Pannon Puma címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai helyzetkép (18). Gazdaságpolitika: hasonló ideológia és panelek Grósztól napjainkig

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

A két mottó – ahogy ebben a cikksorozatban megszoktuk – továbbra is változatlan. Nem csoda: a zavarosság csábítása és lehetséges következménye most is a kiindulópont. A zavaros körülmények miatt elég  nehéz észrevenni, hogy évtizedek óta (Grósztól napjainkig)  a gazdaságpolitika ideológiája  és paneljei hasonlóak maradtak. A következmények is. A gyenge forinttal például valójában ma is főleg a külföldet támogatjuk! A cikk nyomtatott változata a Leleplező könyvújság 2019./I. számában, márciusban jelent meg. A cikkhez képet értelemszerűen van néhány formai eltérés, mindenekelőtt a számozásban. (A nyomtatott változat sorszáma: 11, a blogos változaté: 18.)

A gyenge és tovább gyengített forinttal (is) a külföldet támogatjuk!

Tovább folytatódik a hogyan [NE] tovább kérdésének tárgyalása. Az előző részben a forint alulértékeltségének azokat a kárait számszerűsítettük, amelyek a külkereskedelemben keletkeznek. A forint alulértékeltségét a vásárlóerőparitás (vásárlóerő) és az árfolyam egymáshoz való viszonyával fejeztem ki. „Hatalmas a különbség a két mutató értéke között: 2017-ben a vásárlóerőparitás (vásárlóerő) alapján egy eurónak 191 forintba kellett volna (éves átlagban) kerülnie, viszont 309 forintos (közép)árfolyamon számolták el a valóságban.” (A pontos értékeket ld. az előző folytatásban!) „A dollárnál még nagyobb volt az eltérés a két átszámítási eszköz között. 2017-ben vásárlóerőparitáson átlagosan 139 forint volt egy dollár, a valóságban átlagosan 274 forint.(Nem a piac alapján, hanem a kormány és az MNB szándékaival és asszisztenciájával összhangban.)

Pozsgay Imre (Fotó: Alfahír). Pozsgay a gazdaságban is lebontotta (eltüntette?) a rendszert

Bővebben…

Mondhattok bármit…

Falra hányt borsó

Sajnos tömegnyi olyan fajsúlyos kérdés van, amivel bár a hatalomnak kötelessége lenne megfelelően (tényszerűen, összefüggéseikben, következményeikben) foglalkoznia, mégsem teszi. Feladatuk lenne a kormányzás belső és a külső kontrolljának megteremtése és működtetése, „többnyire” ez sem valósul meg. Biztosan kevesebb lenne az ilyen gond, ha – a harsány nyilatkozatok és főleg az eredménytelenség ellenére is – nem maradt volna fent a liberális szemlélet: az állam, a kormány, a politika, a parlament és a sajtó ne tehetne azt, amit akar.

Ha nem válogathatna kénye-kedve szerint, mit is lásson el. Milyen „póttémákat” találjon magának az elhanyagolt, ám értelemszerűen ellátandó témák helyett. Mit vigyen félre kötelező feladataiból és/vagy mit rázzon le teljesen.  „Szabadon” dönthet arról is, mit tegyen mások gondolataival. Mi legyen az, amit hajlandó kisajátítani a kívülről jövő gondolatokból, de úgy, mintha ő találta volna ki. (Ld. a Kis Gömböc meséjét, de most a valóságban.) E törekvés jegyében saját igényeihez alakítja (leegyszerűsíti, primitivizálja) az átvett (elvett) gondolatokat, mintegy „lefordítja” saját frazeológiájára. És közben „természetesen” más összefüggésbe is helyezi, és más értelmet tulajdonít neki. Ezzel egyszersmind „pacifikálja” is azokat.

