parlament címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai helyzetkép (10). Választás 2018

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Egy évvel ezelőtt indítottam el blogomban, illetve a Leleplezőben azt a cikksorozatot, amiben a „választás 2018” kimenetelére összpontosítva a politikai helyzet összetevőit igyekeztem feltárni. (A Leleplezőben nem minden folytatás jelent meg, ezért egyes számozások e két helyen eltérnek egymástól.) Nem könnyű a feladat, hiszen a zavarosság és a zavarossá tétel a politikai helyzetnek különösen az egyik jellegzetessége. És ma még inkább, mint korábban. (A mottók utalnak arra, hogy a politika legitim és illegitim részvevői miért szerethetik a zavaros viszonyokat, de arra is, miért veszélyes ez a vonzalom rájuk nézve is, hát még az országra.) Most is megpróbáltam a dolgok és összefüggések mélyére hatolni, korábbi megállapításaimat továbbvinni, miközben ezúttal is eleve fenntartással kezeltem az állandóan hangoztatott közhelyeket. (Pl. a rendszerváltás megtörténtéről.) Igyekeztem kivonni magam az agymosó propaganda torzító hatásai alól. Csak a tényeknek, a tapasztalatoknak, a logikának, a józan észnek hittem. A cikksorozat és a mögötte álló kutatás célja nemcsak a helyzet és a folyamatok bemutatása, hanem a „választás 2018” kimenetelének előrejelzése is volt, illetve bizonyos kockázatok tisztázása.

A parlament (Wikipédia, fotó: Ivanhoe)

Bővebben…

Politikai helyzetkép (9). Az előzetes választási esélyek

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

 A következő folytatásban térek rá a már mögöttünk álló országgyűlési választás értékelésére.  A választással és annak kimenetelével kapcsolatban is sok kérdést vetnek fel, illetve vetődik fel. Olyan is, ami nem lehetne kérdés. Ezért is foglalkozom most még – bár már túl vagyunk a választáson – az előzetes esélyekkel, hiszen innen kiindulva könnyebben eligazodhatunk a zavaros helyzetben. Tapasztalhattuk például, milyen sokakat meglepett, sőt állítólag sokkolt a Fidesz-KDNP győzelme, hát még az ismét kétharmados eredmény.

Juncker, az EB elnöke és Soros nagyvállalkozó rendszeresen egyeztetnek (Fotó: 24.hu)

Bővebben…

A kormánybúcsúztató, ami „féregirtó beszédként” híresült el

Ok a visszaszorulásra vagy ürügy a visszaszorításra?

Katasztrofális következmények

Ezúttal olyan eseményről lesz szó (kormánybúcsúztató), amiről egy napilap néhány héttel korábban emlékezett meg. (Kávássy János Előd: Az öngóllá lett kormánybúcsúztató) E cikk átnézését is javaslom olvasóimnak. Azért is, mert jó szándékú írás, legalább igyekszik középen maradni, mintha ez egyenlő lenne az objektivitással. Pedig nem feltétlenül az. Egy jellemző példa: ha már Torgyánnak igazat ad, akkor azt gondolhatja, hogy a vele szemben álló Szájernek is igazat kell adnia. Csakhogy Szájer valótlant állított felszólalásában…  Na és milyen elképesztő stílusban… (Ld. később.) Aztán több fontos összefüggés is kimaradt: talán azért, mert kicsit jobban utána kellett volna menni a dolgoknak. Így mindenekelőtt az: vajon miért is mondta el Torgyán kormánybúcsúztató beszédét? Aztán, kik voltak e pikánsabb elemek megfogalmazásában a tanácsadói? Aztán, a károk oka a kormánybúcsúztató beszéd volt vagy a beszéd ürügy volt a neki és a pártjának, párttársainak való károkozásra? Még folytatni lehet és folytatom is a felmerülő kérdéseket.

TITLE01[(027759)19-48-49]

A kormánybúcsúztató színpada

Bővebben…

Mondhattok bármit…

Falra hányt borsó

Sajnos tömegnyi olyan fajsúlyos kérdés van, amivel bár a hatalomnak kötelessége lenne megfelelően (tényszerűen, összefüggéseikben, következményeikben) foglalkoznia, mégsem teszi. Feladatuk lenne a kormányzás belső és a külső kontrolljának megteremtése és működtetése, „többnyire” ez sem valósul meg. Biztosan kevesebb lenne az ilyen gond, ha – a harsány nyilatkozatok és főleg az eredménytelenség ellenére is – nem maradt volna fent a liberális szemlélet: az állam, a kormány, a politika, a parlament és a sajtó ne tehetne azt, amit akar.

