mentelmi jog címkéhez tartozó bejegyzések

Mondhattok bármit…

Falra hányt borsó

Sajnos tömegnyi olyan fajsúlyos kérdés van, amivel bár a hatalomnak kötelessége lenne megfelelően (tényszerűen, összefüggéseikben, következményeikben) foglalkoznia, mégsem teszi. Feladatuk lenne a kormányzás belső és a külső kontrolljának megteremtése és működtetése, „többnyire” ez sem valósul meg. Biztosan kevesebb lenne az ilyen gond, ha – a harsány nyilatkozatok és főleg az eredménytelenség ellenére is – nem maradt volna fent a liberális szemlélet: az állam, a kormány, a politika, a parlament és a sajtó ne tehetne azt, amit akar.

Ha nem válogathatna kénye-kedve szerint, mit is lásson el. Milyen „póttémákat” találjon magának az elhanyagolt, ám értelemszerűen ellátandó témák helyett. Mit vigyen félre kötelező feladataiból és/vagy mit rázzon le teljesen.  „Szabadon” dönthet arról is, mit tegyen mások gondolataival. Mi legyen az, amit hajlandó kisajátítani a kívülről jövő gondolatokból, de úgy, mintha ő találta volna ki. (Ld. a Kis Gömböc meséjét, de most a valóságban.) E törekvés jegyében saját igényeihez alakítja (leegyszerűsíti, primitivizálja) az átvett (elvett) gondolatokat, mintegy „lefordítja” saját frazeológiájára. És közben „természetesen” más összefüggésbe is helyezi, és más értelmet tulajdonít neki. Ezzel egyszersmind „pacifikálja” is azokat.

Kóka János, Szijjártó Péter

Kóka János és Szijjártó Péter diplomaták és delegációtagok Szingapúrban, 2015-ben.
(Forrás: ATV)

Bővebben…

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (3. folytatás)

Rezsicsökkentés helyett az alapvető élelmiszerek áfakulcsának mérséklése. Brüsszelből és Brüsszellel

(Szanyi Tibor „ütős” választási „ígérete”)

Mielőtt folytatom az előző részben megkezdett gondolatot és rátérek a mottóra, magyarázattal tartozom, miért most kerül  sor a folytatásra, miért vártam ezzel az EP-választások lezajlásáig. Erről röviden annyit, hogy nem akartam olyan színben feltűnni, mintha az objektivitásommal baj lenne. Jóval az EP-választások előtt felismertem, hogy az országgyűlési választásokhoz képest az eredményeket tekintve egy pártnál van nagyobb lehetőség az erőviszonyok megváltoztatására, a szocialistáknál. Előbb azt gondoltam, hogy pozitív irányban. Ráadásul úgy, hogy ehhez tartalmilag nem kellett volna nagyon megújulni. Kicsit azonban igen: legalább fel kellett volna ismerni a lehetőségeket és a párt érdekeit.  Az EP-választások sajátosságai miatt most elég lett volna a párt stabil szimpatizánsainak az eredményes mozgósítása. Egy jó kampánnyal, vonzó és reális ígéretekkel és egy jó listavezetővel. Az EP-választáson ugyanis jóval alacsonyabb szokott lenni a részvétel. Az, aki tehát jobban mozgósít, az előnyhöz jut. Más kérdés, hogy az országnak ez nem sokat jelent, hiszen a jobb szereplés azt a látszatot kelti, mintha a teljesítménnyel minden rendben lenne. Pedig hát – legyünk őszinték – dehogy!

Szanyi Tibor és Gurmai Zita

Szanyi Tibor listavezető bejutott, Gurmai Zita nem. Elpuskázott lehetőség a javításra

Bővebben…

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot? (1.folytatás)

„…ezen a konkrét ügyön kívül még 4 – 5 más ügy is fut egyébként, amiben a teljes magyar gazdasági elit legismertebb személyei vannak érintve”

(Orbán Viktor miniszterelnök,  Kossuth Rádió)

Az előző részben (kattintson a linkre!) a MOL vezetőinek bebetonozottságát kezdtük körbe járni. Ez a bebetonozottság biztosan nem örök életű, még ha annak tűnhet is. Nyilván addig marad fenn, amíg az aktuális kormány(fő) ezt maga is akarja és nem kezdeményezi a vonatkozó törvény megváltoztatását. Enélkül a bebetonozottság persze fennmarad. A Lex MOL megváltoztatását a mai kormány(fő) eddig nem tartotta szükségesnek, sőt a vezetőket még a Lex Molnál is erősebben védi. (Ld. horvát kikérés.) Mosolyszünetek előfordultak ugyan a  mostani, de az előző kormányfők és az említett urak között, de ezeken eddig mindig túljutottak.

