minőségvédelem címkéhez tartozó bejegyzések

Értelmetlen a fogyasztás korlátozása. 1997-es helyzetkép

Nem igaz az „aranytojást tojó tyúk” legendája!

Alábbi írásom az Új Magyarország c. lapban, 1997. november 22-én jelent meg, néhány hónappal az országgyűlési képviselőválasztások előtt. A cikknek a szerkesztőség ezt a címet adta:  “A fogyasztás korlátozása elhibázott lépés”.  Kiderül a cikkből, hogy a fogyasztás korlátozása  nemcsak értelmetlensége, eredménytelensége miatt, hanem súlyos kárai miatt is elhibázott lépés. Az egy újságoldalnyi terjedelmű  írás ezt is bemutatja. Sajnos a megszorítások  nem kerültek le a napirendről, néhány év megszakítással azóta is tulajdonképpen erre korlátozódik a “gazdaságpolitika“, a negatív következmények is hasonlóak.  Az 1997-es helyzetkép tehát alig változott, közben viszont elvesztegettünk újabb 17 évet. De lássuk a komplett elemzést és a részleteket! Tanulságos áttekinteni, mi történt addig és mit tudtunk már akkor.

Fogyasztás, Új Magyarország

A fogyasztás korlátozása gyakran vezetett elnyomorodáshoz. Fotó: Talum Attila

Bővebben…

Rezsicsökkentés. Mi kell hozzá?

Van erőnk a rezsicsökkentéshez

(Orbán Viktor miniszterelnök)

És még mink van? – szívesen megkérdezném. Erő biztos van és már lassan három éve,  hiszen a kormány kétharmadot tud maga mögött. A rezsicsökkentés azonban – ha célszerű a módja – nem igényel különösebb erőt, hacsak… Hacsak ahhoz nem, amihez másutt éppen hogy nem kell: a kormány kötelező feladatainak jobb, sőt netán jó ellátásához. A természetes monopóliumok szabályozása, a fogyasztói érdekvédelem és a minőség biztosítása egy kormány legfontosabb feladatai közé tartozik, de nálunk évtizedek óta e kötelezettségek el vannak hanyagolva. A fogyasztói érdekek védelmére létrehozott intézmények tulajdonképpen kulisszaként léteznek. Aligha gondolhatjuk, hogy a kormány akaratával szemben tehetnék ezt. De ha mégis, akkor ott van (ott lenne) az erő, mégsem változik „működésük” jellege.

Orbán Viktor a rádióban. Van erőnk a rezsicsökkentéshez

Orbán Viktor a rádióban. Van erőnk a rezsicsökkentéshez

Bővebben…

Kell-e csökkenteni az áram és a földgáz árát?

A szabadság a törvényszerűségek ismerete
Immanuel Kant (1724-1804)

Ezzel a mottóval nem először utalok valamely írás  lényegére. Ezt használtam például az Egyetlen lépést sem hatásvizsgálatok nélkül c. nyílt levél előtt is, amit az országgyűlési képviselőkhöz intéztem. Nem véletlenül használom fel ismét e mottót, hiszen a lényeget tekintve most is hasonlóról van szó. Akkor rendezhetjük a problémákat, akkor válhatunk szabaddá a gondoktól, ha ismerjük a helyzetet, felismerjük a törvényszerűségeket, és cselekedeteinket erre építjük.

Voluntarizmussal viszont és ebből szükségképpen adódó félrekezeléssel veszítünk mozgásterünkből, szabadságunkból, miközben a problémát sem oldjuk meg. Ezúttal sem.

Orbán Viktor és Lázár János. Gratuláció a döntéshozónak

Orbán Viktor és Lázár János. Gratuláció a döntéshozónak

Bővebben…

Szemléletváltás helyett régi nézetek. Megint előhúzták a forintleértékelést

Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen (Albert Einstein)

Most a görög válság és az euró kapcsán húzták elő, ami állítólag arra hívta fel a figyelmet, hogy az euró kifejezetten előnytelen a kevésbé fejlett országoknak, mert megfosztja őket egy olyan alapvető eszköztől, ami a tankönyvekben is  szerepel. Ez a forintleértékelés lenne, amivel – e módszer mai népszerűsítői szerint – Magyarországnak élnie kellene, de nem teheti, mert ez ellentétes lenne a devizahitelesek érdekeivel. Ezt oldaná fel a devizahitelek forinthitelekké való átállítása, ami szabad folyást adna a leértékelésnek. A devizahitelek átalakítását a nemsokára hivatalba lépő kormány a legsürgetőbb teendők között tartja számon: e ponton – ha más indíttatásból is – a nézetek találkoznak.

Medgyessyt nem hagyták leértékelgetni

Medgyessyt nem hagyták leértékelgetni

Bővebben…