építik meg.  Bár ez rövid szakasz, de tengernyi pénzt emészt fel működtetése, miközben forgalma alapján soha nem fog megtérülni. És vajon kit sújtana ez az intézkedés?

Tarlós István főpolgármester interjút ad az [origo] hírek rovatának Budapesten, a Városházán.

Tarlós István levelet írt a miniszterelnöknek. A baj nem ez, hanem a levél tartalma (Fotó: origo.hu)

Bővebben…

A dugódíj (2)

Eltalálta szarva közt a tőgyét
(Magyar szólásmondás)

A dugódíj bevezetésének eldöntésével és a fővárosi közlekedési kedvezmények „felülvizsgálatának” javaslatával, a Tarlós István vezette fővárosi közgyűlés „közmondásosan” cselekedett. Ahogy egy régi mondás a magabiztosan hozott, de alapjaiban helytelen és abszolút téves lépéseket és következményeiket kifejezően leírja: a fővárosi közgyűlés „eltalálta a szarva közt a tőgyét”. Nem először persze. Bárhova is célzott, AZT  A CÉLT, amit állítólag vagy feltételezhetően akart, nem fogja eltalálni. Nem könnyű ugyan látni, mit is akar valójában megcélozni, hiszen a „hivatalos” indokon túl számtalan kimondott és ki nem mondott, helyesen vagy pontatlanul megfogalmazott, sejtetett cél kavarog a testület tagjainak fejeiben, kijelentéseiben. E „szétspriccelő” célokban közös viszont megvalósításuk „eredményessége”: bizonyára egyiket sem sikerül eltalálni. A közlekedési és az ennek ürügyén kigondolt célok, valamint a „megoldások” „nem igazán akarnak” találkozni, mivel nincsenek összhangban.  Erre később derülhet  csak fény, mivel formálisan és/vagy tartalmilag nincsenek hatásvizsgálatok. Következésképpen így nem lehet megelőzni – egyébként elkerülhető – károkat és veszteségeket az amúgy pénzhiányos fővárosban.  A 4-es metró beruházása ezt hatalmas méretekben illusztrálja, a bevezetésre váró (?!) dugódíj pedig nagy méretekben illusztrálhatja. Ha mindenek ellenére bevezetnék.

Dugódíj (Forrás, dehir.hu)

A dugók fő oka a nem a forgalom, hanem a szervezetlenség és az összehangolatlanság (Fotó: dehir.hu)

 

Bővebben…

Az illegális migráció és a belpolitika/külpolitika. Nemzeti és parciális érdekek

Ugyanabból a szájból fújnak hideget-meleget

Blogomon és könyveimben többször is foglalkoztam a programok nélkülözhetetlen szerepével. Most ismét elő kell vennem ezt a témát: ezúttal a már népvándorlás méreteit öltő illegális migráció apropójából. Vajon a programhiánynak mi a szerepe a lassú reagálásban és a kerítésépítés utáni kiúttalanságban, tanácstalanságban?

Bokros Lajos, a forint csúszó leértékelője nem felejti el a kormánynak a leértékelést...

Bokros Lajos (MoMa) szerint most nem kell program…

Bővebben…

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot? (2.folytatás)

Iustitia est regnorum fundamentum. Az igazság az országok talpköve

Az előző részben Ivo Sanader 2009-ben elhatározott lemondásánál hagytuk abba, ami vesszőfutásának és eltüntetésének sajátos kiindulópontja lett.

Sanader magyar kapcsolatai

Sanader hivatali ideje alatt főleg Gyurcsány Ferenc volt a magyar miniszterelnök, akivel sok témában tanácskozott. A magyar közvélemény is értesült arról, hogy együtt dolgoznak a horvát-magyar futball eb tervein. Ennek üzleti lehetőségeit gondolta a magyar politikai és gazdasági elit olyan vonzónak, hogy valóságos nagykoalíciót hoztak létre a közös feladatok megoldására. Gyurcsány Ferenc a labdarúgást nemzeti kérdésnek (!) nyilvánította és megígérte, hogy stadionépítésekre 165 milliárd forintot  (!) biztosít a költségvetésből.

