II. Miklós mindent feltett a háborúra, és mindent elvesztett
Most egy hosszabb összefüggő anyagrészbe kezdek bele, ami több folytatáson is áthúzódik. Ennek első eleme március 12-én jelent meg a Leleplező c könyvújság 2019./1. számában. Más sorszámmal (15.), mivel a hosszú részeket a blogon eddig gyakran többfelé osztottam. Most viszont a teljes folytatást egyszerre közlöm.
Az alábbiakban és a továbbiakban szó lesz a végkifejletről: a cári család likvidálásáról. De nem állok meg itt, igyekszem feltárni, mi történt a Romanov-rokonsággal és kik tekinthetők itt is és ott is a fő felelősöknek, illetve fő végrehajtóknak. A cári család lemészárlásáról folyamatosan megemlékeznek a történészek és a médiumok, a Romanov-rokonság szisztematikus kiirtásáról viszont alig esik szó. Holott az általános terror egymással összefüggő eseményeiről beszélünk, ezeket mindenekelőtt együtt érdemes vizsgálni. Az együttesen szemlélt események sora arra utal, hogy Lenin és helyettese, egyúttal riválisa, Jakov Szverdlov (1885 – 1919) a kivégzésekről előre tudtak. Mi több, bizonyára ők adták ki a parancso(ka)t. A később elkövetkezőkben igyekszem pótolni a Romanov-rokonok likvidálásáról és azok változatos végrehajtási módjairól szóló hiányzó tényeket, és bemutatni, hogyan bántak el azokkal a Romanovokkal, akik nem, vagy csak későn akartak kimenekülni az országból. Természetesen szó esik majd a cári család kivégzéséről is, de főképpen annak olyan momentumairól, amelyek újdonságot jelenthetnek, vagy amelyek az ügyek és a személyek megítélését eldöntő fontos kiegészítésekkel, pontosításokkal szolgálnak.

A cár és családja 1913-ban. (Wikipédia.) Egyikük sem menekült meg a kivégzéskor?
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Gazdaság, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: a forradalom ördöge, abszolutizmus, Achívum, Alekszandr Gucskov, Alekszandr Kerenszkij, Alekszandr Protopopov, Alfred Redl, államcsíny, Anglia, Anton Gyenyikin, báború, Balkán, balkáni háborúk, Bebesi György, befolyási övezetek, békevágy, birodalmi érdekek, Bosznia-Hercegovina, Bruszilov, bukás, Bulgária, cár, cári család, cárné, csehek, Cseka, Csuzima-szoros, duma, Dzerzsinszkij, első világháború, ENSZ Titkárság, Erich von Falkenhayn, februári forradalom, fegyverkezés, fegyvermentesség, Fjodor Martensz, flotta, forradalom, Frederiksz, FSZB, függetlenség, Galícia, gazdasági fejlődés, Georgij Atarbekov, Georgij Lvov, Gergely-naptár, gyarmatosítás, háborús jóvátétel, haderő, hágai békekonferencia, hajóhad, halál, Hans Niels Andersen, Hruscsov, II. Miklós, II. Vilmos, III. Sándor, Jakov Bljumkin, japánok, Jekatyerinburg, Julián-naptár, kalandor, Kelet-Közép-Európa, Kelet-Poroszország, kémkedés, kétfrontos háború, KGB, kiválási törekvések, kivégzés, Kolakovszkij altiszt, kölcsöntők, kolonializáció, könyvújság, Korea, koronázás, Közép-Ázsia, különbéke, Kun Miklós, Kurill szigetek, legyőzhetetlenség, Leleplező, Lenin, leszerelési világkonferencia, liberális, Magyarország, Maria Fjodorovna, Maurice Paléologue, Max Hoffmann, mellszobor, Mihail Alekszandrovics Boncs-Burevics, Mihail Alekszejev, Mihail Muravjov, Mihail Rodzjanko, Mjaszojedov, Mogiljov, monarchia, mozgósítás, Múlt-kor, Nagy Imre, nagyherceg, nagyhercegnő, Németország, Nobel-békedíj, Nyikolaj Batyusin, Nyikolaj Golicin, Nyikolaj Ivanov, Nyikolaj Nyilajevics nagyherceg, Nyikolaj Ruzszkij, Ohrana, Olaszország, öntudatra ébredés, orosz birodalom, orosz-japán háború, összeesküvés, Osztrák-Magyar Monarchia, ov, Pallas Nagy Lexikona, pánszlávizmus, para-szabadkőműves, Pavel Zavarzin, Petrograd, Pjotr Durnovo, pogromok, Port Arthur, Portsmouth-i Békeszerződés, program, Przemyśl, Pszkov, puccs, Ramon