Kóka János, Szijjártó Péter

Kóka János és Szijjártó Péter diplomaták és delegációtagok Szingapúrban, 2015-ben.
(Forrás: ATV)

Bővebben…

Akar-e a kormány IMF-megállapodást? Félrehallások és figyelemelterelések

Most sem az az igazán fontos, amiről éjjel-nappal beszélnek

Akar-e a kormány IMF-megállapodást?
Félrehallások és figyelemelterelések

Akar-e a kormány az IMF-fel megállapodást? – teszik fel és főleg a Fidesztől balra állni látszó ellenzéki pártok és orgánumaik a kérdést. Szögezzük le, ennek a kérdésnek így, önmagában nem sok értelme van, mégis erőltetik. Hogy miért forszírozzák, arra is kitérek. Ahogy arra is, hogy a kézenfekvő és fontos kérdések sokaságát miért igyekeznek erre az egy és ráadásul félrevivő kérdésre redukálni. Miért van és éleződik ki időnként az adósságválság, megoldódik-e valaha és ha igen, hogyan? Miért akarják fenntartani az adóssággal kapcsolatos gondolkodási zűrzavart, miről akarják elterelni a figyelmet, mit igyekeznek elrejteni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről lesz most szó.

Lendületben. A Nemzetközi Valutaalap delegációja Budapesten

Lendületben. A Nemzetközi Valutaalap delegációja Budapesten

Bővebben…

Ál-alternatívák fogságában. A „sámánok” a szakadék felé tolnak

Ez a kérdés, válasszatok!
(Petőfi Sándor)

Nem véletlenül választottam mottóul Petőfi Sándor nyomatékos kérdését. Mielőbb valós, működőképes alternatívák között kellene választani, különben tönkremegy az ország. Nem maradt idő a további késlekedésre. A második Orbán-kormány nem használta ki az utóbbi másfél évet arra, hogy fordítson az ország helyzetén, ellenkezőleg, rontott azon. Elődje rossz kormányzása miatt felkészületlenül kerülhetett hatalomra, sőt kétharmadhoz jutott, ami a legrosszabb párosítást hozta.

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc

Bővebben…

Rendszerváltó kormányok teljesítménye

Virtuálisan lovagolni tudó lovasok.
A következmények terheit az ország viseli.

A visegrádi négyek (V–4-ek) legutóbbi találkozóján a közgazdászkodásban is önmagát kipróbáló (és minket próbára tevő) magyar miniszterelnök, Orbán Viktor ismét megosztotta virtuális jövőképét. A válság elmúlása után Közép-Európa és benne Magyarország lesz az EU motorja, akkora lesz itt a gazdasági növekedés. Szerinte ugyanis a Balti tengertől az Adriai tengerig terjedő régió országaiban tesznek a legtöbbet a versenyképesség növeléséért.

Bővebben…

Kérdések a gazdasági növekedésről

Semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek
(Talleyrand  a Bourbonokról)

A gazdaság egyik legfontosabb mutatója a gazdasági növekedés. Főleg ez teremti meg a forrásokat a beruházásokra és a ki nem elégített fontos szükségletek részbeni kielégítésére, a strukturális változások végrehajtására, a tömeges szegénység felszámolására, hiányzó munkahelyek létrehozására.

Orbán Viktor: hol a növekedés?

Orbán Viktor: hol a növekedés?

Bővebben…

Túszok és túszejtők

Fogom, de nem ereszt! A túszokból lesznek a túszejtők?

A helyzetértékelő cikknek sok címe lehetne, de talán nem véletlen, hogy mégis éppen ezt választottam Ahol persze túszok vannak, ott túszejtőknek is kell lenniük. Ebben nincsen semmi rendkívüli. A megfordult szerepek annál érdekesebbek és jellegzetesebbek. A politika az utóbbi évtizedekben különösen nagy figyelmet fordít klientúrájának létrehozására, sőt ez a törekvés egyre erőteljesebb, láthatóan egyre több pénzt és lehetőséget kapnak azok, akiket lekötelezettjeivé kíván tenni.

Orbán, Demján, Fellegi stb. Udvar és holdudvar

Orbán, Demján, Fellegi stb. Udvar és holdudvar

Bővebben…