Orbán-kormány címkéhez tartozó bejegyzések

Nyugdíjasok (2). Nyugdíjak nemzetközi összehasonlításban

Nyugdíjak: ezek értékét is még tovább  csökkenti a forint csaknem 50 százalékos alulértékeltsége

Azzal kezdeném, jelen esetben is miért kell kidolgozni és használni olyan elemzéseket, amelyeket itt és most is olvashatnak. Ennek az az oka, hogy nagyrészt hiányoznak, illetve hiányosak a nyugdíjrendszer sorsának objektív eldöntéséhez szükséges  – elérhető tényekre és információkra, összehasonlításokra épülő – értékelések és elemzések. Ami viszont van és gondolkodásra késztethetne, az nem gondolatokat ébreszt, hanem „díszletül” szolgál. Ez vonatkozik arra a számításra is, amit alább tárgyalok.  Sok más mellett ez is alátámasztja, hogy értelmetlen és biztosan fenntarthatatlan (mint egyébként minden megszorítás, ha folyamatosan akarják alkalmazni) a nyugdíjak reálértékének befagyasztása.

oregsegi-nyugdij-eu-pps-abre-20133                 Nagyítás: kattintson a képre!

Bővebben…

Nyugdíjasok (1). Sanda szándékok és egy képtelen politika célkeresztjében

A nyugdíjasok felélik a jövőnket

(A 888. hu véleménycikkének címe)

Mellébeszélés, hangulatkeltés, nyomásgyakorlás, a helyzethez, a szükségletekhez, de a lehetőségekhez viszonyítva is képtelen nyugdíjkorrekciós szabály – ezek mind igen barátságtalan megnyilvánulások a kormány és holdudvara részéről a nyugdíjasok irányában.  A nyugdíjasok sarcolásának újabb szakasza már elindult, és nem ideiglenes jelleggel, hanem a tartós kormányzati nyerészkedésre való berendezkedés szándékával. És ki tudhatja: hol a vége az intézkedéseknek? A hangulatkeltés (a mottó forrását jelentő cikkről részletes információk itt   és itt), illetve a kormány tudakozódása a Nézőpont Intézetnél, meddig menjen el a nyugdíjak korlátozásában, a nyugdíjasok ellehetetlenítésében, a kormányzati nyerészkedés folytatódását sejteti. Pedig az, ami már érzékelhető, az is képtelenség. Nem a nyugdíjasok iránti szimpátiáról vagy ellenszenvről van itt szó, bár a nyugdíjasok elleni durva hangulatkeltést is felhasználják a hatások felmérése helyett és a cél érdekében, hanem a mohóságról és a kormány forrásainak bármi áron való növeléséről.

Matolcsy György15

Matolcsy: újabb ugrás a sötétbe a “bónuszért”. 2011-ben hatásvizsgálatok nélkül és a nyugdíjasok ellenében megváltoztatta a nyugdíjkorrekciós szabályozást

Bővebben…

A Nézőpont Intézet nem publikus (VIP) jelentése. Mit bizonyít?

A Nézőpont Intézet egy pillanatra kilépett a szürkeségből

Az a legnagyobb baj, hogy az elvtársak elhiszik a saját propagandájukat!
(Rákosi Mátyás)

Az egyik internetes portál „birtokába került”(?!) a Nézőpont Intézet nem publikus közvéleménykutatásáról szóló VIP-jelentés. A megrendelői kör számára készült ún. VIP-jelentéseket a megrendelői körnek szokták megküldeni, azt legfeljebb részben teszik nyilvánossá. Ez szerintem könnyen megérthető, hiszen ezeket a kutatásokat a megrendelőktől kapott pénzekből finanszírozzák és ezek a munkák adják többnyire a nyereséget is. A Nézőpont Intézet végül is nagy figyelmet keltett februári jelentését a kormányzat rendelte meg, a vizsgálat irányait nyilván a kormányzat határozta meg. (Más aligha lett volna képes – ez most nem dicséret! – ilyen „csokrot” összeállítani.) A kész anyaggal ezúttal is a megrendelő rendelkezett. Eddig tehát semmi rendkívüli nincs abban, ami februárban történt, ez még nem hír. Hír, sőt állítólagos szenzáció úgy lett belőle, hogy a történetet titokzatosnak tüntették fel, és telerakták szubjektív, bizonyíthatatlan és a gyakorlattól eltérő részletekkel, spekulációkkal. A „kikerülés” pedig látnivalóan nem volt ellenére a kormánynak, olyannyira nem, hogy kiszivárogtatásra gondolhatunkEgy másik nyertes a Nézőpont Intézet rengeteget szereplő robotosa, a cég vezérigazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, akit eddig szürkeség és unalom lengett körül. Maga is meglepődhetett, hogy – ha másoknak köszönhetően is, de – szakmai izgalmat volt képes kelteni.

