Pozsgay Imre címkéhez tartozó bejegyzések

A forint gyengítésének (tév)útján. Még mindig a következményekről

A magyar gazdaság az árfolyamon keresztül kapcsolódik a világgazdasághoz. Mégis és gond nélkül hirdethetik: sem a kormánynak, sem az MNB-nek nincs árfolyampolitikája és nincs (bevallható) árfolyamcélja

Érthetetlen és elfogadhatatlan az a közömbösség és tulajdonképpeni visszhangtalanság, illetve a lényegi kérdéseket elfedő, a figyelmet azokról elterelő sajátos tematizálás, egymásra mutogatás, ami a forint árfolyamának romlását (valójában rontását) kíséri. Hogy ez az ún. rendszerváltás után nem keltett élénk figyelmet, az talán nem meglepő, de arra azért fel kellett volna figyelni, hogy meglehetősen rendhagyó módon évtizedek óta – ha kisebb megszakításokkal is, de – ezzel kísérleteznek és közben Magyarország Európa perifériájára szorul. És még sem vizsgálják felül az elméletileg is túlélt, eredménytelen gyakorlatokat. Nem elemzik múltbeli szerepüket sem.

A lehetséges következmények és fennálló igen akut veszélyek érdeklődést sem keltenek. A mai ellenzék és holdudvara, „gazdaságkutatói” pl. inkább azzal foglalkoznak, hogy visszavágjanak a 2009-es forintgyengülés Fideszes nyilatkozataiért. Tehát hogy most azt teszi a Fidesz-kormány, amiért annak idején politikusaik és szakértőik a szociálliberális kormányt támadták. Ha akkor le kellett volna mondania a kormánynak, mert az euró árfolyama túllépte a 300 forintot, akkor most miért nem kérik ezt számon saját kormányukon azok, akik ezt írták és mondták? – teszik fel a kérdést. Holott az igazi probléma nem ez, hanem hogy maga a “megoldás” nem megfelelő.

Varga Mihály7

Vargának (is) túl bonyolult a makrogazdaság?

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. A gyökerek

Zavaros vízben jó halászni?

(Magyar közmondás, ezúttal kérdőjellel)

A mondanivaló jobb taglalása kedvéért más alcímmel folyatódik a forint gyengítéséről szóló cikksorozat. A gyökereket kettős értelemben használom, kiindulópontként és a végrehajtó személyek megjelöléseként: úgy is, mint előzményeket (gyökerek), úgy is, mint az előzmények folytatóit, „továbbfejlesztőit” („gyökerek”). Természetesen továbbra sem tévesztem szem elől a korábbi alcímet: Kinek jó ez? Mármint a forint gyengítése.

Matolcsy György Huba. Gyökerek és "gyökerek"

Matolcsy György Huba. Gyökerek és “gyökerek”

Bővebben…

Az egyszemélyes stratégiai döntések (Gripenek, Paks stb.)

Tiéd az ország, magadnak építed! (A Rákosi-korszak jelmondata)

A Gripenek, a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, az autópályák, az MTV új székháza,  a négyes metró, a kormányzati negyed, a stadionok (két ciklusban is), a Kossuth tér, a MOL-részvények, a Malév, a földgáz-elosztó cégek, a Főgáz, egy szénbánya és Paks. És még sorolhatnám. A kisebbekről sem feledkezzünk meg: például az értelmetlen, csúnya, de azért jó drága Időkerékről.

A több részesre tervezett írásban egyszemélyes (egy személy által hozott) beruházási és államosítási (állami kivásárlási) döntésekről, körülményeikről és következményeikről lesz szó. Az első és a második Orbán-kormány időszakaira összpontosítva, amit a folyamatos aktualitás mellett a már eleinte is látványos (Gripenek) és azóta fokozódó vonzalom (Paks) indokol. Ugyanakkor a múlt példái és rövid értékelései sem hiányoznak, ahogy ez a fenti előzetes felsorolásból kitűnik. Annál is kevésbé hiányozhatnak, mert nem személyekkel, hanem az általuk képviselt bizonyos jelenségekkel, magatartással, kormányzással van bajom. Hibának tartom tehát, ha úgy lehetne tenni, ahogy most Paks kapcsán is tesznek általában, mintha ma kezdődne valami és mintha az egyik oldal tenne ilyeneket. Sajnos a kifogásolt gyakorlatnak igen hosszú múltja van, bár a negatív jelenségek kétségtelenül sűrűsödni látszanak.

