Pavel Szudoplatov címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (18. rész). Oppenheimer illegálisan Berijánál járt

Oppenheimer két hetet töltött el Moszkvában, ahol Berija villájában szállt meg

A második világháború fordulatai közel hozták a Szovjetunió szuperhatalommá válását  és hatalma kiterjesztését csaknem egész Európára. (Nyugaton egészen a La Manche csatornáig.) Az amerikai atommonopólium viszont  a célok megvalósítását megakasztotta.  A SZU óriási erőfeszítéseket tett a munkálatok felgyorsítására, hogy ez az akadály minél előbb eltűnjön, ugyanakkor az atomba megszerzett és ellenőrzött leírásai a kivitelezéshez nem voltak elégségesek.  Hiányoztak fontos információk, nem állt rendelkezésre a kivitelezéshez szükséges speciális technika, különleges technológia és – megfelelő mennyiségben – a hasadóanyagok. E hiány felszámolására sem volt a SZU önállóan képes. A SZU-nak nemcsak az atombomba koncepciójának és tervének megszerzésében, hanem ezek megvalósításában is sokan segítettek. Hasonlóképpen a rakétatechnikában is. (A szereplőkről már volt és most is lesz  szó.) Ami az atombombát illeti, a munkálatok utolsó szakaszában főleg német tudósok és mérnökök “segítettek”, addig pedig mindenféle náció beszervezett tagjai.  Nyilván meglepő, de még Julius Robert Oppenheimer (1904 – 1964) tudós, elméleti fizikus  is, a Manhattan program majdani szakmai vezetője is bensőséges kapcsolatban állt az atombomba létrehozásában illetékes szovjet vezetéssel és magával Berijával is. Ma már tudható a gondosan titkolt esemény: két héten át lakott Oppenheimer  Moszkvában, mégpedig Berija villájában.

Julius Robert Oppenheimer

Bővebben…

Berija (11. folytatás). Zsukov emberi gyengesége

Zsukov “legendája”: Zsukov lett volna (a valójában már halott) Berija egyik “letartóztatója”. Sőt szerinte ő volt a tábornoki csoport parancsnoka

December közepe táján megjelent a Leleplező c. könyvújság 2016/4. száma, és benne a soron következő Berija-cikk. Most itt, a blogon is – ahogy szoktuk, a hosszú irást kétfelé bontva – folytatódik Berija valóságos története. Ez – mint eddig is láthattuk – teljesen más, mint amit róla kitaláltak és elterjesztettek. Hogy a Leleplező megjelenéseit követő, negyedévente folytatódó sorozat az olvasó számára könnyebben követhető legyen, új kategória indult a blog bal oldalán, az “Archívum” alatt, “Berija” néven.  Ez összegyűjtve tartalmazza az eddig folytatásokat. Ezúttal Zsukov marsall személyiségéről és emberi gyengeségéről esik szó bővebben, pontosabban ezt kezdjük el, de e témára még a követező részben is kitérünk. Zsukov igen jó, kvázi baráti kapcsolatban volt Berijával, de karrierje érdekében mégis vállalta egy olyan – ráadásul törvénytelen, puccsista – akcióban való részvételét, sőt dicsekedett is azzal, ez lett volna Berija letartóztatása, ami meg sem történt. Emiatt aztán – saját kezdeményezésére – magyarázkodott Berija fiának, Szergo Berijának. Ez a magyarázkodás azonban nem akadályozta abban, hogy Berija letartóztatásával Zsukov tovább már ne dicsekedjen. Zsukov más gyengeségeiről sem feledkezek meg. De ezekkel inkább majd később és részletesebben foglalkozom, ebben és a következő folytatásban.

zsukov2

Zsukov marsall a négy aranycsillaggal. A negyediket a “magyarországi fasiszta lázadás” leveréséért kapta 60. születésnapján

Bővebben…

Berija (10. folytatás). Likvidálásával puccsok sora kezdődött

1953-1964 között, 11 éven át sikeres és sikertelen puccsok formájában újult ki az éles hatalmi harc

Sztálin halála után a puccsok követték egymást.  A puccsok sorában a legnagyobb és az igazán véres az első volt: leszámolás Berijával, támogatóival és vélt támogatóival.

1956-majusa-kaganovics-pervuhin-bulganyin-hruscsov-zsukov-kiricsenko-malenkov-molotov

1956 májusa: túl a Nagy Puccson és kisebb puccsokon. Egy év múlva az eddigi puccsgyőztes ellen jön egy puccskísérlet, majd nyolc év múlva már egy sikeres puccs

Bővebben…

Berija (9. folytatás). Két ellentétes változat a végkifejletre

Ahol két teljesen ellentétes változat van, ott csak az egyik lehet igaz!

Igazságszolgáltatás vagy leszámolás?