Mercader, Raszputyin, Románia, Romanov-dinasztia, Romanov-ház, Romanovok, Schlieffen-terv, Sir George William Buchanan, Stirlitz, szabadkőműves, Szahalin, Szergej Kulikov, Szergej Mihajlovics nagyherceg, Szergej Szazonov, Szergej Trufanov, Szergej Witte, Szergo Berija, szláv nacionalizmus, szlávok, szlovákok, Sztálin, Szuezi-csatorna, Szverdlovszk, Távol-Kelet, területi gyarapítás, területi megcsonkítás, Theodore Roosevelt, Törökország, Trockij, vasútfejlesztés, vereség, Vlagyimir Dzsunkovszkij, Vlagyimir Szuhomlinov, Walter Nicolai, X. Keresztély
Gorbacsov sem rehabilitálta Beriját, de formálisan Berija reformelképzeléseit valósította meg. Haszon nélkül: a hibás értelmezésből és az elmaradt aktualizálásból adódóan
Ide lyukadunk ki a mostani rész végére, de most még folytassuk ott, ahol az előző folytatás abbamaradt: az atomtitok megszerzésénél.

Gorbacsov és Honecker egy évvel a német újraegyesítés előtt. Utolsó csókjuk: nem csak az NDK-ban (Fotó: Múlt-kor)
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Gazdaság, Politika, Történelem
Címke: állampolgárság, Amerika, Anhony Blunt, atombomba, atomkém, atomprogram, Berija, biztonsági szűrés, brit állampolgár, Buchenwald, Claus Fuchs, Cristopher Andrew, Donald McLean, Dr. Pose, Egyesült Királyság, Ernest Thälmann, Ethel Rosenber, félkatonai, Gorbacsov, Guy Burgess, Has Bethe, Henry Barbusse, Hitler, Honecker, Imperial Tobacco, Jessie Gun, Joe Gould, John Cairncross, Julij Hariton, Julius Rosenberg, Jürgen Kuczynski, KGB, Kiel, Kim Philby, Kun Béla, Kun Miklós, Kurcsatov, Lavrentyij Berija, Matin Sobell, Max Born, Moszkva, NDK, német, Német Kommunista Párt, Német Szociáldemokrata Párt, Nevil Mott, NSDAP, NSZDP? Rudolf Peierls, nukleáris fegyver, Oroszország, pa, PhD, rakétamérnök, ramilitarista, Ramon Mercader, rehabilitál, Reichstag, Ronald Gun, Rosenberg házaspár, Rosenbergék, SA, SS, SS Obersturmbannführer, Szergo Berija, Szovjetunió, Sztálin, Sztálin díj, Teller Ede, terrorszervezet, Theodore Hall, újraegyesítés, üldöztetés, Ursula Kuczynski, USA, Vaszilij Mitrohin, Vilmos Császár Intézet, Visinszkij, Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, von Ardenne, Willy Leov, Winston Churchill
Oppenheimer két hetet töltött el Moszkvában, ahol Berija villájában szállt meg
A második világháború fordulatai közel hozták a Szovjetunió szuperhatalommá válását és hatalma kiterjesztését csaknem egész Európára. (Nyugaton egészen a La Manche csatornáig.) Az amerikai atommonopólium viszont a célok megvalósítását megakasztotta. A SZU óriási erőfeszítéseket tett a munkálatok felgyorsítására, hogy ez az akadály minél előbb eltűnjön, ugyanakkor az atomba megszerzett és ellenőrzött leírásai a kivitelezéshez nem voltak elégségesek. Hiányoztak fontos információk, nem állt rendelkezésre a kivitelezéshez szükséges speciális technika, különleges technológia és – megfelelő mennyiségben – a hasadóanyagok. E hiány felszámolására sem volt a SZU önállóan képes. A SZU-nak nemcsak az atombomba koncepciójának és tervének megszerzésében, hanem ezek megvalósításában is sokan segítettek. Hasonlóképpen a rakétatechnikában is. (A szereplőkről már volt és most is lesz szó.) Ami az atombombát illeti, a munkálatok utolsó szakaszában főleg német tudósok és mérnökök “segítettek”, addig pedig mindenféle náció beszervezett tagjai. Nyilván meglepő, de még Julius Robert Oppenheimer (1904 – 1964) tudós, elméleti fizikus is, a Manhattan program majdani szakmai vezetője is bensőséges kapcsolatban állt az atombomba létrehozásában illetékes szovjet vezetéssel és magával Berijával is. Ma már tudható a gondosan titkolt esemény: két héten át lakott Oppenheimer Moszkvában, mégpedig Berija villájában.

