Ahogy erről már szó volt, a cári család meggyilkolása mellett – sőt még azelőtt – megkezdődött a többi Romanov likvidálása is. Na de ki tekinthető Romanovnak? Ebben az elfogadott terminológia és a bolsevik felfogás esetenként különbözik egymástól. Az elfogadott hivatalos terminológia szerint a Romanovok közé nem minden rokont sorolnak. Ha a feleségben uralkodói vér csörgedezik, akkor ő is és a tőle való leszármazottak is természetesen Romanovok. Ha viszont morganatikus házasságról van szó, tehát „rangon aluli” a házasfél, akkor sem ő, sem a leszármazott nem tekinthető Romanovnak. Ezen az sem változtatott, ha az ilyen (morganatikus) házassághoz az uralkodó a házasságkötés előtt hozzájárult, vagy azt utólag elismerte. Hiába kapott ilyenkor grófi vagy hercegi címet és hozzá birtokot a feleség. Az engedélykérés viszont kötelező volt, ha erre nem került sor, a férjet általában száműzték. Ez történt Mihail Alekszandrovics nagyherceggel is 1912-ben. Az első világháború kitörésekor engedte meg II. Miklós öccse kérésére, hogy hazamenjen Oroszországba és ismét a hadseregben szolgáljon. A cár később megenyhült és grófnői címet adományozott a nagyherceg feleségének. Az élet aztán úgy hozta, hogy II. Miklós Mihail Alekszandrovics javára mondott le. És a nagyherceg lett az első a kivégzett Romanovok sorában. Rajta és ismerősein próbálták ki a likvidálási terv elgondolt technikáit.
Makszim Gorkij kiállt Leninnél egy általa becsült Romanov életéért (iz.ru)
Bővebben… →
Kategória: Berija, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: "élő zászló", A. M. Vlaszov, Adolf Joffe, Alekszandr Jakovlev, Alekszandr Kolcsak, Alekszandra Fjodorovna, Alekszendr Uljanov, Állami Kincsestár, Almaznij fond, alternatív szocialista forradalmak előkészítése, Ausztria-Magyarország, balkáni, balkáni szlávok, békefeltételek, berlini béke, Bjeloborodov, bolsevikok, Borisz Bazsanov, Bosznia, breszt-litovszki béke, Brezsnyev, brill, brilliánsok, Bulgária, bumerán, Capri, cári család, Carszkoje Szelo, Churchill, civilizáció, Cseh Légió, Cseka, csekista, Cseljabinszk, diplomáciai válság, Dragutin Dmitrijevics, Efraim Szkjanszkij, első világháború, eszerek, evakuál, export, fegyverszünet, Fegyvertár, Fekete Kéz, Ferenc Ferdinánd, Ferenc József, Filipp Zadorovszkij, Filippov, folyamat, forradalmár, forradalom, Georgij Csicserin, Georgij Konsztantyinovics, Goloscsokin, Gorbacsov, Gorbunov, gyémánt tár, Hercegovina, Horvátok és Szlovének királysága, Hruscsov, I. Péter Karagyorgyevics, I. Sándor Karagyorgyevics, I. Sándor Obrenovics, II. Miklós, II. Vilmos, III. Sándor, Irkutszk, Iszak Rodzinszkij, Ivan Fjodorovics Popov, Ivan Szmirnov, Jagoda, Jekatyerinburg, jekatyerinburgi alternatív forradalom, Jugoszlávia, Jurovszkij, Kappel, Karagyorgyevics, kasszafúró, Katonai Forradalmi Bizottság, kémfőnök, kénsav, kivégzés, Klavgyija Novgorodceva, Klavgyija Tyimofejevna, Komintern, Kommün, Kommunarka lőtér, Konsztantyin Mjacsin, Koppenhága, Kovalcsenko, központi hatalmak, Kreml, Kreml kórháza, Krím, Kun Béla, Leleplező, Lenin, Lenin "utaslistája", leplombált vagon, Likova, likvidálási terv, lividálás, Makszim Gorkij, Makszim Litvinov, megbízólevél, merénylet, merényletek, Mihail Alekszendrovics, Mihail Medvegyev (Kudrin), Mojszej Urickij, monarchia, morganatikus, Moszkva, munkatábor, nagyherceg, napló, Narodna Obroda, National Tinende, német-orosz különbéke, Németország, nép ellensége, Népakarat, Népbiztosaok Tanácsa, Népbiztosok Kis Tanácsa, NKVD, Novogyevicsi