Eljutottunk a történet legtragikusabb és talán legrejtélyesebb részéhez, Lavrentyij Berija (1899 – 1953) életének végkifejletéhez. Számtalan kérdés merül fel: mi is történt, és hogyan, hol és mikor? És az akkori eseményeknek volt-e egyáltalán közük az igazságszolgáltatáshoz és a törvényességhez, vagy azok durva megsértésére került sor. Két alapváltozatról tudhatunk. Az egyik a hivatalosnak szánt és 1986-ig, a gorbacsovi peresztrojkáig egyeduralkodóvá tett változat. Sajnos a magyar történészeknél még mindig ez a változat dominál, holott a tények már megcáfolták. Ezt a „hivatalos” változatot maga Nyikita Hruscsov (1894 – 1971) is aktívan terjesztette, szívesen beszélt róla külföldi delegációknak, írt róla a Szovjetunióból kicsempészett emlékirataiban, de e tevékenységében kapcsolódtak hozzá a Berija elleni akcióban részt vett társak is.

genf-1955-szerov-molotov-hruscsov-zsukov-foto-a-novikov

Genfben, 1955-ben. Szerov, Molotov, Hruscsov, Zsukov

Bővebben…

Berija (6. folytatás) Sztálin halála

(Sztálin halála) a “desztalinizációtól” elferdítve, illetve a valóságban

A nemrég feltett 5. folytatás után következzék a 6. folytatás. Ezúttal külön bevezetés nélkül: e két rész ugyanis – ahogy már írtam – eleve szorosan kapcsolódik. Együtt is jelent meg a nyomtatott sajtóban.  Végül is Sztálin halála vezetett rövid idő alatt Berija halálához. És Berija családja tönkretételéhez.

*

Megrendezték a fiú, Szergo Berija (imitált) kivégzését. (Pontosan úgy, ahogy állambiztonsági börtönökben több tényleges kivégzés is indult.) Egyik nap felfegyverkezett őrök az udvaron hirtelen körbevették és a falhoz láncolták. Majd felolvasták a halálos ítéletet, ami úgy rendelkezett: azonnal végrehajtandó. De ezúttal előkerült a tisztek közül valaki, aki tévedésre hivatkozva leállította a kivégzést.

Szergo Berija2

Szergo Berija anno. Eljátszották a kivégzését: egy nap alatt beleőszült

Bővebben…

Berija (4. folyt.). Hruscsov igazi szerepe

Hruscsov “desztalinizációtól” elferdítve, illetve a valóságban

Hruscsov szerepét is újra kell értelmezni, ahogy erről az első résztől kezdve folyamatosan szó esik. A megtorlásokban, tisztogatásokban, a törvénytelenségekben, a gyilkosságokban, a perekben. A külpolitikában és a belpolitikában, a gazdaságpolitikai hibákban. A nemzetiségi politikában, a vallás üldözésében. Sztálin halálának meggyorsításában. Az 1953-as puccsban, ami nem kísérlet volt, amit ő állítólag meghiúsított, hanem maga a valóság, a hatalom általa végrehajtott megragadása. A történészek  meglepően puhán bánnak még mindig Hruscsovval és életművével. Szerintük desztalanizációja nem volt következetes, amire példaként ’56 leverését szokták említeni. De még mindig hangsúlyozzák, nem lehet kétségbe vonni, hogy visszafordíthatatlanná tette a desztalinizációt. Pedig ez, mármint a desztalinizáció csak ürügy volt Sztálin és főleg Berija lejáratására és bemocskolására, Hruscsov pozíciójának megerősítésére és riválisai kiiktatására. Valójában  pedig Hruscsov igazi vérbeli, sőt túlzó sztálinista volt, akinek fellépései nem ritkán tanítójánál is durvábbak és “sztálinistábbak” voltak.

Bulganyin, Kaganovics, Pervuhin, Hruscsov, Szuszlov

Az uralkodás kezdetén: önfeledt tekintetek és fogsorok. Bulganyin, Kaganovics, Pervuhin és a főideológus, Szuszlov.

Bővebben…

Berija élete, szerepe, pere és kivégzése (3. folyt.)

A “desztalinizációtól” elferdítve, illetve a valóságban

A Berija-cikksorozat elemei a blogon a Leleplező könyvújsághoz igazodva jelennek meg. Negyedévenként, a Leleplező aktuális számának kiadása után. A téma újdonságai mellett a viszonylag hosszú publikálási szünetekkel is magyarázható, hogy az olvasóknak lehetnek olyan kérdései, amelyeknek – érezve, hogy ez érdekelni fogja az olvasókat – elébe mentem. Így különösen fontosnak tartottam annak mielőbbi kifejtését (már az első publikációban erre sort is kerítettem), hogy közgazdászként miért foglalkozom történeti témával és ráadásul egy olyan személy, Lavrentyij Berija életével, szerepével és sorsával, akinek megítélése Magyarországonmintha itt megállt volna az idő!változatlanul durván és egyben naivan negatív az “élvonalbeli” történészek körében.

Kruglov és Berija

Szergej Kruglov, az egyik első helyettes (balról), aki elárulta Beriját. És Berija az akkori Belügyminisztérium (a későbbi KGB) épületénél

Bővebben…