PM címkéhez tartozó bejegyzések

Az illegális migráció és a politika válaszai (folytatás)

Folytatódik a néhány napja publikált cikk. Az előző rész az ellenzék tényleges és lehetséges szerepének felvetésével fejeződött be. A jobb teljesítményt biztosan nem mozdítja elő, hogy az ellenzék vizsgált csoportja kifejezetten visszautasítja a bírálatot, az elemzést is, hiszen azt kritikának veszi. Önmagát tulajdonképpen bírálhatatlannak tartja. (Az ellenzék  – az állandó körülírás elkerülése végett  –  továbbra is az ellenzék egy csoportját, a “balliberálisként“, “baloldaliként” vagy “liberálisként” megnevezett, illetve önmagukat így megnevező pártokat, személyeket, szervezeteket, orgánumokat jelöli.)

Debrecen, zavargás2

Debreceni zavargás. Itt a menekülttáboron belül

Bővebben…

Az illegális migráció és a politika válaszai

Felajánljuk-e Magyarországot?

Előrebocsátom, hogy – mint a címből is kiderül – az ország „felajánlásáról” NEM Torgyán József minapi szimbolikus javaslata jutna az eszembe; ezzel csak annyit kívánok foglalkozni, amennyi most feltétlenül szükséges. Komoly és nem csak szimbolikus dolgokról lesz ugyanis szó. Torgyán József az ATV-nek adott interjújában többek között azt proponálta, hogy ajánljuk fel újra Magyarországot Szűz Máriának. Ismételten, megújítva az aktust. Jobbnál jobb megvalósítókat talált. Előbb, 2014-ben Orbán Viktort kérte fel – aki, mint most is elmondta – korábban „hátba szúrta”. Tőle udvarias választ kapott, miszerint szakértőivel megvizsgáltatja. De az idő telik-múlik és nincs előrehaladás. Ezért a baloldalt kérné fel, ami azért is lenne hasznos, mert így szerinte a baloldal jobb színben tűnhetne fel az ország előtt. A “baloldal” viszont egészen mással, a migrációval, és annak ürügyén az ország külföldnek és külföldieknek való “felajánlásával” van elfoglalva.

A Torgyánnal készült riportról „sziporkázó vélemények” hangzottak el. Volt olyan vélemény, hogy okafogyott lenne a felajánlás, hiszen Szent István ezt már megtette. (Torgyán egyébként megismétlésről beszélt.)  Volt, aki harsányan elszórakozott a riportnak ezen a felvetésén is, hosszan előidőzve Magyarország felajánlásán. És bár a kritikus „felülről”, valamiféle szellemi magaslatról tekintett le a javaslatra, nem eszmélt rá arra, hogy nem szimbolikus, hanem valóságos „ország felajánlások” szinte folyamatosan történnek a rendszerváltás kezdete óta: hús-vér embereknek és világi hatalmaknak, országoknak, kormányoknak, cégeknek, intézményeknek „ajánlják fel” (árusítják ki) az országot. Ahogy ez most – a migránsok befogadásának kierőszakolása kapcsán – történik egyes “baloldali” pártok és pártocskák, törpepártok és  politikailag elfogult “civil” szervezetek részéről.  Nem vállalható kockázatokkal és várakozásokkal, számításokkal.

Bővebben…

Kulcskérdések (1). Belső vagy külső piac?

Nem a tabukat, hanem az annak kikiáltott, valótlan és káros  közhelyeket kellene ledönteni!

Olyanokat, amelyekre “ingünk, gatyánk”, a jelenünk és a jövőnk is rámegy!

Ezek közül mindjárt az első a nem is exportorientált, hanem egyenesen exportvezérelt (!)  gazdaságpolitikának nevezett “irány” és annak magyarországi túlhajtott, a hatékonysággal és a gazdaság arányaival, arányosságával nem törődő mániája és gyakorlata. Pedig lenne mivel foglalkozni! Az exportvezérelt gazdaságpolitikai kurzus árvesztesége ugyanis elképzelhetetlenül hatalmas összeg: 1990 és 2013 között 42 ezer milliárd forintra rúgott! A kormány erről sem akar tudomást venni, sőt gyorsítani igyekszik azt, aminek eddig sem volt értelme, csak irdatlan kára az ország számára. Ez a még nagyobb elszántság és főleg oktondi erőszakosság az export forszírozásában nyilván azt is jelenti, hogy a veszteségek még nagyobb ütemben halmozódnak, ami már a második Orbán-kormány óta eddig is megfigyelhető volt. Ekkor vált az éves külkereskedelmi árveszteség ezermilliárdos, majd néhány ezermilliárdos tétellé.

Kazahsztán

A Nagy Keleti Nyitás, ezúttal Kazahsztánba osztrák óriásgépen. A gépen kívül mi emelkedik? (Fotó: Wikipédia)

Bővebben…

A Szabadi-ügy. Politikai indíttatás, célok, eszközök és következmények (2.)

Bár a bíróság szerint hűtlen kezelést nem követhettem el, mégis meghagyott egy hűtlen kezelést. Ez egy rendkívül kicsinyes, de évekig a lejáratásban szorgosan felhasznált ügy: a repülőjegyek kérdése. 9 olyan interkontinentális útról beszéltek, amire első osztályú jegyet vásároltak a számomra. A vélelmezett anyagi hátrányhoz hozzáadták titkárságvezetőm két repülőjegyét is. Így 5,8 millió forint anyagi hátrányról szólt a vád és hűtlen kezelésről, amit eszerint úgy követtem el, hogy ilyen jegyek beszerzésére utasítottam volna a nemzetközi főosztályt. Az utak sokmilliárdos (sok ezer milliós) kimutatható eredményét nem vették figyelembe, csak azt nézték, hogy állítólag „luxus- utazásokon” vettem részt.

Bővebben…