modell címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (21. rész). Mao, a kínai atombomba és Hruscsov

Hruscsov átadta az atomtitkot, sőt a kész bombát is Maónak

Sztálin és Mao

Az atombomba Mao makacs vágya volt. Korábban láttuk, mekkora erőfeszítéseket kellett tenni ahhoz a szovjeteknek, hogy az Egyesült Államok után a Szovjetuniónak is legyen atomfegyvere. Azt is, hogy az atomtitok megszerzése önmagában nem teszi a célt elérhetővé. Ebből nem lesz atombomba. Ezért volt elengedhetetlenül szükség a Németországból kivitt technikára, üzemekre, berendezésekre, nukleáris üzemanyagra és tudósokra, mérnökökre. 1945-ben, a sikeres amerikai kísérlet után Sztálin elrendelte, hogy a Szovjetunió összes lehetséges erőforrását az atomprogram felgyorsítására kell fordítani. Ki gondolt arra, hogy ennek az erőfeszítésnek az eredményét átadják? Arra végképp nem gondolhatott józan gondolkodás mellett senki, hogy a riválisuknak és akkor, amikor e rivális egyre inkább kezdett rivalizálni.

Sztálin 70. születésnapja. Balról jobbra: Togliatti, Bugyonnij, Kaganovics, Szuszlov, Mao, Bulganyin, Sztálin, Hruscsov, Ibarruri, Des, Svernyik, Malenkov, Berija, Vorosilov, Molotov, Mikojan, Rákosi

Nagyításhoz kattintson a képre!

Bővebben…

Küzdelmek, esélyek, balsikerek és sikerek (2.)

Itt folytatódik a néhány napja a blogban elkezdett cikk, ami 2014. december 12-én, a Leleplező c. könyvújságban jelent meg. Ott egy, itt két részletben; a második egyben a befejező rész.  Tehát a folytatás:

————-

Az alternatíva egyébként akkor is hatalmi kérdés, ha kézenfekvő, miből állna, ha egy-két „húzásból” meg lehet valósítani. Ilyen volt a helyzet pl. 1848-ban, vagy 1956-ban, 1867-ben, amikor könnyen átlátható volt, mit kellene tenni.

Hatalmi kérdés is

De ez így van akkor is, ha az alternatíva szükségessége el van fedve. Ha annyira bonyolult (bonyolulttá, összekuszálttá van téve) a helyzet, hogy az alternatíva szükségessége, de főleg mibenléte nem kézenfekvő. A hatalom alternatívával szembeni zsigeri félelme ugyanis akadályozza a helyzet feltárását, a következtetések levonását és kimondását, közreadását. Az alternatíva lehetőségét is tagadják, amit a kusza helyzet megkönnyít.  2006-ban ezért nem vezetett a Gyurcsány-kormánnyal szembeni elemi erejű elégedetlenség e kormány bukásához. Hirtelen szembesültek azzal: mit is kellene tenni a régi recept helyett. És persze nem tudták. (Ideológia és alternatíva hiányában álltak meg az utcai események.)

Gyurcsány Ferenc, origo

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. 2006 őszén az utcai tiltakozások alternatíva hiányában nem vezettek a kormány bukásához. (Fotó: origo.hu)

Bővebben…

A Nagy Dilemma. Író-olvasó találkozó (2013. december 13.)

Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen

(Albert Einstein)

Az író-olvasó találkozó – ahogy a meghívóban jeleztem – az ún. Nagy Dilemma körül folyt. A nagy dilemmát az okozza, hogy ha lenne az, ami hiányzik, ez a működőképes alternatíva, akkor minden reménykeltő és egyszerű lett volna és lenne persze ma is. És sokkal hatékonyabb és boldogabb. Az országnak az az érdeke, hogy ez a fontos „valami”, a működőképes alternatíva, ne hiányozzon. Hogy a hatalom ezt kutassa és kidolgozza. Ennek ellenére még sincs. A hatalmi elitnek ma sem áll szándékában ennek a hiánynak a megszüntetése, az ő érdekei nem ebbe az irányba mutatnak. Olyannyira nem, hogy nemcsak nem mozdítja elő az alternatíva létrejöttét, hanem minden eszközzel küzd az alternatíva gondolata ellen is. Azzal az üzenettel, hogy nincs más megoldás bajainkra, mint a most már folyamatosnak tekinthető megszorítás vagy a nem annak nevezett megszorítás.

Az előadásról és az eszmecseréről több mint egyórás videó (slideshow) készült. A mostani írásos beszámoló tulajdonképpen ennek a videónak a felvezetője. Szükségképpen sem terjedelmében, sem részleteiben, sem hangsúlyaiban, sem logikájában nem tudja azt nyújtani, mint a videó, az élőszóban megtartott előadás és nyomában kialakult eszmecsere. Jelen esetben tehát a videó az alap. Megkerülhetetlennek tűnik  tehát a videó megtekintése.

Bővebben…