Hernádi, Csányi, Orbán. A  viszony ma már még bensőségesebb

Hernádi, Csányi, Orbán. A viszony ma már még bensőségesebb

Bővebben…

Ismerhetjük-e Áder Jánost?

Teljesen reprezentatív posztok?

A válasz részben közömbös, nagyrészt nem. Annyiban közömbös, hogy a múlt eleve nem határozza meg a jövőbeni cselekvéseket. A tapasztalataiból mindenki tanulhat és változhat, sőt változik is. Áder egyfajta, sajátos és összkomfortos mellőzöttsége is válthat ki a múlttól eltérő magatartásformákat.

A múltat persze ahhoz is kell ismerni, hogy ennek a változásnak az esélyét valamennyire fel lehessen mérni. A közelmúlt alapján mindenesetre azt kell látni, hogy már hosszú ideje – Szájer Józsefhez és Deutsch Tamáshoz hasonlóan – elindult Áder János visszahozatala a politika előterébe. Ádert pl. bevonták az igazságügyi reformba, ahol igen furcsa és a nemzetközi jogelvekkel ellentétes nyilatkozatot tett az előzetes letartóztatás intézményével kapcsolatban. Szerinte ugyanis az, akit előzetesbe helyeznek, az az elsőfokú bíróság ítéletéig ott is kell, hogy maradjon. Ha tévedtek, hibáztak, ha megszűntek az okok, akkor is. A nemzetközi jog tudása és a méltányosság ismerete nélkül nehezen képzelhető el egy átlagosan gyenge köztársasági elnök is.

Áder János ismeretlen?

Áder János ismeretlen?

  Bővebben…

Az egyik fordulópont: a ceglédi nagygyűlés

Kerek tíz éve annak, hogy példátlanul durva eljárás indult ellenem. Ma már tudható, hogy ennek egy ideig hatalmas füstje volt, de nem volt igazán lángja. Sőt az is előfordulhatott volna, hogy nem is lesz. Nem feltétlenül gondolkodtak „ott fenn” megsemmisítésemben, feltehetőleg az eseményekkel és az intrika hatására sodródtak ebbe az irányba. (Ezt a meggyőződésemet erősíti egy, a koalíciós párt belső magjából nemrég kapott e-mail, miszerint tekintsem a véletlenek játékának, hogy így alakult az életem.)

Két hónapig nem indult el a gőzhenger, noha többen nagyon rajta voltak. Bár Boros Imre ideiglenes miniszter példátlan gyorsasággal névre szóló feljelentést tett ellenem, tényállást (?) adott és megrendelte (még az eljárás kezdete előtt!) elítélésemet, napról napra lejárató és hazug cikkek jelentek meg rólam, hetekig semmi érdemi nem történt, nem mozdultak meg azok a bizonyos fogaskerekek. (Annak ellenére, hogy – mint fentebb már írtam – voltak, akik ezen rajta voltak.) Torgyán Józsefet felszólították, hogy mondjon le pártelnöki tisztéről vagy vigye pártelnökségét a nagyválasztmány elé. Boros feljelentése március 7-én történt, de két hónapig, május elejéig állt az eljárás. A névre szóló feljelentést átminősítették ismeretlen tettes ellenire és vártak. Feltehetőleg arra gondoltak, hogy Torgyánt eltávolítva „alkalmas” személyt találnak a Kisgazdapárt vezetésére.

Torgyán József bekerítve?

Torgyán József bekerítve?

Bővebben…

Az elszámolás (leszámolás, számadás) és a jogrend (2. rész)

A személyes tapasztalatoktól folytatjuk a cikket.

Honlapomon számtalan anyag van, ami a tisztességes eljáráshoz való jog durva megsértéseiről szól. Most tehát nem ismétlem meg ezeket még felsorolásszerűen sem. Mindössze emlékeztetnék a kiszivárogtatásokra, reagálásaim korlátozására, megszólalásom korlátozására. Bizonyítási indítványaim indokolás nélküli elutasítására, emberi jogaim sorozatos megsértésére, üvöltöző tárgyalásvezetésre, bántalmazásra hivatalos eljárásban, a nem a konstrukcióval egyező tanúvallomások indokolás nélküli kirekesztésére, sorozatos iratellenességre. A mentelmi jog megsértéseire, egy tanú pszichikai kényszervallatására, ügyészségi zsidózásra, hamis tanúzásokra és az ezt nem helyesen tükröző (elfedő) jegyzőkönyvekre, hamis vádakra,  tanú „felkészítésére” a nyomozó hatóság által. A vonatkozó törvények nem alkalmazására, vagy “átértelmezésére”, bírósági és személyre szabott, egyedi “törvényalkotásra”.

