Miniszterelnöki Hivatal címkéhez tartozó bejegyzések

Rezsiköltségek: nagy pufogtatások a parlamentben és azon kívül (1. folytatás)

Negyedfordulat és főleg a propagandában.  Mire lesz ez elég?

Az írást onnan folytatom, hogy két ellenzéki párt változtatott sommásan elutasító véleményén.

Viszont továbbra sem “terhelnék” a szolgáltatókat

A szolgáltatási tarifák csökkentését – úgy tűnik – továbbra is elvetik és nem az egyébként joggal kifogásolható módszerrel van bajuk, hanem az iránnyal, tehát hogy ennek “terheit” – nyereségük rovására – a szolgáltatók állják. Az MSZP és az LMP ezt inkább úgy képviseli, hogy más irányról, irányokról beszél. A szolgáltatók az MSZP-nél eleve kimaradnak a csökkentés alanyainak sorából. Arról, hogy mi lenne a 10 százalékos csökkentéssel, arról a szocialisták hallgatnak. Az LMP viszont nem hallgat a szolgáltatókról, hanem a 10 százalékos csökkentést is egyenesen fenntarthatatlannak nyilvánítja. A csökkentést az energiahatékonyság javításától várja. (Ezzel bővebben később, az MSZP felvetéséhez kapcsolódva foglalkozom.)

MSZP: változó változatlanság. Mire lesz elég?

MSZP: változó változatlanság. Mire lesz elég?

Bővebben…

2001. február 13: Szalay Gábor (SZDSZ) interpellációja

Akkor még Szalay Gábornak hívták, később felvette a Bezeviczy nevet is (Szalay-Berzeviczy).

 Már napokkal ezelőtt megtörtént Torgyán József lemondása. És bár Torgyán rögtön közölte, hogy én is távozom, a miniszterelnök nem ezen a véleményen volt. Szerinte meg kell adni az új agrárminiszternek a lehetőséget, hogy megválassza vezetőtársait. Nem tudhattam tehát, hogy ettől mégis eltérnek. Másnap, február 14-én, amikor Torgyán József hivatalos búcsúztatására vártunk a miniszter szobájában, bejött a személyzetis és közölte: felhívták a Miniszterelnöki Hivatalból, hogy tudassák, készül Szabadi Béla papírja is. Hogy mikorra, nem tudták megmondani, mert Bártfai Béla államtitkár hazavitte és otthon dolgozik vele….

Február 13-án Torgyán József távozása posztjáról nem volt kérdéses. A politika és a parlament nem arra készült, hogy ezt számára megkönnyítse, egyenesen ki akarták élvezni azt, amiről mindenki tudhatta, mi is van mögötte. Hogy hogyan is folyt le ez a nap, érdemes felidézni az A HÁLÓ c. kötetből, ami a hangulatot is jól visszaadja.

Szalay Gábor : kiélvezte más baját

Szalay Gábor : kiélvezte más baját

Bővebben…

Események, ami miatt itt tartunk

Tíz éve történt az első politikai leszámolás (A rendszerváltás történetéhez)

Tíz éve, 2001. február 8-án olyan esemény történt, ami – a főleg az ahhoz kapcsolódóan elindított durva történésekkel együtt – nagy hatással volt pártok, pártvezetők, egyének, csoportok és az ország sorsára. Mégsem emlékezett meg róla senki. Eltűnt az ország nagy történelmi pártja, a Független Kisgazdapárt, százezrek maradtak érdekképviselet nélkül. Azóta hol van már az MDF és az SZDSZ? Mi lett a nagy pártból, az MSZP-ből? Ez ugyancsak összefügg azzal, ami 2001. február 8-án egy forgatókönyv szerint elindult.  Az eseménysor miatt bukott el a Fidesz és Orbán Viktor akkori miniszterelnök két országgyűlési képviselőválasztást, holott könnyen megnyerhette volna: a 2002. évit biztosan.  Folytatódhatott volna az eredményes gazdasági kurzus, nem következett volna be a tragikus eladósodás. Vagy nem szenvedne az ország ismét a hatalmas belvízkároktól, nem kormányoznák program és elgondolás, koalíciós kontroll (és fék) nélkül.

Torgyán József és Orbán Viktor. Mi van a fejekben?

Torgyán József és Orbán Viktor. Mi van a fejekben?

Bővebben…

Agrárstratégia. Volt-e az első Orbán-kormánynak?

Az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés és a területfejlesztés stratégiáját  több ebben illetékes parlamenti bizottság és az érdekképviseletek megvitatták. 1999. január 13-án került a kormány elé, olyan légkörben, hogy egy aznapi első oldalas interjúban Raskó György azt állította,  a Miniszterelnöki Hivatal felkérte, alkosson ellenanyagot. Az FVM stratégiáját a kormány megtárgyalta és elfogadta, az előterjesztő Torgyán József miniszter távollétében (ő a köztársasági elnök delegációjában utazáson vett részt) Szabadi Béla államtitkár volt.

