Berija hagyatéka. Mi lett vele?
Kivégzése után Berija munkájának eredményeit és Berija reformelképzeléseit elhallgatták, illetve elferdítették a közvélemény előtt. A jelentős hagyaték viszont megkerülhetetlen volt szovjet vezetők számára. Gorbacsovnál hagytuk abba, de most nem vele, hanem Gorbacsov elődeivel folytatjuk. Felmerül ugyanis a kérdés: ha Gorbacsov „Berijából dolgozott”, még ha az előző folytatás végén bemutatott módon is, vajon más szovjet vezetők működésére is volt-e közvetlen hatással Berija munkássága? Természetesen itt most nem Berija többnyire kitalált negatívumaira, hanem mindenekelőtt tettekkel igazolt pozitívumaira gondolok. Valóságos hagyatékára. Berija kivételes képességű és munkabírású vezető volt, aki nélkül talán a Szovjetunió túl sem élte volna a második világháborút, de biztosan nem válhatott volna viszont szuperhatalommá. Ez nyilvánvaló lenne, ha nem igyekeztek volna tulajdonképpen a mai napig ezt elfedni és meghamisítani, ha nem fordítottak volna erre óriási energiát. Érezték ugyanis a számtalan feloldhatatlan ellentmondást. Ezek pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy titkolják az igazságot Berija tevékenysége, bukása és halála körül.
Hruscsov és Mao (tampereclub.ru)
Bővebben… →
Kategória: Berija, Gazdaság, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: a nép ellensége, alacsony kultúra, állambiztonság, Andrej Szaharov, angol kém, arány, arányok, atombomba, atomtitok, Bata István, Berija, Berlin, berlini fal, Borisz Jelcin, Brezsnyev, Cár-bomba, Csernobil, demokratizálás, desztalinizáció, Dmitrij Sepilov, Egyesült Államok, életszínvonal, elfogultság, ellenség, energetika, epicentrum, érdem, erőforrás, Észak-Korea, fegyverkezés, felégetés, Georgij Zsukov, Gorbacsov, háborús készülődés, hadiipar, hagyaték, harmadik világháború, hatás, hazardírozás, hidegháború, hidrogénbomba, Himler, Hruscsov, Iván-bomba, jugoszláv ügy, Julij Hariton, Jurij Andropov, Jurij Muhin, kalandor, kalandorság, kapitalizmus visszaállítása, karibi válság, kettős mérce, kitermelő ipar, kivégzés, konfrontáció, könyvújság, kubai rakétaválság, Kurcsatov, Lavrentyij, Leleplező, Lenin, likvidálás, magyarok megbetegedései, Malenkov, Mao, megtorlás, megtorló, negatívum, Német Szövetségi Köztársaság, Novaja Zemlja, NSZK?, nukleáris fegyver, ő a mi Himmlerünk, Orenburg, orenburgi gázvezeték, pozitívum, propaganda, puccs, radioaktív csapadék, rakétatechnika, reformelképzelés, reformlépés, rejtélyes betegség, Roosevelt, sugárszennyezett, Székely Béla, Szemipalatyinszk, Szergo, szörny, szovjet, szovjetrendszer, Szovjetunió Polgára, Sztálin, szuperhatalmi helyzet, szűzföld, Tengiz, tengizi, tesztelés, Tockoje, TU-16, TU-4, TU-97, vetés, vezetés, vezetők, világháború, XXII. kongresszus
A „desztalinizációtól” elferdítve, illetve a valóságban
Az előző részt ott hagytuk abba, hogy Berija a szovjet állam legfelső szintjén, a hatalmas ország egyik csúcsvezetőjeként eltöltött 15 év alatt annak kb. a felében, 1938-tól 1946-ig, majd 1953-ban három és fél hónapig volt belügyi népbiztos, illetve belügyminiszter. És a 15 év egyharmadában népbiztosságához, belügyminiszterségéhez tartozott az állambiztonság. Egyébként többnyire ekkor sem csak ezeket a területeket vezette, hiszen más fontos gazdasági és védelmi feladatokkal is foglalkoznia kellett. Ahogy ma értékelik egyes történészek: megoldhatatlan feladatokat kellett és sikerült megoldania. A véreskezű mészáros, vagy a szovjet Himmler stb. képe azért sem illik rá, mert kétszer is a terror megszüntetője volt. Először akkor, amikor a Nagy Terrort népbiztossága elején megszüntette. Másodszor akkor, amikor 1953-ban ismét olyan belügyi vezető, belügyminiszter lett, akihez az állambiztonság is tartozott. A terror ellen kiterjedten fellépő 1953-as intézkedéseiről az előző részben olvashattunk.
