MTK címkéhez tartozó bejegyzések

Tényleg mi is lett a beléptető rendszerekkel?

Falra hányt borsó?

Deutsch és Csányi vitája sem hozott tisztább képet. Ugyan évekkel, 12 évvel a beszerzés után, de legalább  érintették a beléptető rendszerek sorsát,  továbbra sem ismerjük viszont sem a teljes igazságot, sem a beszerzett eszközök végső állapotát. Nem tudjuk, egyáltalán alkalmasak voltak-e arra, amire vették, tehát a renitens nézők kiszűrésére? Vagy a vásárlók azonosítására eleve alkalmatlanok voltak?  Nem világos, miért vásárolták meg a stadionfejlesztések előtt előre a beléptető rendszereket? Drágán vásároltak-e? Azt sem tudjuk: végül is mi lett velük? Még mindig raktárban lennének, noha 13 év alatt erkölcsileg teljesen amortizálódtak? Vagy már kidobták őket? Vagy ezt-azt alkatrészként „elsóztak” a kb. ötmilliárdos „cuccból?” Arról sincs hír: ez a raktárba helyezés rendben van-e, megfelel-e a vagyongazdálkodás követelményeinek?  És még egy sor (KÖLTŐI) kérdést fel kellene tenni. El lehet-e egyszerűen „felejteni” súlyos kérdéseket és következményeket, mintha azok nem is lettek volna? Majd előhúzni azokat, leegyszerűsítve, jópofizva?

Deutsch Tamás az Egyenes beszédben

Deutsch Tamás az Egyenes beszédben

Bővebben…

Bauer Tamás és a Ferencváros

Az előzmények: lejárató kampány minden témában

Tíz évvel ezelőtt két leszámolás is történt a Kisgazdapárttal szemben. (Ld. az A HÁLÓ – Két leszámolás c. kötetet.) Az akkor indult mindenoldalú leépülésnek és a mai eseményeknek is a kiindulópontját (origóját) itt kell keresnünk. Mindenekelőtt a korábban elképzelhetetlen módszerekben, manipulációkban, törvénysértésekben és alkotmánysértésekben. Mégsem foglalkozik senki a történelemtudományból, a politikából, a politológiából vagy a sajtóból – a jubileum kapcsán sem – a súlyos következményekkel és a tanulságokkal. Az nyilván nem az, amikor az akkori eseményekhez asszisztáló vagy jobb esetben néma közéleti személyek olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek nem a valóság megismerését, hanem – akarva-akaratlanul – annak eltorzítását, a lényeg elhallgatását jelentik. Ha a megdöbbentő mai anomáliákkal való szembenézés helyett mindenről a tíz éve eltüntetett történelmi pártról és annak egyes személyiségeiről mondanak újra és újra valótlanságokat.

Bauere Tamás: kétszer is megkérdezte ugyanazt

Bauer Tamás: kétszer is megkérdezte ugyanazt

Bővebben…

Mecénások a kettős mérce fogságában (2. rész) „Felfedezik” Újpestet a nagyvállalatok

 Működik a kettős mérce

Folytatjuk a cikksorozatot, aminek eddig az 1. részét olvashatták. A történet, amiről most szó lesz, 2001-ben kezdődött, 2001 őszén. Pontosabban a közvélemény akkor hallhatott minderről, már kész tényekként. Október elején kiszabadultam a több hónapja tartó előzetes letartóztatásból, szigorított házi őrizetbe kerültem, onnan mentem el (szállítottak) a Keller-féle bizottság ülésére, ahol igyekeztem megvilágítani a Ferencváros finanszírozásának jogszerűségét. Meddő igyekezet volt, mert a tájékoztatás elfogadása szinte senkinek nem állt az érdekében. Hiába foglaltam össze a makacs tényeket. A bizottság ülése után nem sokkal újból kikérték a mentelmi jogomat hasonló, a Ferencvárossal kapcsolatos finanszírozási ügyekben.

Az ellentétes események párhuzamosan futottak November 6-án másodszor tartottam mentelmi ügyben beszédet a parlamentben. Az ellenzék tárgyalási szünetet kért, hogy frakcióülésen mérlegelje a teendőket, de a szabadon választott parlament történetében talán először az elnöklő Áder János nem adott helyt a kérésnek. Nagyjából egy hétre rá, november 15-én átadták az újjáépített újpesti stadiont, miközben a Ferencvároséhoz, ami az ISM jóváhagyott tervei alapján az első lett volna, hozzá sem láttak. Azóta sem. (Az UTE stadion építése az átadás után még folytatódott: 2003-ra készült el a fejépület.)

Az újpesti stadion felülről. Lányi ezért a belügyben (!?) is harcolt

Az újpesti stadion felülről. Lányi ezért a belügyben (!?) is harcolt

Bővebben…