Mráz Ágoston Sámuel

Mráz Ágoston Sámuel vezérigazgató: végre szakmai izgalmat keltett

Bővebben…

Akié (virtuálisan) a múlt, azé a jövő? Sokak Magyarországa

 Hát, ez egy ee-g-éé-sz-ee-n kivételes vállalkozás, hogy a ciklus közepére egy párt  lényegében kormányprogram mélységű javaslatsorral (…), programmal áll elő (…), ilyennek nincs előzménye.

(Gyurcsány Ferenc értékelése a saját „programjáról”.  Sokak Magyarországa, ATV, 2016. február 1.)

A cikk eredeti címe: Akié  (virtuálisan) a múlt, azé a jövő. Mivel az írásban jelentős szerepe van Gyurcsány és a DK programja elemzésének, a címet utólag kiegészítettem. Így került bele a programnak nevezett anyag elnevezése: Sokak Magyarországa.

2015–2016-ban több olyan évforduló is van, aminél jelentőségük miatt el kellene időznünk. 2015-ben lett 20 éves a Bokros csomag, aminek szükségességéről és valós következményeiről még mindig sok a félreértés. 2015-ben volt 20 éve annak is, hogy meghirdette a Kisgazdapárt az alternatív gazdaságpolitikát, ami már kidolgozása és elemeinek bemutatása alatt a párt látványos előretörésének motorjává vált. 1995-ben a Kisgazdapárt lett az ország legnépszerűbb pártja. Éppen 20 éve, 1996 elején az előretörés tendenciája még folytatódott.  2016-ban több kevésbé pozitív eseménynek is kerek évfordulója lesz; közülük a jelen témához kapcsolódó őszödi beszédet hozom most szóba.

Gyurcsány és Bajnai

Gyurcsány és Bajnai. Túlfogyasztott a lakosság… Tényleg?!

Bővebben…

20 éve történt. Az alternatív gazdaságpolitika meghirdetése

Magyarország még mindig komp-ország

2015. november 11-én volt volt 20 éve, hogy a Független Kisgazdapárt tízezres nagygyűlésen, a Budapest Sportcsarnokban meghirdette egy valóságos fordulat ígéretét jelentő gazdaságpolitikáját. Azt az alternatívát, aminek lehetőségét is tagadták és tulajdonképpen azóta is és ma is tagadják: az ún. Alternatív gazdaságpolitikát. Az alternatív jelzőt akkor is és ma is abban az értelemben használom, hogy alternatívát jelent a már régóta uralkodó, de káros, esetleg „csak”eredménytelen vagy legfeljebb csekély hatékonyságú (lényegét tekintve alig változó) gazdaságpolitikával szemben. A váltásnak és a választásnak, de az alternatíva kidolgozásának is nyilván csak akkor van értelme, ha működőképes (fenntartható fejlődés alapozható rá, amire az egyik biztosíték rendszerszerű felépítése) és ha – az ország szempontjából vannak számottevő előnyei. (Nem lehet kétségünk afelől, hogy az „elitnek” a pangás kiválóan megfelel, a lemaradó és elszegényedő országnak viszont nyilván nem.)

Bővebben…

Devizahiteles probléma. Megoldás? Vagy helyben járás – dobbantással? (A folytatás.)

