nomenklatúra címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai helyzetkép (3). A rezsimek jellegzetességei

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Magyarországon nem történt meg a rendszerváltás, ami – mint az előző részekben is láthattuk – nem feltételezés, hanem bizonyosság.  Az előző rendszer helyett újabb rendszer NEM jött létre. Új rendszer helyett “speciális igényekre”  épülő rezsimekről beszélhetünk. De ez persze nem jelenti, hogy  ne találkozhatnánk időnként bizonyos rendszerelemekkel. Annak ellenére, hogy a  zavarosság és az ehhez nem illeszkedő oktondiság tekintendő általánosnak. (Ld. a fenti mottókat!)

Elvétve lehetnek rendszerelemek. De milyenek!?

Nálunk azonban ami hiányzik, az maga a rendszer. Ezen nem sokat változtat, ha itt-ott találkozhatunk ilyen-olyan rendszerelemekkel. Ezek azonban ritkán terjednek ki a gazdaság vagy a társadalom egészére (pedig ez lenne a lényeg), inkább azon belül, egy-egy – többnyire kisebb – részterületen lehetnek és/vagy inkább utólag, belemagyarázás, megideologizálás útján „jönnek létre”. Ráadásul a mindennapi gyakorlat szempontjából nagyrészt kontraproduktívak.

Lentner Csaba: “Az újjászevezett Magyar Állam közpénzügyi gyakorlatát tudományos rendszertanba foglaltam”. Utólag.

Bővebben…

A forint gyengítésének tévútján. A kibogozatlan hatások (2. folytatás)

2000 és 2009 között akár 80 000 (!)  milliárd forinttal több lehetett volna a megtermelt forrás!  (Nem csak elméletileg…)

Az előző rész folytatása itt következik! A cikk végén – ahogy egy ideje teszem – a mostani résszel kiegészítve közlöm a teljes, meglehetősen hosszú cikksorozat sémáját és az egyes folytatások elérhetőségeit. Ott hagytuk abba, hogy bemutattam: 1989 és 2011 között Magyarország produkálta a leggyengébb teljesítményt a V-4 országok között.(3. ábra).

Tovább vezetve az adatokat, a kedvezőtlen tendencia tulajdonképpen folytatódik az utóbbi években. A visegrádi országok (V-4) között az egyetlen változás Csehország viszonylatában következett be: itt a 2009-es adathoz, általában a mélyponthoz képest hasonlóan csekély volt a növekedés, mint Magyarországon. A tendencia azonban nem változott, nem közeledtünk a csehekhez sem. Érdekes módon Lengyelország volt az egyetlen V-4 ország, ahol 2009-ben nem következett be visszaesés, 1,6 százalékos növekedés történt. A legnagyobb mértékben Magyarországon esett vissza a nemzetgazdasági teljesítmény, itt 6,8 százalékkal csökkent, míg Csehországban és Szlovákiában 4,4, illetve 4,9 százalékkal.

A gazdasági növekedés a V-4 országokban, 2010–2013

Növekedés a V-4 országokban, tábla

Bővebben…

Sámánok és cenzorok, sőt sámán-cenzorok

Ma sem az számít, mit mond, hanem, hogy ki mondja

A rossz, eredménytelen, sehova nem vezető gazdaságpolitikai gyakorlatok csak úgy tudtak fennmaradni és még inkább kizárólagossá válni, hogy a gazdaságirányításban, a kutatásban, a (pénzügyi) „elemzők” között, a nagyvállalkozói körben és a médiában olyan meghatározó véleményformálók, valóságos „sámánok” vannak, akik nem a valóságban mozognak, hanem feltételezésekkel, be nem igazolódott klisékkel vagy akár szólamokkal operálnak. Képviselik és minden eszközzel konzerválják a – többszörösen eredménytelennek bizonyult, de mégis mindeddig lényegében mozdíthatatlan – „főirányt”. E feltételezések, tévhitek heves védelmét ők maguk a köz érdekeivel szokták magyarázni, valójában azonban éppen azzal ellentétesen lépnek fel, csoportérdekeket szolgálnak ki. A hangadók nem ritkán cenzori szerepet is betöltenek, ennek ellenére közülük kerültek ki azok, akik a médiatörvény ellen, a véleményszabadság és a sajtószabadság „megtartásáért” a leghangosabban ágáltak és ágálnak.

Matolcsy György:  ilyenek mindenütt vannak

Matolcsy György: ilyenek mindenütt vannak

Bővebben…

Mellékletek

Az Új Széchenyi Terv

Hozott is ajándékot, meg nem is (Egy Mátyás királyról szóló népmeséből)

2010. július 28-án, a budapesti Marriott Szállóban, a miniszterelnök közreműködésével megtörtént az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) meghirdetése. Ha korábban nem is volt tudható, hogyan és mikor megy végbe, az eseményre mindenképpen számítani kellett. Mégis sokakat felkészületlenül ért, meglepetést keltett, dermedtséget és zavarodottságot okozott. Elmaradtak az érdemi reakciók, nem válaszolódtak meg olyan fontos kérdések, amelyek sokakban megfogalmazódhattak.