temető, Nyikolaj Nyikolajevics Dzsonszon, Nyikolaj Tolmacsov, Obrenovicsok, OGPU, okkupáció, orosz hadsereg tisztje, összeesküvés, Összoroszországi Végrehajtó Bizottság (ÖVB), ösztönzés, P. M. Bikov, Perm, Petrograd, Pjotr Vojkov, Pjotr Znamerovszkij, Politechnikai múzeum, politikai bizottság, pravoszláv egyház, puccs, Radzinszkij, rangon aluli, rehabilitációk, reváns, Rigai béke, Rolls-Royce, romanov, Romanovok, Scotland Yard, Snirja, szabad préda, Szafarov, széf, személyes motiváció, szerb állam, szerbek, Szerbia, Szergej Kirov, Szergo Berija, szevetségi személyi nyugdíjas, Szibériai Forradalmi Katonai Bizottság (FKB), színjáték, Szokolov, Szolovjov ügyész, szovjet tervek Európa leronanására, szovjethatalom, Sztálin, Sztálin titkára, Szverdlov, terrorista, terrorszervezet, Tisza István, titkos szerződés, Tobolszk, tömeges terror, Törökország, törvényen kívül helyezés, Trockij, Trockij-archívum (USA), Truman, túszok, Tyumenyben, ultimátum, Ural, Uráli Területi Szovjet, ürügy, V. A. Ivancsenko, V. M. Hrusztaljov, Vajdaság elcsatolása, Vaszilij Jakovlev, vereség, Viktor Pepeljajev, Vlagyimir Dmitrijevics Boncs-Burevics, vörös komisszár, Vrangel, Zinovjev, „Krasznij bogatir”
Max Hoffmann (1869 – 1927) vezérőrnagy könyvével fejeztem be a cikksorozat előző részét, és most azzal folytatom. Az elvesztegetett lehetőségek c. kötet sok fontos eseményt tárgyal, ezek közül eddig a breszt-litovszki tárgyalások bemutatásánál támaszkodtam – többek között, sokszor más forrásokkal együtt, azokkal kiegészítve – a könyvre. Megállapításai most sem kizárólagos forrásként szerepelnek, nem egyszer csak egyfajta ürügyként valaminek a kifejtésére. Az elvesztegetett lehetőségek egyébként nagyrészt arról szól, hogyan lehetett volna mégis megnyerni az első világháborút, vagy legalább elérni a tisztességes békét, amihez persze komoly, erős ellenfélnek kellett volna maradni. És ezzel elkerülni e háború lezárásának máig ható tragikus, deformáló, mérhetetlen szenvedést hozó következményeit. Hadd tegyem hozzá, hogy ha az ésszerűség és nem az elvakult bosszú és az elvakult jutalmazás vezérli a győztes antantot, akkor is javultak volna az esélyei annak, hogy valódi béke helyett ne egy 20 évre szóló fegyverszünet – ahogy Foch tábornok minősítette (ld. alább!) – szülessen.
1918: a németek aláírják a fegyverszünetet Foch marshall előtt. (Képeslap, Wikivand)
Bővebben… →
Kategória: Berija, Gazdaság, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: agyonlő, Albert Einstein, áldozat, Alekszandr Szamszonov, Alfred Redl, angolok, Antant, Anthony Blunt, Anthony Burgess, antiszemitizmus, Anton Antonov-Ovszejenko, anyai ágon, Arnold Rechberg, Arthur Giesl von Gieslingen, árulás, atomprogram, Ausztria-Magyarország, Balasa Zoltán, Balkán, baloldali ellenzék, banditák, Bécs, bécsi, Berija, Berija-cikksorozat, Berlin, beruházások, beszervez, biszexuális, biszexuálisok és a transzvesztiták, boldog békeidők, bolsevikok, breszt-litovszki béke, Brugère, Cairncross, cambridge-i ötök, Debreceni Egyetem, Dobai Péter, Dr. Szabó Szilárd, Drag Ball, Duna Televízió, Egon Erwin Kisch, élettörténet, első világháború, elvesztegetett lehetőségek, Engelbert Dollfuss, Enrico Fermi, Enver pasa, erdők, eszmefuttatás, Európa, fantázia, FBI, februári forradalom, fegyverszünet, feldarabol, Ferdinand Foch, Ferenc József császár, fikció, film, Foch marsall, Franciaország, Franz Artel, Friedrich von Beck-Rzikowsky, Frontmozi, Galícia, Gamarnyik, Goerge