Pjatakov címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (24. rész). Breszt-Litovszk és korszakos következményei

A kettővel előbbi részben az események ismertetését 1917 decemberével és a béketárgyalásokkal (Breszt-Litovszk) fejeztem be. Most innen folytatjuk. Az események és következményeik részletesebb bemutatása  azért szükséges, mert a létrejött békeszerződés – bár jogilag rövid ideig volt érvényben – végül is olyan tartós területi átrendezéseket indított el  Európa keleti részén, ami egyik oka lett a második világháborúnak. Breszt-Litovszk áttételes és nagyrészt máig ható következményeiről még a következő folytatásokban is szó lesz, illetve már eddig is szó volt. (Pl. a Vörös Hadseregről, vagy Katynról.) De most még 1917 végén, illetve 1918 elején vagyunk. Lenin javaslatára a delegáció vezetését átvenné Lev Trockij (1879 – 1940), az akkori külügyi(!) népbiztos. Trockij nem örül a feladatnak, mert az nem hálás. De ha húzni kell az időt, akkor belátja, kell egy időhúzó. És erre önmagát alkalmasnak tartja. 1918 legelején javaslatot tesznek: el akarják vinni a tárgyalásokat Stockholmba.

Trockij, a Vörös Hadsereg megalapítója a Vörös téren (Forrás: russian7.ru)

Bővebben…

Berija (22. rész). Szovjet tervek Európa elfoglalására

 A tervek szövögetésénél persze messzebb jutottak. A Szovjetunió többször is majdnem elfoglalta Európa további területeit is a második világháború után. Csak kevésen, nem kis részben Beriján múlt, hogy ez 1953-ig, amikor ennek legnagyobb volt az esélye, nem következett be.  

Berija életének, szerepének feltárásakor „lépten-nyomon” meglepő, sőt akár meghökkentő, elképzeléseinket átrendező, megváltoztató tényekre és összefüggésekre bukkanhatunk. Ilyen volt az például, hogy Oppenheimer nemcsak állítólag kapcsolatban állt a szovjetekkel, hanem illegálisan és ténylegesen be is utazott Moszkvába, ahol két hétig Berija villájában lakott. Innen indult titkos tárgyalásaira. Vagy az, hogy Hruscsov az atomtitkot, sőt kész atombombát is átadta fő riválisának, Maónak. És a SZU felépítette azokat a kapacitásokat, amelyek a kínai atombomba gyártásához szükségesek voltak. Szakértők tömegét küldte Kínába, míg közel 10 ezer kínai tudóst és mérnököt, technikust a SZU-ban ki is képeztek. És még hosszan sorolhatnák a már bemutatott gondolkodásra késztető tényeket. Most újabbakkal ismerkedhet meg az olvasó.

Sztálin. (Fotó: hvg.hu)

Bővebben…

Berija (7. folytatás). Kun Béla, Kun Miklós, terror, antiszemitizmus

A magyar történészek, így Kun Miklós sem figyel fel a Berijáról feltárt számos tényre

Most egy már részben tárgyalt és egy még nem tárgyalt mítosszal  foglalkozunk; ezek szerint Berija egy személyben azonosítható lenne a terrorral, illetve  az antiszemitizmussal. Ezt is a tények ellenére állítják, illetve annak ellenére, hogy másokra illenének  igazán ezek a megjelölések. Például Hruscsovra, akit – bár részben felszámolta Berija reformjait, részben megakasztotta – továbbra is reformerként, és sztálinista politikája ellenére még mindig desztalinizátorként méltatnak, és méltat Kun Miklós is. És persze biztosan nem Hruscsov  (hanem Berija) volt az enyhülés kezdeményezője, és bár Hruscsov majdnem atomháborúba taszította a világot, mégis a béke embereként beszélnek róla. A korábbi logikátlanságokon túl ma már számos tény támasztja alá, sőt követelné meg, hogy Beriját újra kell értékelni és ennek hordereje miatt az egész korszakot is. Ennek azonban sok történész igyekszik ellenállni, országonként nem azonos arányban.

Kun Miklós díja

Kun Miklós kezében a Széchenyi díjjal és a tapsoló Orbán Viktor. Kun Miklós Kádár Jánossal is személyes kapcsolatot ápolt: akkor nagyapjára hivatkozva

Bővebben…