Új Széchenyi Terv: A talpraállás (helyesen talpra állás) és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja

Új Széchenyi Terv: A talpraállás (helyesen: talpra állás) és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja

Bővebben…

A könyvbemutató apropóján. Tovább a tévúton

Nem vízlépcsőt vagy demokráciát, hanem vízlépcsőt és demokráciát! (Maróthy László)

Nemcsak exportoffenzívát, hanem exportoffenzívát és belföldi piacot is! (Matolcsy György)

Előrebocsátom, hogy a cikk számára mottóul választott két kívánságpár közül az egyik nem valósulhatott meg, a másik pedig ilyen módon (ahogy képzelik) nem valósulhat meg.

A Kényszerpályák, tévutak – Az új nomenklatúra bemutatójának külön érdekességet adott, hogy már hetekkel ezelőtt felállt az Orbán-kormány. Így arra is lehetőség nyílik, hogy a kötet bizonyos megállapításait szembesítsük az utóbbi hetek fejleményeivel. A legújabb események, köztük a 29 pontban megfogalmazott intézkedéscsomag (akcióterv) és egyes más intézkedések tükrében megítéljük, beigazolódni látszik-e az, amire a szerző ismeretei és a korábbi Orbán-kormányban szerzett személyes tapasztalatai alapján számított. Mindenekelőtt az, hogy tovább vezetik-e a társadalmat a kényszerpályáknak kikiáltott tévutakon, vagy mégis – ami az előzmények után meglepő lenne – pozitív fordulat jeleit láthatjuk.

Matolcsy György: fordulat és reform?

Matolcsy György: fordulat és reform?

Bővebben…

Tévutakból kényszerpályák (videó). A harmadik kötetről

Feleakkora, mint az előző két nagyszerű könyved, de ebben azért minden benne van! (Dr. Martinkó Károly)

Beszélgetés Szabadi Béla harmadik könyvéről: Kényszerpályák, tévutak – Az új nomenklatúra. Mi az oka annak, hogy 20 éve körbevezetik a sűrű, sötét erdőben a társadalmat? Kifejezetten ostoba: újra és újra elővenni azokat a recepteket, amelyek semmi eredményt nem hoztak. Mi az oka annak, hogy a valaha a legjobb helyzetben volt egykori szocialista ország a leggyengébb teljesítményt nyújtja? Eközben konkurenseink korszakokat léptek előre. Nincs semmilyen koncepció, elgondolás. Az ok, a  fejlődés kerékkötője az új osztály, a régi-új nomenklatúra. Más szemlélettel gyors lenne a kibontakozás. Mire (kire) megy el a pénz? Egyre több a milliárdos. Mit tenne velük a Papa. Nem volt rendszerváltás.

A videón látható: Szabadi Béla, Martinkó Károly műsorvezető, Sándor István (a Papa) nyugalmazott r. alezredes, magánnyomozó.

A beszélgetésben szerepel: Szabadi Béla, Martinkó Károly, Sándor István (a Papa), kényszerpályák, tévutak, nomenklatúra, rablógazdálkodás, pazarlás, autópályák, büszkeség, konstrukció, igazságszolgáltatás, bírák, ügyészek, nyomozók stb.

Az elszámolás (leszámolás, számadás) és a jogrend (2. rész)

A személyes tapasztalatoktól folytatjuk a cikket.

Honlapomon számtalan anyag van, ami a tisztességes eljáráshoz való jog durva megsértéseiről szól. Most tehát nem ismétlem meg ezeket még felsorolásszerűen sem. Mindössze emlékeztetnék a kiszivárogtatásokra, reagálásaim korlátozására, megszólalásom korlátozására. Bizonyítási indítványaim indokolás nélküli elutasítására, emberi jogaim sorozatos megsértésére, üvöltöző tárgyalásvezetésre, bántalmazásra hivatalos eljárásban, a nem a konstrukcióval egyező tanúvallomások indokolás nélküli kirekesztésére, sorozatos iratellenességre. A mentelmi jog megsértéseire, egy tanú pszichikai kényszervallatására, ügyészségi zsidózásra, hamis tanúzásokra és az ezt nem helyesen tükröző (elfedő) jegyzőkönyvekre, hamis vádakra,  tanú „felkészítésére” a nyomozó hatóság által. A vonatkozó törvények nem alkalmazására, vagy “átértelmezésére”, bírósági és személyre szabott, egyedi “törvényalkotásra”.

Bővebben…