polgármester címkéhez tartozó bejegyzések

Szmog. Az intézkedések az önkormányzati vezetést is minősítik

Szmog. Itt is igaz: (a közgyűlés) eltalálta szarva közt a tőgyét! (Magyar közmondás)

Merjünk kicsik lenni! (Kovács László útbaigazítása a magyaroknak)

A szmog kapcsán most a fővárosi és általában a nagyvárosi közgyűlések alkalmasságáról lesz szó. A szmog kialakulása és a helyzet suta kezelése egyaránt sűrítve mutatja be, mennyire alkalmatlanok (alkalmasak?) a nagyvárosi önkormányzatok arra, hogy a kihívásokra adekvát választ adjanak. Túlélésre és láblógatásra rendezkedtek be. Az alkalmatlanság hosszabb távon és rövidtávon is szembeötlő.  Nem előrelátóan gondolkodnak és gazdálkodnak a nagyvárosok önkormányzatai és  nem képviselik megfelelően lakosaik érdekeit.  Hiányoznak a stratégiák, amelyekre tevékenységüknek épülnie kellene. A stratégiáknak lenne a feladatuk, hogy összekapcsolják a különböző kérdések megoldását. Nem előzik meg a problémát, ott sem, ahol meg lehetne előzni. Sokszor van szerencséjük, így a törvényszerűen bekövetkező súlyos megrázkódtatások eddig ritkábban következtek be. Ha viszont bekövetkezik egy ilyen helyzet, mint a szmog esetében, nem képesek a válságkezelésnél sem  beavatkozni  a gondok fő forrásánál. Lehet persze, hogy csak ott van lehetőség gyors beavatkozásra, ahol ennek kicsi a hozama. De ez a hozam is sokkal kisebb lesz a beavatkozás alkalmatlan módja miatt. Tehát az alkalmatlan területen is alkalmatlanul válságkezelnek.  Minderről alább részletesen lesz szó.

szmog (jokortv.hu)

Szmog Budapesten (Fotó: jokortv.hu)

Bővebben…

A Nézőpont Intézet nem publikus (VIP) jelentése. Mit bizonyít?

A Nézőpont Intézet egy pillanatra kilépett a szürkeségből

Az a legnagyobb baj, hogy az elvtársak elhiszik a saját propagandájukat!
(Rákosi Mátyás)

Az egyik internetes portál „birtokába került”(?!) a Nézőpont Intézet nem publikus közvéleménykutatásáról szóló VIP-jelentés. A megrendelői kör számára készült ún. VIP-jelentéseket a megrendelői körnek szokták megküldeni, azt legfeljebb részben teszik nyilvánossá. Ez szerintem könnyen megérthető, hiszen ezeket a kutatásokat a megrendelőktől kapott pénzekből finanszírozzák és ezek a munkák adják többnyire a nyereséget is. A Nézőpont Intézet végül is nagy figyelmet keltett februári jelentését a kormányzat rendelte meg, a vizsgálat irányait nyilván a kormányzat határozta meg. (Más aligha lett volna képes – ez most nem dicséret! – ilyen „csokrot” összeállítani.) A kész anyaggal ezúttal is a megrendelő rendelkezett. Eddig tehát semmi rendkívüli nincs abban, ami februárban történt, ez még nem hír. Hír, sőt állítólagos szenzáció úgy lett belőle, hogy a történetet titokzatosnak tüntették fel, és telerakták szubjektív, bizonyíthatatlan és a gyakorlattól eltérő részletekkel, spekulációkkal. A „kikerülés” pedig látnivalóan nem volt ellenére a kormánynak, olyannyira nem, hogy kiszivárogtatásra gondolhatunkEgy másik nyertes a Nézőpont Intézet rengeteget szereplő robotosa, a cég vezérigazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, akit eddig szürkeség és unalom lengett körül. Maga is meglepődhetett, hogy – ha másoknak köszönhetően is, de – szakmai izgalmat volt képes kelteni.

Mráz Ágoston Sámuel

Mráz Ágoston Sámuel vezérigazgató: végre szakmai izgalmat keltett

Bővebben…

A kormánybúcsúztató, ami „féregirtó beszédként” híresült el

Ok a visszaszorulásra vagy ürügy a visszaszorításra?

Katasztrofális következmények

Ezúttal olyan eseményről lesz szó (kormánybúcsúztató), amiről egy napilap néhány héttel korábban emlékezett meg. (Kávássy János Előd: Az öngóllá lett kormánybúcsúztató) E cikk átnézését is javaslom olvasóimnak. Azért is, mert jó szándékú írás, legalább igyekszik középen maradni, mintha ez egyenlő lenne az objektivitással. Pedig nem feltétlenül az. Egy jellemző példa: ha már Torgyánnak igazat ad, akkor azt gondolhatja, hogy a vele szemben álló Szájernek is igazat kell adnia. Csakhogy Szájer valótlant állított felszólalásában…  Na és milyen elképesztő stílusban… (Ld. később.) Aztán több fontos összefüggés is kimaradt: talán azért, mert kicsit jobban utána kellett volna menni a dolgoknak. Így mindenekelőtt az: vajon miért is mondta el Torgyán kormánybúcsúztató beszédét? Aztán, kik voltak e pikánsabb elemek megfogalmazásában a tanácsadói? Aztán, a károk oka a kormánybúcsúztató beszéd volt vagy a beszéd ürügy volt a neki és a pártjának, párttársainak való károkozásra? Még folytatni lehet és folytatom is a felmerülő kérdéseket.