A stratégiáról és elfogadásáról sajtótájékoztatón számolt be Szabadi Béla államtitkár és Borókai Gábor  kormányszóvivő. A sajtó tájékoztatott, mégis többen tagadják, hogy elkészült volna a stratégia, ami azóta valóban nem készült.

Ki kicsoda a gazdaságirányításban? És kik a „stratégák”?

Teológusok, földrajztanárok, jogászok stb. nyomulása

A kormányzati munka első hónapjai után, megismerve és véleményt alkotva a 29 pontos intézkedéscsomagról és „elámulva” (elszörnyedve) az Új Széchenyi Terven, kíváncsi lettem arra, hogy a minisztériumi és más kulcspozíciókban vajon milyen végzettségű (és tapasztalatú) vezetők ülnek? Mindenekelőtt a gazdaságirányítás szempontjából legfontosabb minisztériumok vezetőiről igyekeztem valamilyen képet alkotni. Azokról, akik olyan posztokon vannak, amelyeken a makrogazdaság szerteágazó folyamatainak összehangolásával, stratégiakészítéssel, a szabályozórendszer komplex átalakításával szükséges foglalkozni, illetve ilyen munkát kell megszervezni és irányítani. Ez pedig – mivel a legbonyolultabb területről van szó – szilárd közgazdasági alapokat, hosszú és mértékadó gyakorlatot, a reálgazdaság alapos és átfogó ismeretét tételezi fel és követeli meg.

Bencsik János teológus, belgazdasági államtitkár

Bencsik János teológus, belgazdasági államtitkár

Bővebben…

Tudásalapú társadalom és gazdaságirányítás válság. Hol vannak a közgazdászok? (1.)

„A kiút elkezdődött… van érvényes tudásunk…”  (Bogár László)

Valóban? – reagálok a mottóban idézett két állításra, ami az új kormány teljesítményét értékeli. Nem a harangot veri félre, hanem dicsér. Hol a különbség a szakmai alapokon nyugvó helyzetértékelés és a politikai propaganda között?

Évtizedek óta nem lehetne fontosabb feladat, mint a gazdaság rendbetétele, fenntartható és dinamikus növekedési pályára állítása. Ennek általában az ellenkezőjét tapasztaljuk: súlyos, periodikusan visszatérő és elhúzódó válságokkal, vergődő gazdasággal, tömegek elszegényedésével, nagy és emelkedő, immár óriási adóssággal, nyomasztó munkanélküliséggel, magas inflációval, szabályozási anomáliákkal, a gazdaság működési zavaraival és veszteségeivel, forráshiánnyal és a források nem hatékony felhasználásával, pazarlással.

Bogár László: a kiút elkezdődött!

Bogár László: a kiút elkezdődött!

Bővebben…

A miniszterelnök (média-főtanácsadója) sem szeretné, hogy megismerjék a Bilincs és póráz c. könyvet?

Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek

Levél Gréczy Zsoltnak: példákkal és kérdésekkel a sajtó függetlenségéről (2008. november 13.)

Hogy miért fordultam Gréczy Zsolthoz, Gyurcsány Ferenc média-főtanácsadójához, egyben régi ismerősömhöz, az a levélből kiderül. A „hallgatás törvénye” ezek szerint őrá is érvényes, hiszen (tőle sem) nem kaptam választ. Ezért a „nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” jegyében nyilvánosságra hozom, annál is inkább, mivel nem személyes ügyről van szó. A tartalmas és érdemi válaszról emiatt sem tudok lemondani, továbbra is várom Gréczy Zsolttól. Erre a levelemre is és további három levelemre is, amit illetékességből, egyúttal a válasz „elősegítése” érdekében elküldtem miniszterelnök úrnak és a szocialista frakció vezetőjének. Első levelemet hozom most nyilvánosságra.

Gréczy Zsolt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr médiafőtanácsadója

Gréczy Zsolt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr médiafőtanácsadója

Bővebben…

Boros Imre és az utasítások

A kettős mérce szenvedő alanyaként

Boros Imre rövid ideig volt agrárminiszter: addig maradt, amíg meg nem tette ellenem a legfőbb ügyésznél, Polt Péternél a névre szóló feljelentését. Közvetlenül ez előtt utasítással jelezte: már nem dicséretes dolog a Ferencvárosnál reklámozni. Levelét a Miniszterelnöki Hivatal nevében írta alá.

Boros Imre

Bővebben…

A Gripen-beszerzés és a miniszterelnöki túlhatalom

Kibogozhatatlan szálak? Vagy ki nem bogozandó szálak?

(Költői kérdés)

2007 júniusában szenzációsnak gondolt hír röppent fel: a Gripenek beszerzésében olyan jelekre bukkantak, amelyek a beszerzés befolyásolására utalhatnak. Svéd televíziók adatai szerint a korrupciós szálak egy osztrák üzletemberen keresztül Csehországba és Magyarországra vezetnek. Ez a szenzáció persze valójában nem is volt igazi szenzáció, hiszen Magyarországon a Gripenek beszerzése már 2001-ben óriási meglepetést keltett. Még a kormányban is.

Gripenek gyakorló repülése

Gripenek gyakorló repülése

Bővebben…