Berija mellett (állva) Merkulov, későbbi belügyi helyettese
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Gazdaság, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: a Szovjetunió Tiszteletbeli Polgára, állambiztonság, Állami Honvédelmi Bizottság, Andrej Visinszkij, archívum, atombomba, áttelepítés, Basztakov, belügyi népbiztosság, Belügyminisztérium, Berija, Bogdan Kobulov, cenzúra, chip kártya, cionista összeesküvés, dácsa, desztalinizáció, Elena Prudnyikova, Európa, fegyverzet, Genrih Jagoda, GKO, Gladkov, gulag, háborús bűnös, hadiflotta, Halál a kémekre!, Helmut Göttrup, Hevő Péter, hidrogénbomba, Hruscsov, ipar, Iván Szerov, Izrael, Japán, katonai-ipari komplexum, Katyn, Kaukázus, KGB, kivégzés, Klement Gottwald, Kobulov, Kreml, külső hírszerzés, Kurcsatov, Kurill szigetek, Kuznyecov, Lavrentyij Berija, lengyel hadifoglyok, Leonyid Basztakov, Leonyid Brezsnyev, letartóztatás, Magyarország, marsall, megsemmisítás, Merkulov, miniszter, miniszterelnök-helyettes, Mitrohin, munkatáborok, Nagy Terror, Németország, népbiztos, Népbiztosok Tanácsa, NKVD, NSZK?, nukleáris program, Nyikolaj Jezsov, operatív iroda, Oroszország, politikai bizottság, puccs, rakétaprogram, rakétatechnika, Raoul Wallenberg, rehabilitálás, Rudolf Slansky, Szemjon Ignatyev, Szergej Kruglov, Szergo Berija, szmers, szmersek, Szovjetunió, Sztálin, SZU, terror, történelem, ügynök, ügynökhálózat, V2, Valerian Zorin, védelem, Viktor Abakumov, Vjacseszlav Molotov, Vörös Hadsereg, Vszevelod Merkulov, Werner von Braun, Zarubin, Zsidó Antifasiszta Bizottság, zsidó orvosper
Kockázatos és szuverén lépés vagy jóváhagyott kényszerpálya?
Innen folytatjuk a témát további összefüggésekkel.
Hol tart a hazai történelemtudomány?
A hazai történettudomány e kérdésekkel szinte semmit nem kezd. Azt sem használja fel, ami más forrásokból rendelkezésre áll. Tizenvalahány éve jelent meg egy másik kiváló könyv (az előzőekben Vas Zoltán kötetéről már volt szó), ezúttal külföldön. Vaszilij Mitrohin nyugalmazott KGB alezredes írta egy angol történész, Cristopher Andrew közreműködésével: „A Mitrohin-archívum. A KGB otthon és nyugaton”. Magyarországon a Talentum kiadónál jelent meg, 2000-ben.
A Mitrohin-archívum borítója. A történészek számára is páratlan információk
Bővebben… →
Kategória: Kísért a múlt, Mások fontos munkái, Politika, Történelem
Címke: 1956, Afganisztán, Alekszendr Jakovlev, államtitkár, Alois Mock, Andrej Gromiko, atkív műveletek, atomtitok, beavatkozás, belügyminiszter, berlini fal, billegés, blöff, brit nagykövetség, Budapest, Bulgária, Cristopher Andrew, Csehszlovákia, csillagháború, Dornbach Alajos, egypártrendszer, ellenszenv, elnök, eltitkol, Erich Honecker, fehérterror, fenyegetés, Fidesz, főtitkár, függetlenség, Gál Zoltán, gazdasági szabadságharc, Gazdaságkutató Intézet, George Bush, GKI, Grósz Károly, Grúzia, Gustav Husak, gyónás, határnyitás, hazaárulás, Helmuth Kohl, Horn Gyula, Horváth István, invázió, Ion Ilieșcu, irritáció, Jurij Andropov, Kabul, katonai beavatkozás, Kelet-Európa, keletnémetek, keményvonalas, kényszer, kényszerpálya, kerekasztal, KGB, KGST-országok, KGST-vezetők, kiengedés, kompromittáló anyag, Konsztantyin Csernyenko, kontraproduktív, Kovács László, köztársaság, Kreml, külügyi apparátus, L. Janczyszyn, lejáratás, lengyel válság, Lengyelország, Leonyid Brezsnyev, Lettország, Magyarország, Málta, Marcus Wolf, marsall, meggyengítés, menedékjog, Mihail Gorbacsov, Mitrohin iratok, Moszkva, MSZP, Munkáspárt, Nagy Imre, NDK, Németh Miklós, Németország, Nicolae Ceaușescu, NSZK?, Nyikita Hrusccsov, Nyikita Hruscsov, Orbán Viktor, Orbán Viktor beszéde, Pozsgay, Prága, prágai tavasz, puccs, Putyin, Románia, Rosenberg házaspár, Rózsadombi Paktum, sortűz, Stanislaw Kania, SZDSZ, személyi változások, Szolidaritás, szovjet álláspont, sztrájkjog, szükségállapot, szuverenitás, Talentum, Tallin, temetés, tengernagy, Thürmer Gyula, titkosszolgálat, többpártrendszer, Todor Zsivkov, történelemtudomány, történelmi fehér foltok, tűzparancs, tv-torony, választások, Varsó, vasfüggöny, Vaszilij Mitrohin, Vlagyimir Krjucskov, Vlagyimir Putyin, Vologya-dosszié, Wojciech Jaruzelski
Hozott is ajándékot, meg nem is (Egy Mátyás királyról szóló népmeséből)
2010. július 28-án, a budapesti Marriott Szállóban, a miniszterelnök közreműködésével megtörtént az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) meghirdetése. Ha korábban nem is volt tudható, hogyan és mikor megy végbe, az eseményre mindenképpen számítani kellett. Mégis sokakat felkészületlenül ért, meglepetést keltett, dermedtséget és zavarodottságot okozott. Elmaradtak az érdemi reakciók, nem válaszolódtak meg olyan fontos kérdések, amelyek sokakban megfogalmazódhattak.