Julius Robert Oppenheimer
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Gazdaság, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: "Villa", anyagok, atombomba, Atomenergia Bizottság, atomkutatások, atomsorompó szerződés, ballisztikus rakéta, Berija, Borisz Vannyikov, chipkártya, Claus Fuchs, Dmitrij Usztyinov, Enrico Ferni díj, Észak-Korea, Fidel Castro, fizikus, Friedrich Paulus, gazdasági, Georgij Malenkov, Groves tábornok, gyanú, hadifogoly, Harvard, hasadóanyagok, Helmut Göttrup, hidrogénbomba, hírszerzés, hírszerzési, India, Iván Szerov, Jaltai egyezmény, Julij Hariton, Julius Robert Oppenheimer, kényszer, Kim Jong Un, Kína, Kreml, kutatások, La Mnche, lakik, Lavrentyij Berija, Lenin rend, Leonyid Brezsnyev, letrtóztatás, Lev Trockij, Ljubljanka, Los Alamos, Majranovszkij, malenkij robot, Manfred von Ardenne, Manhattan program, Manhattan terv, második világháború, megbízhatóság, megfoszt, mérnökök, Molotov, Moszkva, Naum Eintingon, NDK, német, Németország, nukleáris, Nyikita Hruscsov, önként, Osoaviakhim, Papercip akció, Pavel Szudoplatov, Penemünde, potenciál, R -1 rakéta, raktétatudós, Ramon Mercader, Romzsa Tódor, Showcross, Szergej Kruglov, Szergo Berija, Szövetséges Ellenőrző Bizottság, Szovjetunió, Szovjetunió Hőse, Sztálin, SZU, szuperhatalom, technika, technológia, Teller Ede, tudósok, Új-Mexikó, V-2 rakéta
1953-1964 között, 11 éven át sikeres és sikertelen puccsok formájában újult ki az éles hatalmi harc
Sztálin halála után a puccsok követték egymást. A puccsok sorában a legnagyobb és az igazán véres az első volt: leszámolás Berijával, támogatóival és vélt támogatóival.