Devine, Gyurcsány, Habsburg Birodalom, hadüzenet Margaret MacMillan, Hans von Seeckt, harci gázok, hatalmi vákuum, hazaárulás, hazaáruló, Hindenburg, hírszerzés, hitelező, Hitler, hivatásos történész, homoszexuáli, homoszexuálisok, hoszexualitás, III. köztársaság, III. Napóleon, Jagoda, Jakov Zsilinszkij, Jegorov, Johb Osborne, Joseph Joffre, Julia Kantor, kádercsere, Kakurin, Kamenyev, kancellár, Karajevka, Karl Anton, katonai, Katonai Kollégium, Kazany, Kelet-Poroszország, Keleti Front, kémelhárító, kémkedés, kémszervezet, kényszerbesorozás, kétfrontos háború, Kim Philby, kivégez, kölcsön, Kommunarka lőtér, központi hatalmak, kulcspozíció, különbéke, L. A. Bezimenszkij, LBGT, Lemberg, lengyelek, lengyelellenesség, Lengyelország, leszbikusok, letartóztat, Liège, Luddendorf, Maclean, magyar, magyar vonatkozás, Magyarország, Manhattan program, Maurice Paléologue, Max Hoffmann, Maximilian Ronge, Maximilian von Prittwitz, megfélemlítés, megtiszítás, mérgező gázok, MI-5, Mihail Tuhacsevszkij, mocsarak, Moltke, mozgósít, munkatábor, művészfilm, német-szovjet felosztás, németek, nemzeti elnyomás, nép ellensége, Niels Bohr, NKVD, Nyilvántartó Iroda, Oberst Redl, offenzíva, oknyomozó újságírás, öngyilkosság, Oppenheimer, oroszok, Oscar-díj, őszödi beszéd, Osztrák-Magyar Monarchia, Otto von Bismarck, paktum, parasztfelkelés, paródia, Patriot form me, Pavel Rennenkampf, politikatörténet, porosz-francia háború, Poznan, Pride-fesztivál, Rapallói Egyezmény, Redl ezredes, Reichswehr, rendező, reváns, Royal Court Theatre, Rudenko, Rudolf, rutén, Ruth Henig, Schliffen-terv, Sedan, sörpuccs, spanyol polgárháború, Spanyolország, stratégia, Szabó István, szegény, Szilárd Leo, színdarab, szövetségi szerződés, Szovjet-Oroszország, szovjetek, szovjethatalom, Sztálin, Sztálin halála, Szudoplatov, Taganrog, Tambov, terv, The English Stage Company, tisztikar, titkos iratok, tőkebefektetés, tömeges illegális migrcáió, történelmi tudat, Trockij, trojka, Tuhacsevszkij, túszejtések, Ukrajna, Uránia Nemzeti Filmszínház, V. Cipkin, valóság, vasút, vasúti kocsi, Vaszilij Ulrih, Vetsera Mária, Vilmos császár, Vlagyimir Antonov-Ovszejenko, Vörös Hadsereg, Vorosilov, wikipédia, Wintershall AG, Zinovjev, zsarol
Eltérő megközelítések. Berija reflexiói mások tervére (Morgenthau-terv) és gyakorlatára
Az a politikus, aki nem megtorolni akart, hanem ésszerűen megoldani, a helyzetből profitálni, el lehetett hűlve attól a sok képtelenségtől, amit teljesen vagy részben magukévá tettek a szövetségesek. Kár, hogy kevés ilyen politikus volt. Mindenképpen közéjük tartozott viszont Lavrentyij Berija, aki elsősorban praktikus okok miatt ellenezte és – ha tehette – fellépett ezek ellen a képtelenségek ellen. A feltétel nélküli megadás megkövetelése biztosan meghosszabbította a háborút és a szenvedéseket, növelte az áldozatok számát és a veszteségeket. A Morgenthau-terv végsőkig való harcra kényszerítette a németeket. Az öldöklés, a rablás, a szexuális visszaélések hatalmas pusztítást okozott a testekben és a lelkekben, és a háború utáni kibontakozást is még nehezebbé tette. Antony Beevor (1946 -) brit történész szerint a szovjet csapatok kelet-poroszországi fellépése a polgári lakosság ellen legfeljebb az Európába az 1200-as években betörő mongol hordák kegyetlenkedéseihez volt hasonlítható. A nyugati szövetségesek is szabadjára engedték az indulatokat, az általuk megszállt területeken is történtek szörnyű atrocitások., ha nem is az előbbi méretekben.