Orbán Viktor és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin (Forrás: Híradó)

Orbán Viktor és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin (Forrás: Híradó)

Bővebben…

Nem csökkennek a történelmi fehér foltok

Historia est magistra vitae     (A történelem az élet tanítómestere)

Historia est mater studiorum         (A történelem a tudás anyja)

2012 májusában Súlyos téveszmékből hibás gondolkodási panelek címmel hosszabb cikket írtam. Már akkor jeleztem, hogy a témát folytatom, amire most kerül sor.

A mottóként szereplő két latin közmondás szerint sokat lehet(ne) tanulni a történelemből, sőt a jelenben és a jövőben sem lehet megbízható történelmi tudás nélkül eligazodni. Érzékelni, hogy honnan jövünk és eldönteni, hova és miként szeretnénk haladni. Levonni a múltból következő tanulságokat és ehhez igazítani a stratégiánkat.

Stratégiákra természetesen szükség van, nélküle egyszerűen nem lehet hatékonyan kormányozni; akkor sem, ha a sajtó újból azt ismételgeti, hogy a stratégiákra, programokra az emberek nem kíváncsiak, ilyet nem szeretnek olvasni. Mintha – ha ez így is lenne – felmentené a kormányokat a hatékony kormányzáshoz nélkülözhetetlen stratégiakészítés alól. A zűrzavart a gondolkodásban mutatja, hogy a 2009-ben, a berlini fal lebontásának ünnepségeire érkezett magyar miniszterelnök, Bajnai Gordon – ahogy erről is még lesz szó – a németeket különösen a tervezésben (!) mutatott teljesítményükért dicsérte magyar újságíróknak, Berlinben. (De akkor miért nem tetszik tervezni, stratégiát alkotni?)  És a németek kiengedéséről és egyesüléséről még az jutott eszébe, hogy nem lehet az érdemeinkből megélni, holott az ünnepség erről nyilván nem szólt. Magas poszton különösen el lehet tévedni, ha feltehetőleg nincsenek megbízható alapok, támasztékok, történelmi és egyéb ismeret, sőt személyes tapasztalat.

Rainer M. János, az 56-os intézet vezetője kitüntetése (Széchenyi díj) után

Rainer M. János, az 56-os intézet vezetője kitüntetése (Széchenyi díj) után

Bővebben…

Akar-e a kormány IMF-megállapodást? Félrehallások és figyelemelterelések

Most sem az az igazán fontos, amiről éjjel-nappal beszélnek

Akar-e a kormány IMF-megállapodást?
Félrehallások és figyelemelterelések

Akar-e a kormány az IMF-fel megállapodást? – teszik fel és főleg a Fidesztől balra állni látszó ellenzéki pártok és orgánumaik a kérdést. Szögezzük le, ennek a kérdésnek így, önmagában nem sok értelme van, mégis erőltetik. Hogy miért forszírozzák, arra is kitérek. Ahogy arra is, hogy a kézenfekvő és fontos kérdések sokaságát miért igyekeznek erre az egy és ráadásul félrevivő kérdésre redukálni. Miért van és éleződik ki időnként az adósságválság, megoldódik-e valaha és ha igen, hogyan? Miért akarják fenntartani az adóssággal kapcsolatos gondolkodási zűrzavart, miről akarják elterelni a figyelmet, mit igyekeznek elrejteni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről lesz most szó.

Lendületben. A Nemzetközi Valutaalap delegációja Budapesten

Lendületben. A Nemzetközi Valutaalap delegációja Budapesten

Bővebben…

Fordulat és reform? Felgyorsulva a tévúton!

„Magyarország (…) nem hajlandó feladni adópolitikájának azt az irányát, hogy az adóterhelés súlypontja a jövedelmekről egyre inkább a fogyasztásra és a forgalomra kerül át”

(Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatából, MTI, 2012. június 30.)