Ha nem válogathatna kénye-kedve szerint, mit is lásson el. Milyen „póttémákat” találjon magának az elhanyagolt, ám értelemszerűen ellátandó témák helyett. Mit vigyen félre kötelező feladataiból és/vagy mit rázzon le teljesen.  „Szabadon” dönthet arról is, mit tegyen mások gondolataival. Mi legyen az, amit hajlandó kisajátítani a kívülről jövő gondolatokból, de úgy, mintha ő találta volna ki. (Ld. a Kis Gömböc meséjét, de most a valóságban.) E törekvés jegyében saját igényeihez alakítja (leegyszerűsíti, primitivizálja) az átvett (elvett) gondolatokat, mintegy „lefordítja” saját frazeológiájára. És közben „természetesen” más összefüggésbe is helyezi, és más értelmet tulajdonít neki. Ezzel egyszersmind „pacifikálja” is azokat.

Kóka János, Szijjártó Péter

Kóka János és Szijjártó Péter diplomaták és delegációtagok Szingapúrban, 2015-ben.
(Forrás: ATV)

Bővebben…

A forint „zuhanása” és a kormány „tökéletes időzítése”

Matolcsyék is kerestek a devizahiteleseken 136 milliárdot…

(Forrás: MNB közlemény. 2015. január 20.)

Írásaimban összetett, nehéz és fajsúlyos, megoldatlan és valóban időszerű kérdésekkel igyekszem foglalkozni. (Nem mondvacsinált, a súlyos problémákról a figyelmet elterelni kívánó, a közvéleményt erre tematizáló témákkal.) Nem véletlenül, hiszen éppen e fajsúlyos problémák és összetett helyzetek (egyébként igen munkaigényes) feltárásán keresztül lehet sok mindent megmutatni. Azt, hogy ezekben a súlyos és bonyolult kérdésekben, amelyekben annyi a rögzült hiedelem és a képzelgés, is kell és lehet más megközelítést alkalmazni. Amivel kitörhetünk a levitézlett gondolkodási panelek, az alaptalan rögtönzések, az alacsony hatékonyság, a felkészületlen kormányzás, az értelmetlen megszorítások, a dogmatikus fogyasztáskorlátozás és a „szárnyaló” kormányzati pazarlás, a gazdasági pangás, az ország méltatlan periferizálódásának és a lakosság megalázó elszegényedésének világából. És így a hatalom által nem favorizált gondolatok kirekesztése, a favorizált, ám virtuális panelekkel való agymosás, a sulykoló és imalomszerűen ismételgetett propaganda helyett, ami leértékeli a gondolkodást, mindannyiunk hasznára a közös gondolkodást, a véleményszabadságot, a véleménycserét, a társadalmi részvételt és az érdemi kommunikációt élvezhetjük. Ezekkel az elemzésekkel azt is bizonyítani kívánom, hogy a kormány szűken vett gazdasági érdekei, bevételei intelligens gazdasági kormányzás mellett kedvezőbbek lennének, mint a megszorításokkal, miközben a gazdaság és a fogyasztás fejlődése végre érzékelhető és tartós lehetne.

Bloomberg

A Bloomberg. Valójában minek szólhat mostani elragadtatása?

Bővebben…

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (2. folytatás)

„Mert nem lehet vezető, amíg nem tudja, hova tart”

(A Lost című filmsorozatból)

Az előző rész után újabbal folytatódik a választásokról szóló cikksorozat. Most mindenekelőtt arról lesz szó: mire használják a pártok az esélyt, amit kaptak? Élnek-e ezzel vagy inkább elvesztegetik? Az országgyűlési választások után hamar kiderült, hiszen nyakunkon az EP-választás. A kampány tartalma és formája, a listavezetők személye és stílusa erre a kérdésre gyorsan választ adott. Az is jól látszik, hogy a pártelnökök a listavezető kiválasztásában a személyes érdeküket követik-e, hiszen másként őket általában nem tennék a lista első helyére, talán a listára sem.

SzanyiTibor listavezető, MSZP.

Szanyi Tibor, az MSZP listavezetője. Kinek az érdeke?

Bővebben…

Választás, program, képviselőjelöltek

„Normális, Európai Magyarországot követelünk!” (Idézet egy képviselőjelölt bemutatkozó szórólapjából)

A fenti, „frappánsnak” gondolt, „követelésnek” nevezett jókívánság jelent meg legalább egy képviselőjelölti szórólapon. De nemcsak ez az abszurditás benne, hanem az is, hogy nem kezeli önmagát az aktuális hatalommal egyenrangúnak, hiszen nem programjában terjeszti elő, alapozza meg, hanem a jelen kormánytól várja, „követeli”, hogy legyen az ország „normális”. Mindezt zavaros és vitatható következtetések és állítások után teszi. És hogy miért nem normális Magyarország? Ha nem lennének ennek előzményei, el sem hinnénk, hogy többek között azért, mert rezsicsökkentésre került és esetleg még kerül sor.