TITLE01[(027759)19-48-49]

A kormánybúcsúztató színpada

Bővebben…

Faymann és mások

Dermesztő kapcsolódások

Werner Faymann osztrák kancellár is azon politikusok közé tartozik, akik a megengedhetetlent engedik meg maguknak. Sőt Faymann különösen élen jár nemcsak a magyar kormány és Orbán Viktor, hanem Magyarország és a magyarok gátlástalan és folyamatos gyalázásában is. Vajon miért teszi? Elsősorban a közelgő ausztriai önkormányzati választásokban, vagy sokkal szélesebb összefüggésekben és jóval nyomósabb motivációban kell keresni az okot? Hogy ezt és persze Faymann nemzetközi és magyarországi társainak manővereit megértsük, vissza kell mennünk három hónapot, helyenként még többet az eseményekben. És persze kicsit el kell mélyednünk Faymann fellelhető életrajzaiban.

Bundeskanzler Werner Faymann verfolgt am Dienstag, 3. Nov. 2009 beim Pressefoyer nach dem heutigen Ministerrat im Bundeskanzleramt in Wieneine Journalistenfrage. (AP Photo/Lilli Strauss) --- Austrian Chancellor Werner Faymann listens to a journalist's question during a news conference after a cabinet meeting at the federal chancellery in Vienna, on Tuesday, Nov. 3, 2009. (AP Photo/Lilli Strauss)

Werner Faymann osztrák szövetségi kancellár (Fotó: Straussz, AP)

Bővebben…

Az egyszemélyes stratégiai döntések (Gripenek, Paks stb.)

Tiéd az ország, magadnak építed! (A Rákosi-korszak jelmondata)

A Gripenek, a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, az autópályák, az MTV új székháza,  a négyes metró, a kormányzati negyed, a stadionok (két ciklusban is), a Kossuth tér, a MOL-részvények, a Malév, a földgáz-elosztó cégek, a Főgáz, egy szénbánya és Paks. És még sorolhatnám. A kisebbekről sem feledkezzünk meg: például az értelmetlen, csúnya, de azért jó drága Időkerékről.

A több részesre tervezett írásban egyszemélyes (egy személy által hozott) beruházási és államosítási (állami kivásárlási) döntésekről, körülményeikről és következményeikről lesz szó. Az első és a második Orbán-kormány időszakaira összpontosítva, amit a folyamatos aktualitás mellett a már eleinte is látványos (Gripenek) és azóta fokozódó vonzalom (Paks) indokol. Ugyanakkor a múlt példái és rövid értékelései sem hiányoznak, ahogy ez a fenti előzetes felsorolásból kitűnik. Annál is kevésbé hiányozhatnak, mert nem személyekkel, hanem az általuk képviselt bizonyos jelenségekkel, magatartással, kormányzással van bajom. Hibának tartom tehát, ha úgy lehetne tenni, ahogy most Paks kapcsán is tesznek általában, mintha ma kezdődne valami és mintha az egyik oldal tenne ilyeneket. Sajnos a kifogásolt gyakorlatnak igen hosszú múltja van, bár a negatív jelenségek kétségtelenül sűrűsödni látszanak.

Orbán Viktor és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin (Forrás: Híradó)

Orbán Viktor és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin (Forrás: Híradó)

Bővebben…

Bencsik János. Keressük a legkorruptabb magyar ügyet?

Tényfeltárás – ahol a tények nem igazán számítanak.  (Udvarias következtetés)

Ezzel a címmel, igaz, kérdőjel nélkül jelent meg az Indexben néhány napja egy virtuális (valótlan) elemekre épülő, szakszerűtlen és főként lejárató írás. Egy ilyen (nem játékos) lista akkor is aggályos lenne, ha a valóságra támaszkodna, hát még így.

A korrupció a nyolcéves eljárás rengeteg abszurd gyanúja között sem „merült fel”

A tartalom, sőt a pongyola cím ellenére is a gazdasági rovatban, tehát szakmai cikként jelentették meg. Név nélkül, ez a lap álláspontja. Az anyag és csúsztatásai nem ismeretlenek a számomra, már megjelentek egy liberális volt főszerkesztő blogújságjában. Abban a fogalmazványban én lettem volna a második legkorruptabb magyar politikus, pedig papírom van ennek ellenkezőjéről. Bíróság mondta ki egy rágalmazási perben: korrupcióért nem ítélhettek el, mert ilyennel nem is vádoltak. (MTI-közleményben is olvasható volt.) Most „csak” összemosnak a jelenséggel, nyilván azért is, hogy mások kétségtelen evidenciáiról ne beszéljenek.

Még polgármesterként játszott rá egy korábbi cikkre

Még polgármesterként játszott rá egy korábbi cikkre

Bővebben…

A Magyar Hírlap és a miniszterelnöki bojkott

Áthallások és kriminalizálás

Éveken át hiába próbáltam felhívni a figyelmet a Szabadi-ügy esetleges távlatos következményeire. Máris itt van egy: a miniszterelnöki bojkott kimondása (teljesen mindegy, hogy kérése, elrendelése), ami a Szabadi-ügyben hozott ítélet alapján durva minősítést kaphat, annak alapján hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúját veti fel. (Ahogy más vezetők bizonyos korábbi megnyilvánulásai is.) Ugyanis nagyon hasonló, lényegében azonos a tényállás azzal, amit a Szabadi-ügyben, például a reklámszerződések vádpontjában a bíróságok felállítottak. E tényállás alapján a Legfelsőbb Bíróság Szabadi Bélát hivatali visszaélésért jogerősen elítélte.

Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa

Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa

Bővebben…