Kitartunk adópolitikánk mellett az EU-val szemben is! – summázta az EU-csúcsról szóló miniszterelnöki nyilatkozatot az egyik lap. Már ez előtt néhány héttel Matolcsy György Huba miniszter a tranzakciós adót – „formás képzavarral” – „taktikai atomfegyvernek” nevezte. (Ld. A tranzakciós illeték, mint a XXI. század „taktikai atomfegyvere.) Rogán Antal, aki a Gazdasági Bizottság elnöki posztja mellé a frakcióvezetőit is megkapta, nyilván új és megtisztelő posztjára való tekintettel minden közlését, bármiről is legyen szó, nagyjából ezzel kezdi: mint ismeretes, egyre inkább a fogyasztási típusú adók emelésére helyezzük a hangsúlyt. A fogyasztás még fokozottabb megadóztatása lett a „kályha”, ahonnan mindig elindul és ahova visszatér. Nem lehet kétségünk tehát afelől, hogy ezen a (tév)úton – most már „ideológiává”, „filozófiává” is téve – tovább akarnak nyomulni. Sőt az ígéretek szerint most jön a „java”! Továbbra sem ügyelve a már régóta elviselhetetlen következményekre és az alkalmazhatóság határaira, illetve nem kétséges „ésszerűségre”.

Hol a túlfogyasztás? (Katt a képre!)

Hol a túlfogyasztás? (Katt a képre!)

Bővebben…

Tudásalapú társadalom és gazdaságirányítási válság. Hol vannak a közgazdászok? (1.)

„A kiút elkezdődött… van érvényes tudásunk…”  (Bogár László)

Valóban? – reagálok a mottóban idézett két állításra, ami az új kormány teljesítményét értékeli. Nem a harangot veri félre, hanem dicsér. Hol a különbség a szakmai alapokon nyugvó helyzetértékelés és a politikai propaganda között?

Évtizedek óta nem lehetne fontosabb feladat, mint a gazdaság rendbetétele, fenntartható és dinamikus növekedési pályára állítása. Ennek általában az ellenkezőjét tapasztaljuk: súlyos, periodikusan visszatérő és elhúzódó válságokkal, vergődő gazdasággal, tömegek elszegényedésével, nagy és emelkedő, immár óriási adóssággal, nyomasztó munkanélküliséggel, magas inflációval, szabályozási anomáliákkal, a gazdaság működési zavaraival és veszteségeivel, forráshiánnyal és a források nem hatékony felhasználásával, pazarlással.

Bogár László: a kiút elkezdődött!

Bogár László: a kiút elkezdődött!

Bővebben…

Személyes érintettségből: nyílt levél a Helyi Téma szerkesztőségének (és Pozsgay Imrének)

Helyi Téma szerkesztősége
Budapest

Tisztelt Szerkesztőség!

A mai kormánypárti politikusok elszámoltatásának (pontosabban: börtönnel való fenyegetésének) kampányába a Helyi Téma is bekapcsolódott. Az akcióba sajnálatos módon belekeverte személyemet, szitokszóként emlegetve a nevemet. Lapjuk 2009. április 8-i számának „tények” (!) című rovatában, Eleméry Máté főszerkesztő-helyettes tollából interjú jelent meg Pozsgay Imrével. Nem világos: konkrétan milyen minőségében kérdezték Pozsgay Imrét? Persze akármilyenben (volt kommunista, majd szocialista, aztán MDF-es politikusként és ma is – bár más fertályon – politizáló emberként, vagy jelenleg is, éltes kora ellenére politológiával foglalkozó, még hivatalban levő egyetemi tanárként) a kérdésekre tájékozottan kellene reagálnia. Semmiképpen nem lehetne eszköz a hangulatkeltésre, és vissza kellene utasítania, hogy bárkit eszközként használjanak fel: rajta, tehát Pozsgay Imrén keresztül.

Millenniumi zászlóátadáson Csopakon, Pozsgay Imrével

Millenniumi zászlóátadáson Csopakon, Pozsgay Imrével

Bővebben…