Fogyasztói árindexek, ábra

Nincs szükség a rezsicsökkentésre? “Kilőtt” az inflációból a háztartási energia!

Bővebben…

Az egyszemélyes stratégiai döntések (1. folytatás)

Zavaros vízbe sose ugorj bele! (Orosz bölcsesség)

És mást se lökjél bele! (Magyar kiegészítés)

Hogy miért ne ugorj zavaros vízbe? Mert nem tudni, mi van benne és alatta! Lehet, hogy sekély a víz és kitöröd a nyakad. Lehet, hogy rozsdás és éles vasak vannak az alján. Lehet, hogy ragadozók várnak rád. Lehet, hogy szennyezett. Súlyos következményei lehetnek annak is, ha valaki zavaros szituációba ugrik bele. Ha gordiuszi csomóként fogja fel az összefüggéseket és átvágja azokat, valójában nem törődik velük. Ha valaki mégis ilyenbe ugrik, azt szokták mondani: magára vessen. Még akkor is, ha később változnak a körülmények. (Ld. devizahitelesek.)

De mi van akkor, ha mondjuk a  “Kedves Vezető” nem maga ugrik, hanem – akarva, akaratlanul – az embereket, az állampolgárokat löki bele a “zavaros vízbe”? Ha a döntés ötlete az övé, de nem az övé a következmény, a felelősség, a most és majdan fizetendő  teljes ára ennek. Ahogy ez nálunk korszakokon keresztül lenni szokott: jönnek a sarcok és a megszorítások és más következmények. Akkor is igaz ez a bölcsesség?

Putyin és Orbán. Merre invitálják?

Putyin és Orbán. Merre invitálják?

Bővebben…

Devizahitelesek. Mire megy, mire mehet ki a „játék”?

„Egyszerűen elképesztő az a következetesség, amellyel az Ilja-félék mindig a rossz politikai döntéseket hozzák meg.”

(Ken Follett)

Először is, azoknak, akik Ken Follettől az  Évszázad trilógia második kötetét, az A megfagyott világot nem olvasták: kik is azok az „Ilja-félék”? Ők azok a hatalmat jelentő, vagy azt kiszolgáló személyek, akik mindig megtalálják „szarva közt a tőgyét”, a különösen rossz „megoldást”. Mert felelőtlenek, elfogultak és hozzá nem értőek, és ezért alkalmatlanok a közérdek felfogására és képviseletére. Sem a tények, sem a magyarázatok, a felvilágosítás stb. nem hat rájuk. Ezért következetesen mindig a rossz politikai és – tegyük hozzá – szakmai döntéseket hozzák meg. Egy agyonpolitizált országban ugyanis a politika sajnálatosan maga a szakma is. (Ld. pl. “nem konvencionális”, értsd össze nem függő gazdaságpolitika.)

Az "új" nomenklatúráról

Az “új” nomenklatúráról

Bővebben…

Meg nem oldott feladatok (2). A devizahitelesek helyzetének rendezése (3. folytatás). A megoldás

Orbán Viktornak „az a … feladat jutott, hogy a valós nemzeti alternatívát nyújtó népvezér (a királyfi) helyett annak ’alteregója’ legyen; vagyis hogy … ’a hiteteles alternatívát, a nemzeti hőst’ alakíthassa, holott az igazi szerepe ’levezető szelep’, amelyből a remény, az igazi alternatíva utolsó esélye fáradt nemzeti gőz formájában távozik el, és nem marad utána más, csak az űr.”

(Czike László: Rendszerváltó szabadkőművesek. 2010.)

Az előző három részben elég alaposan körbejártuk a devizahitelesek helyzetének összetevőit és eljutottunk a lehetséges, egyben szükségképpen alternatív megoldáshoz. A valós megoldás  nem bonyolult, de vannak – egyelőre még mindig teljesületlen – előfeltételei. A PSZÁF-nek pontos és részletes helyzetképet (ld. alább) kell adnia. Ezt meghiúsíthatja, ha az MNB-hez kerülne a PSZÁF, ami mellett Matolcsy György Huba MNB-elnök elkezdett kampányolni. (Ha az ötlet megvalósulna, a PSZÁF-et nem lehetne e tényfeltárásra rászorítani, de még meglevő adatainak publikálására sem. Bizonyára ez a szempont Matolcsynak eszébe sem jut, sokkal inkább az, hogy a kereskedelmi bankok e lépéssel még inkább, adminisztratíve is függnének tőle.) Érdekes fejlemény, hogy Szász Károly, a PSZÁF elnöke a kormány kompetenciájából a Magyar Nemzeti Bank és Matolcsy elnök kompetenciájába szeretne kerülni.

Matolcsy György országjáráson. Mögötte, a kivetítőn az MNB.  A PSZÁF-et is akarja

Matolcsy György országjáráson. Mögötte, a kivetítőn az MNB. A PSZÁF-et is akarja

Bővebben…