Henry Morgenthau
Bővebben… →
Kategória: Berija, Gazdaság, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: A második világháború, Adolf Hitler, áldozatok, állambiztonság, Alsó-Szilézia, Antony Beevor, atomprogram, atrocitás, béke, Belgium, belügyi, bosszú, Casablanka, Churchill, Cordell Hull, csapatok, Csehszlovákia, Egyesült Államok, Eisenhower, elcsatolás, Eleanor Roosevelt, ellenállás, erőszakoskodás, export, felosztás, felszámolás, feltétel nélküli megadás, fogoly, fosztogatás, Franciaország, Franklin D. Roosevelt, garancia, gazdaság, gazdaságilag, George Marshall, Georgij Alekszandrov, gyűlöletkampány, háború, hadianyag, hadsereg, hadügyminiszter, Harry Truman, határok, helytállás, Henry L. Stimson, Henry Morgenthau, Hitler-elleni merénylet, Hollandia, horda, hős, hősi, Hruscsov, Ilja Ehrenburg, ipari erő, JCS 1067 direktíva, JCS 1779 direktíva, Joseph Goebbels, jóvátétel, jövő, kapitalista ország, Karl Dönitz, káros, kárpótlás, katonai erő, Kelet-Poroszország, kényszermunka, kirablás, kivégzés, kivitel, kompromisszum, konferencia, Konsztanytin Szimonov, könyv, korlátozás, Krasznaja Zvezdá, krumpliföld, külpolitika, külügyminiszter, lakosságcsere, Lavrentyij Berija, Lend-Lease, Lengyelország, leves, malenkij robot, Marsall-terv, média, megalázás, mezőgazdaság, mongol, Morgenthau-terv, Mosell, mozdony, munkakultúra, munkatábor, Nagy Britannia, NDK, nehézipar, Németország, Németország a mi problémánk, népbiztosság, NKVD, Nobel-békedíj, öld a németet, öldöklés, ostobaság, parancs, pénzügyminiszter, polgári lakosság, politika, propaganda, Québec, rablás, Rajna, rakétaprogram, reform, rendezés, Ruhr-vidék, Szergo Berija, szexuális visszaélések, szövetségesek, Szovjetunió, Sztálin, Sztálingrád, tábor, tábornok, Teherán, tengelyhatalmak, területszerzés, tömeges, újjáépítés, újraegyesítés, USA, Varga Jenő, védelem, veszteségek, Vörös Hadsereg, Walter Lüdde-Neurath, zsidók, Zsukov
A magyar történészek, így Kun Miklós sem figyel fel a Berijáról feltárt számos tényre
Most egy már részben tárgyalt és egy még nem tárgyalt mítosszal foglalkozunk; ezek szerint Berija egy személyben azonosítható lenne a terrorral, illetve az antiszemitizmussal. Ezt is a tények ellenére állítják, illetve annak ellenére, hogy másokra illenének igazán ezek a megjelölések. Például Hruscsovra, akit – bár részben felszámolta Berija reformjait, részben megakasztotta – továbbra is reformerként, és sztálinista politikája ellenére még mindig desztalinizátorként méltatnak, és méltat Kun Miklós is. És persze biztosan nem Hruscsov (hanem Berija) volt az enyhülés kezdeményezője, és bár Hruscsov majdnem atomháborúba taszította a világot, mégis a béke embereként beszélnek róla. A korábbi logikátlanságokon túl ma már számos tény támasztja alá, sőt követelné meg, hogy Beriját újra kell értékelni és ennek hordereje miatt az egész korszakot is. Ennek azonban sok történész igyekszik ellenállni, országonként nem azonos arányban.