Nincs mivel dicsekedni!

A victim blaming, az áldozat megvádolása persze jó ürügy volt eddig is a szolidaritás megtagadására, sőt a rendezés, de még a segítség kétségbevonására is. Nehogy már nekünk kelljen megfizetni az ő könnyelműségükért! – mondják sokan. Holott legkevésbé a devizahitelesek tehetnek helyzetükről és káraikról. Egyébként sem korlátozott segítségre, hanem teljes kártalanításra tartanak igényt. Ennek a közhangulatnak ugyan semmi köze nincs a valósághoz, viszont ahhoz nagyon is van, hogy több millió ember helyzetének rendezése ilyen lassan és erőtlenül halad. A társadalom hangadóit csak egy érdekli: minél kevesebbe kerüljön, mert ezt végül is a társadalom fizeti meg, azok is, akik nem vettek fel devizahitelt. Vannak, akik továbbmennek: ha a bankoktól elveszik a pénzt, annak is mi isszuk meg az árát! Nem lehet véletlen, hogy e körben sok a bankbarát, a bankokért aggódó ember.

Inforádió

Egy példa az aggódókra: az Inforádió. 2013-ban Prima Primissima díjat kapott e “körtől”

Bővebben…

Mondhattok bármit…

Falra hányt borsó

Sajnos tömegnyi olyan fajsúlyos kérdés van, amivel bár a hatalomnak kötelessége lenne megfelelően (tényszerűen, összefüggéseikben, következményeikben) foglalkoznia, mégsem teszi. Feladatuk lenne a kormányzás belső és a külső kontrolljának megteremtése és működtetése, „többnyire” ez sem valósul meg. Biztosan kevesebb lenne az ilyen gond, ha – a harsány nyilatkozatok és főleg az eredménytelenség ellenére is – nem maradt volna fent a liberális szemlélet: az állam, a kormány, a politika, a parlament és a sajtó ne tehetne azt, amit akar.

Ha nem válogathatna kénye-kedve szerint, mit is lásson el. Milyen „póttémákat” találjon magának az elhanyagolt, ám értelemszerűen ellátandó témák helyett. Mit vigyen félre kötelező feladataiból és/vagy mit rázzon le teljesen.  „Szabadon” dönthet arról is, mit tegyen mások gondolataival. Mi legyen az, amit hajlandó kisajátítani a kívülről jövő gondolatokból, de úgy, mintha ő találta volna ki. (Ld. a Kis Gömböc meséjét, de most a valóságban.) E törekvés jegyében saját igényeihez alakítja (leegyszerűsíti, primitivizálja) az átvett (elvett) gondolatokat, mintegy „lefordítja” saját frazeológiájára. És közben „természetesen” más összefüggésbe is helyezi, és más értelmet tulajdonít neki. Ezzel egyszersmind „pacifikálja” is azokat.

Kóka János, Szijjártó Péter

Kóka János és Szijjártó Péter diplomaták és delegációtagok Szingapúrban, 2015-ben.
(Forrás: ATV)

Bővebben…

Kulcskérdések (1). Belső vagy külső piac? (2. folytatás)

“A magyar gazdaság makroszámai egy sikertörténet lenyomatai!” (Orbán Viktor miniszterelnök)

“Magyarország 2010-2014 között az Európai Unió legsikeresebb gazdasági és pénzügyi konszolidációját és stabilizációját hajtotta végre, és egyben növekedési fordulatot valósított meg!” (Matolcsy György Huba, volt nemzetgazdasági miniszter, jelenleg az MNB elnöke)