Új Széchenyi Terv: A talpraállás (helyesen: talpra állás) és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Gazdaság, Politika
Címke: agrárium, agrártámogatási rendszer, ál-alternatíva, alkotómunka, Állami Számvevőszék, álláshalmozók, alternatíva, alulról tervezés, árképlet, atomfizikus, átverés, autópálya-építés, befejezetlenség, beruházók, birtokszerkezet, Bonn, Budapest, bürokrácia, Csányi Sándor, cselekvési program, Demján Sándor, eladósodik, élelmiszertermelés, elemzés, elvon, elvonás, érdekvédelem, erdő, értelmetlen, eto nye ta beszeda, EU-s pénzek, fantázia, fejlesztés, felemelkedés, Ferencváros, Fidesz, finanszíroz, fogalmak, fogalmi zavar, fogalom, földalap, földek, földrajztanár, földvásárlási moratórium, forint, forrásátcsoportosítások, főváros, frazeológia, FVM, gazdasági döntések, gazdasági támogatások, gazdaságirányítás, Gazdaságkutató Intézet, gazdaságpolitika, Gripen-ügy, gyengülés, gyógyfürdők, hatásvizsgálat, hazai ipar, helyzetbe hoz, hiányosságok, időkeret, igazolhatatlan, IMF, infláció, infláció gerjesztése, inflációs nyerség, intézkedési csomag, intézmények, intuitív képesség, ipar, iparos, jogász, jóléti rendszerváltás, jövedelemnövekedés, káosz, kapcsolódó területek, karaván, károk, kényelmetlen helyzet, kényszerpály, Kényszerpályák, képesség, képzavar, kétéves költségvetés, kilábalás, kis- és középvállalkozások, kitér, kitörési pont, KKV, költséges, komplex, konstrukció, konszenzus, koordinátor, körbevezetés, kormány, kormánypárt, kormányzati munka, környezeti károk, következmény, közeg, közgazdasági egyetem, közgazdasági kulcspozíció, közgazdasági munka, közgazdász, közvélemény, lakosság, látókör, leértékelés, Leonyid Brezsnyev, létszükséglet, Magyar Rádió, Magyarország, Marriott Szálló, Martonyi János, Matolcsy György, Mátyás király, megfizettet, mezőgazdaság, miniszterelnöki interjú, MSZP, működőképes, muníció, munkahelyteremtés, munkaközpontú gazdaság, nagyvállalkozói kör, nagyvállalkozók, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetközi Valutaalap, nép ellensége, népmese, nomenklatúra, növekedési motor, növekedési többlet, NSZK?, oktatás, önfogyasztás, önkormányzatok, öntözés, Orbán-kormány, országgyűlési választás, összehangol, otthonteremtés, parlamenti beszéd, pazarlás, pénzlehívás, pénzügyes, pénzügyi rendszer, piac, pofozógép, polgárok, PPP, program, projektek, publicista, rendbetétel, rendet teremt, rendszerváltás, rendteremtés, részigazságok, stabilizáció, stratégia, szakképzés, számla, számszaki következmény, Széchenyi, Széles Gábor, szocialisták, talpra állás, távfűtés, teológus, terv, tervezés, tévút, tévutak - Az új nomenklatúra, Torgyán József, történelem tanár, tranzit, tudásbázis, tudomány, túlékő túra, túlképzés, túlképzett, ugrálások, Új Magyarország Fejlesztési Terc, Új Széchenyi Terv, újjáépítés, újságíró, ÚMFT, uszodák, ÚSZT, üvegházak, üzlet, vállalkozásfejlesztés, vállalkozások, vállalkozók, vegyészmérnök, vidék társadalma, vitairat, vízelvezető rendszerek, wellness szállodák, zavar