Kun Miklós kezében a Széchenyi díjjal és a tapsoló Orbán Viktor. Kun Miklós Kádár Jánossal is személyes kapcsolatot ápolt: akkor nagyapjára hivatkozva
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: '56, 1919, Állami Tervbizottság, Allilujev, antiszemita, antiszemitizmus, antiszemitizmus bélyege, atomháború, atomprogram, barátnő, Batickij, béke, Berija, bírósági iratok, bizonyíték, Borsányi Miklós, Bulganyin, céltábla, cenzorok, cenzúra, desztalnizáció, Dikij, ellenforradalmi tevékenység, ENSZ, érdekek, Fekete tenger, Gorbacsov, Gosztonyi Péter, gulag, halálra ítél, Hruscsov, Huszár Tibor, Inforádió, Jezsov, jezsovscsina, Kádár János, kivégez, kivégzés, Klinikák metróállomás, Komintern, Kommün, Kommünk, Krím, Krími Forradalmi Bizottság, Kun, Kun Béla, Kun Miklós, Lavrentyij Berija, Leleplező, Lenin, Lenin rend, leningrádi ügy, levelezés, Magyar Narancs, Magyarország, Malenkov, Mikojan, mítosz, Molotov, MSZMP KB Párttörténeti Intézet, munkatábor, Nagy Imre, Nagy Terror, Népbiztosok Tanácsa, NKVD, Orbán Viktor, orosz nacionalizmus, Oroszország, Osiris, Pjatakov, polgári páholy, PolgArt könyvkiadó, politikai bizottság, reformer, rehabilitáció, rendteremtés, Rizsa Godesz, sine ira et studio, Slansky ügy, Széchenyi díj, Szergo Berija, Szilágyi Ákos, szobor, Szovjet-Oroszország, Szovjetunió, Szovjetunió Hőse, Sztálin, sztálinizmus, Szuhomlinov, Tanácsköztársaság, titkos jelentés, történész, Trockij, trockizmus, Valentyina Drozdova, Vannyikov, Volkogonov, Voznyeszenszkij, Vrangel, Wallenberg, XX. kongresszus, Zemljacska, zsidó, Zsidó Antifasiszta Bizottság, zsidó orvosok pere
A “desztalinizációtól” elferdítve, illetve a valóságban
A Berija-cikksorozat elemei a blogon a Leleplező könyvújsághoz igazodva jelennek meg. Negyedévenként, a Leleplező aktuális számának kiadása után. A téma újdonságai mellett a viszonylag hosszú publikálási szünetekkel is magyarázható, hogy az olvasóknak lehetnek olyan kérdései, amelyeknek – érezve, hogy ez érdekelni fogja az olvasókat – elébe mentem. Így különösen fontosnak tartottam annak mielőbbi kifejtését (már az első publikációban erre sort is kerítettem), hogy közgazdászként miért foglalkozom történeti témával és ráadásul egy olyan személy, Lavrentyij Berija életével, szerepével és sorsával, akinek megítélése Magyarországon – mintha itt megállt volna az idő! – változatlanul durván és egyben naivan negatív az “élvonalbeli” történészek körében.
Szergej Kruglov, az egyik első helyettes (balról), aki elárulta Beriját. És Berija az akkori Belügyminisztérium (a későbbi KGB) épületénél
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: 1956, agyonlövés, Alekszendr Hazán, aranycsillag, Atakisev, Avkszentij Rapava, azerbajdzsán, Berija bandája, Bogdan Kobulov, Borisz Ljudvigov, Borscsev, börtönbüntetés, bosszú, Bulganyin, desztalinizáció, Dmitrij Pavlov, fasiszta lázadás, főparancsnok, Forgószél hadművelet, forradalom, Georgij Paramanov, Grigorjan, GRU, Grúzia, Hadzsi Oman Mamszurov, HÉV, Hruscsovék, infarktus, Ivan Konyev, Ivan Maszlennyikov, Iván Szerov, jégcsákány, Jemeljanov, Kaganovics, KB, KGB, kivégzés, koncepciós perek, Konsztantyin Zsukov, közgazdász, Kreml, Lavrentyij Berija, Lavrentyij Canava, Leleplező, Leonyid Brezsnyev, leszámolás, letartóztatás, Lev Vlodzimirszkij, Magyarország, Malenkov, Markarjan, megtámadás, megtorlás, megvakul, Mihail Szuszlov, mingrél, Mir Dzsafar Bagirov, Molotov, munkatábor, Nagy Terror, nagykövet, Nyikita Hruscsov, Nyikita Krimjan, Nyikolaj Ruhadze, Pavel Mesik, Pavel Szudoplatov, perek, politikai gyilkosság, Rafael Szarkiszov, Ramon Mercader, Szardion Nadarija, Szergej Goglidze, Szergej Kruglov, Szergej Ogolcov, SZKP, szmers, Szolomon Mihoelsz, Szovjetunió, Szovjetunió Hőse, Sztálin, SZU Legfelsőbb Tanácsa, tisztogatás, történelem, történész, Trockij, Vagyim Kozsinov, Varsói Szerződés, Vlagyimir Dekanozov, zsidó orvosper