Bővebben…

Miről szól az őszödi beszéd?

Olyan világot akarnak, amelyben nincs se őszödi beszéd, se felcsúti vezér              (Bajnai Gordon)

Az őszödi beszéd fő problémájáról és irritációjáról nem szoktak beszélni, talán nem is vették észre

Most két mottót is adok, egyet Bajnai Gordontól, egyet saját magamtól. Így együtt fejezik ki, ami alább következik.

Az őszödi beszéd ma is a figyelemelterelés és a manipuláció egyik eszköze. Pedig elemezni kellene végre lényegét és hatását. Bajnai Gordon is él ezzel a lehetőséggel, nem egészen érthető párhuzamot vonva Felcsút és Őszöd között és ellenpontozva saját, nem nagyon különböző nézeteit. Szerintem nagyrészt ugyanarról van szó, árnyalatnyi és hangulati eltérésekkel, nevezetesen arról, amiről már rég le kellett volna szokni: a durva megszorítások folytathatatlan gyakorlatáról. Ami mindhárom politikai tényező egyetlen megoldása, ami nyilván nem megoldás. Arról, hogy egyik irányból sem látszik hatékony megoldás, még kormányképesség sem, de a kormányrudat és a hatalmat mindegyik nagyon akarja. Annak árán is, hogy addig folytatódik a megszorítások sehova nem vezető pazarló és értelmetlen gyakorlata, a felesleges áldozatvállalás, amíg erre az emberek egyáltalán képesek. Közben a világ és annak fejletlen részei is elhúznak mellettünk.

Gyurcsány Ferenc büszke az őszödi beszédre

Gyurcsány Ferenc büszke az őszödi beszédre

Bővebben…

Rezsicsökkentés. Mi kell hozzá?

Van erőnk a rezsicsökkentéshez

(Orbán Viktor miniszterelnök)

És még mink van? – szívesen megkérdezném. Erő biztos van és már lassan három éve,  hiszen a kormány kétharmadot tud maga mögött. A rezsicsökkentés azonban – ha célszerű a módja – nem igényel különösebb erőt, hacsak… Hacsak ahhoz nem, amihez másutt éppen hogy nem kell: a kormány kötelező feladatainak jobb, sőt netán jó ellátásához. A természetes monopóliumok szabályozása, a fogyasztói érdekvédelem és a minőség biztosítása egy kormány legfontosabb feladatai közé tartozik, de nálunk évtizedek óta e kötelezettségek el vannak hanyagolva. A fogyasztói érdekek védelmére létrehozott intézmények tulajdonképpen kulisszaként léteznek. Aligha gondolhatjuk, hogy a kormány akaratával szemben tehetnék ezt. De ha mégis, akkor ott van (ott lenne) az erő, mégsem változik „működésük” jellege.

Orbán Viktor a rádióban. Van erőnk a rezsicsökkentéshez

Orbán Viktor a rádióban. Van erőnk a rezsicsökkentéshez

Bővebben…

Kell-e csökkenteni az áram és a földgáz árát?

A szabadság a törvényszerűségek ismerete
Immanuel Kant (1724-1804)

Ezzel a mottóval nem először utalok valamely írás  lényegére. Ezt használtam például az Egyetlen lépést sem hatásvizsgálatok nélkül c. nyílt levél előtt is, amit az országgyűlési képviselőkhöz intéztem. Nem véletlenül használom fel ismét e mottót, hiszen a lényeget tekintve most is hasonlóról van szó. Akkor rendezhetjük a problémákat, akkor válhatunk szabaddá a gondoktól, ha ismerjük a helyzetet, felismerjük a törvényszerűségeket, és cselekedeteinket erre építjük.

Voluntarizmussal viszont és ebből szükségképpen adódó félrekezeléssel veszítünk mozgásterünkből, szabadságunkból, miközben a problémát sem oldjuk meg. Ezúttal sem.

Orbán Viktor és Lázár János. Gratuláció a döntéshozónak

Orbán Viktor és Lázár János. Gratuláció a döntéshozónak

Bővebben…