Nem feltétlenül szükséges, ahogy ezt  az előző részben is mellőztük, hogy egy több részes cikk minden eleméhez külön mottót tegyünk, ha már egyébként szívesen alkalmazzuk a mottókat. Most mégis két mottót mellékelek, mert választani közöttük nem tudtam és mert így (együtt) különösen jól felhasználhatóak. (A mottók forrása itt és itt található.) Még annak ellenére is jól hasznosíthatóak, hogy a fenti önértékelések egy része sajnálatosan értelmezhetetlen (ld. legsikeresebb stabilizáció és pénzügyi konszolidáció). Az viszont, ami a dicsérő kijelentésekből értelmezhető,  kiáltó ellentétben van az alább bemutatott valósággal, tényekkel, számokkal. Ezek egyúttal a választott ötletek eredménytelenségét és alkalmazásuk folytathatatlanságát is alátámasztják. Most mindenekelőtt a külkereskedelmi kényszert illetően, ami a belső piacot sújtó megszorítások és a külkereskedelmi kényszerből adódó veszteségek miatt gazdasági pangásba vitte a magyar gazdaságot.

Matolcsy György (nol.hu)

Matolcsy György Huba “növekedési fordulatot” akar látni és láttatni (Fotó: nol.hu)

Bővebben…

Kulcskérdések (1). Belső vagy külső piac? (1. folytatás)

Folytatódik a magyar gazdaság egyik kulcskérdésének körbejárása. (A témaindító rész itt olvasható el.)  Tehát a folytatás:

————

Agrárium

A mezőgazdaság lehetőségei, termelési potenciája nincs kihasználva. Az ágazat – a szolgáltatások mellett és más területekkel ellentétben – mindig exporttöbbletet termelt, ami ésszerűen tovább lenne növelhető és még a hazai közönség is jobban el lenne látva, ha ennek feltételeit átgondolnák és rendszerbe foglalnák, az intézkedéseket ehhez igazítanák. Most nem vállalkozok ennek részletes bemutatására, tehát, hogy hogyan kellene kinéznie ennek a komplex programnak, néhány problémát viszont, aminek megoldását különösen fontosnak tartok, megemlítenék.

gyulai kolbász

Eto nye to! – mondaná az orosz. Ez nem az! Hullámzó minőségből nagy károk!

Bővebben…

Az egyszemélyes stratégiai döntések (2. folytatás). A gázszerződés

A kormányzati belső kontroll hiánya

Az aktualitásokhoz kapcsolódva eddig kétszer is (itt és itt) foglalkoztam az egyszemélyes stratégiai döntésekkel és ezen belül mindenekelőtt az egyszemélyes stratégiai beruházási döntésekkel. Felidéztem a Gripen-beszerzést és –ügyet, majd elidőztem a Paks bővítésénél. Nem az a baj ezekkel a döntésekkel, hogy Gripeneket vásároltunk, talán az sem, hogy  később még fel is “spéciztük” azokat, hanem, hogy minden bizonnyal megfelelő előkészítés, az összefüggések ismerete és mérlegelés nélkül, általában a helyzetet sem feltárva, annak elemeit sem ismerve, rögtönözve és nyilván nem elsődleges szempontok alapján történt. Paksnál sem önmagában az a gond, hogy bővítjük az atomerőművet, vagy az, hogy az oroszok végzik ezt, hanem hogy egy hosszú évekre, évtizedekre kiható és hatalmas költségű döntés, ami eleve nagyon gondos előkészítést igényelt volna, nem így, hanem egyszemélyes rögtönzéssel történt. Ez azért is nagy probléma, mert az első Orbán-kormánnyal szemben, ahol – legalábbis a ciklus nagyobbik részében  – még igazi koalíciós partnere volt a Fidesznek a kormányban, azóta viszont a kormányon belüli kontroll hiányzik. (Erre egy levélben felhívtam a legilletékesebb figyelmét. Ld.: itt. ) Itt van az internetadó (ld.: itt), hogy csak egy példát említsek a ki nem dolgozott, de bevezetendő ötletek közül. (Ezeknek egyébként szinte végtelen sora van.)  Az ilyen ötlet még a jelen helyzetnek sem felel meg, hiszen nem lehet olyan okot találni, ami a megszorítások továbbfolytatását indokolná. Ellenkezőleg, hiszen az ilyen intézkedések megakaszthatják az éppen csak beindult gazdasági növekedést.

Szijjártó, Orbán. Alfahír

Szijjártó Péter külügyminiszter, Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányzati belső kontroll hiánya

Bővebben…