1956 májusa: túl a Nagy Puccson és kisebb puccsokon. Egy év múlva az eddigi puccsgyőztes ellen jön egy puccskísérlet, majd nyolc év múlva már egy sikeres puccs
Bővebben… →
Kategória: Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: 1956, Abakumov, ajándék, Albert Camus, államcsíny, Állami Bank, aranyóra, árulás, autóbaleset, beavatkozás, Belügyminisztérium, Berija, Berija kérdés, bevonulás, BM, bomba, börtön, Brezsnyev, Bulganyin, bűncselekmény, Dmitrij Sepilov, egyszemélyi hatalom, Eitingon, elárulás, elnökség, első titkár, emlékeztető, felső vezetői váltások, forradalom exportja, halálkommandó, hidrogénbomba, hőstett, Hruscsov, Ignatyev, Kádár, Kaganovics, KB, KGB, kiszabadít, kivégzések, Kliment Vorosilov, Konsztantyin Csernyenko, központi bizottság, Kreml, Kruglov, Külgazdasági Kapcsolatok Bizottsága, külügyminiszter, Lavrentyij Berija, Lazar Kaganovics, Legfelsőbb Tanács, Lenin rend, leningrádi per, Leonyid Brezsnyev, leszámolás, letartóztat, Lev Trockij, leváltás, likvidálás, Magyarország, Makszim Szaburov, Malenkov, Medvegyev, meggyilkolás, Mercader, mére, merénylet, mérgezés, Mihail Pervuhin, Molotov, mongol nagykövet, Naum Eitingon, NDK, Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, Nobel-díj, önkritika, párt, Pavel Szudoplatov, Pervuhin, Prudnyikova, puccskísérlet, puccsok, rakétatechnika, Ramon Mercader, repülőgép katasztrófa, Rjumin, Roj Medvegyev, Roy, Sepilov, Stemenko, Szaburov, személyi kultusz, Szemjon Ignatyev, Szergo Berija, Szerov, SZKP, Szovjetunió, Szovjetunió Hőse, Sztálin, SZU, Szudoplatov, tömeges leszámolás, triumvirátus, Trockij, Trockij-gyilkosság, Vasziljevszij, Vjacseszlav Molotov, Vlagyimir Szemicsasztnij, XX. kongresszus, XXII. kongresszus, Zsukov
A “desztalinizációtól” elferdítve, illetve a valóságban
A Berija-cikksorozat elemei a blogon a Leleplező könyvújsághoz igazodva jelennek meg. Negyedévenként, a Leleplező aktuális számának kiadása után. A téma újdonságai mellett a viszonylag hosszú publikálási szünetekkel is magyarázható, hogy az olvasóknak lehetnek olyan kérdései, amelyeknek – érezve, hogy ez érdekelni fogja az olvasókat – elébe mentem. Így különösen fontosnak tartottam annak mielőbbi kifejtését (már az első publikációban erre sort is kerítettem), hogy közgazdászként miért foglalkozom történeti témával és ráadásul egy olyan személy, Lavrentyij Berija életével, szerepével és sorsával, akinek megítélése Magyarországon – mintha itt megállt volna az idő! – változatlanul durván és egyben naivan negatív az “élvonalbeli” történészek körében.

Szergej Kruglov, az egyik első helyettes (balról), aki elárulta Beriját. És Berija az akkori Belügyminisztérium (a későbbi KGB) épületénél
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: 1956, agyonlövés, Alekszendr Hazán, aranycsillag, Atakisev, Avkszentij Rapava, azerbajdzsán, Berija bandája, Bogdan Kobulov, Borisz Ljudvigov, Borscsev, börtönbüntetés, bosszú, Bulganyin, desztalinizáció, Dmitrij Pavlov, fasiszta lázadás, főparancsnok, Forgószél hadművelet, forradalom, Georgij Paramanov, Grigorjan, GRU, Grúzia, Hadzsi Oman Mamszurov, HÉV, Hruscsovék, infarktus, Ivan Konyev, Ivan Maszlennyikov, Iván Szerov, jégcsákány, Jemeljanov, Kaganovics, KB, KGB, kivégzés, koncepciós perek, Konsztantyin Zsukov, közgazdász, Kreml, Lavrentyij Berija, Lavrentyij Canava, Leleplező, Leonyid Brezsnyev, leszámolás, letartóztatás, Lev Vlodzimirszkij, Magyarország, Malenkov, Markarjan, megtámadás, megtorlás, megvakul, Mihail Szuszlov, mingrél, Mir Dzsafar Bagirov, Molotov, munkatábor, Nagy Terror, nagykövet, Nyikita Hruscsov, Nyikita Krimjan, Nyikolaj Ruhadze, Pavel Mesik, Pavel Szudoplatov, perek, politikai gyilkosság, Rafael Szarkiszov, Ramon Mercader, Szardion Nadarija, Szergej Goglidze, Szergej Kruglov, Szergej Ogolcov, SZKP, szmers, Szolomon Mihoelsz, Szovjetunió, Szovjetunió Hőse, Sztálin, SZU Legfelsőbb Tanácsa, tisztogatás, történelem, történész, Trockij, Vagyim Kozsinov, Varsói Szerződés, Vlagyimir Dekanozov, zsidó orvosper