Bővebben…

Szájer József kontra Torgyán József (videó)

Üzen a múlt. Torgyán József féregirtónak titulált beszéde után (ld. honlap), az ünnepet követő első ülésnapon az országgyűlésben is össztüzet nyitottak a Kisgazdapártra. A valóság nem volt elég látványos, inkább lehangoló, ezért kiszínezték, sarkították, valótlanságokat állítottak. A beszéd ugyanis ürügy volt a párt elleni egységfrontra, elszigetelésére, győzelmi menetelésének megakasztására, hiteltelenítésére. Már akkor a leszámolásra.

A napirend előtti felszólalásokat Szájer József nyitotta meg a Fideszből. Sokat fejlődhetett azóta, mert akkor folyékonyan felolvasnia sem sikerült a papírra írt szöveget: hebegve, makogva, dadogva olvasta felszólalását. Furcsa kifejezéseket használt, így például azt, hogy Torgyán pofon köpte a kisgazda szellemiséget.

Bővebben…

Személyes érintettségből: nyílt levél a Helyi Téma szerkesztőségének (és Pozsgay Imrének)

Helyi Téma szerkesztősége
Budapest

Tisztelt Szerkesztőség!

A mai kormánypárti politikusok elszámoltatásának (pontosabban: börtönnel való fenyegetésének) kampányába a Helyi Téma is bekapcsolódott. Az akcióba sajnálatos módon belekeverte személyemet, szitokszóként emlegetve a nevemet. Lapjuk 2009. április 8-i számának „tények” (!) című rovatában, Eleméry Máté főszerkesztő-helyettes tollából interjú jelent meg Pozsgay Imrével. Nem világos: konkrétan milyen minőségében kérdezték Pozsgay Imrét? Persze akármilyenben (volt kommunista, majd szocialista, aztán MDF-es politikusként és ma is – bár más fertályon – politizáló emberként, vagy jelenleg is, éltes kora ellenére politológiával foglalkozó, még hivatalban levő egyetemi tanárként) a kérdésekre tájékozottan kellene reagálnia. Semmiképpen nem lehetne eszköz a hangulatkeltésre, és vissza kellene utasítania, hogy bárkit eszközként használjanak fel: rajta, tehát Pozsgay Imrén keresztül.

Millenniumi zászlóátadáson Csopakon, Pozsgay Imrével

Millenniumi zászlóátadáson Csopakon, Pozsgay Imrével

Bővebben…

Állampolgári levél Dr. Szabadi Béla ügyében Dr. Szili Katalinhoz, a Magyar Országgyűlés elnökéhez (2009. január 27.)

A “Mindent lehet, amit szabad” helyett a “Mindent szabad, amit lehet” formulát gyakorolják!

Nagy Mátyás, aki az állampolgári levelet írta, annak idején ügyemen érzett felháborodásában kereste velem a kapcsolatot, azóta időnként e-mailen kicseréljük gondolatainkat.

Most Szili Katalinnak írt és felhatalmazott, hogy honlapomra tegyem fel, és közérdekű tartalma miatt nyílt levélként adjam közre. Kiállását és igazságérzetét nagyra értékelem, összefogott véleményét igen értékesnek tartom. Sokak gondolatait fogalmazza meg a koncepciós perről, okairól, a kádári korszakhoz képest szinte nem változott igazságszolgáltatásról és a politikai elit elfogadhatatlan magatartásáról. Minderről röviden, tömören és plasztikusan ír, ráadásul úgy, hogy szinte teljes képet ad a témáról és összefüggéseiről.

Dr. Szili Katalin

Dr. Szili Katalin

Bővebben…

Második levél Orbán Viktornak

Első levél Orbán ViktornakDr. Orbán Viktor
a Magyar Köztársaság volt miniszterelnöke,
a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke,
országgyűlési képviselő

1088 Budapest,
Szentkirályi u. 18.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kedves Viktor!

Nem gondoltam volna, hogy valaha még egyszer levelet írok Neked. Annak idején a Gyorskocsi utcából fordultam Hozzád (ld. itt), amire hivatalosan nem reagáltál. A rám vonatkozó döntésekből és főleg azok hivatkozásaiból viszont valamilyen (negatív) válasz mégis ki volt olvasható. Levelemről biztosan tudsz, Torgyán futárral küldte Hozzád, kísérőlevelével ellátva, az Országházba. De ha mégsem jutott volna el, legkésőbb mentelmi jogom második felfüggesztésekor értesülhettél róla. Nyilván emlékszel, a Keller-féle bizottság előtti megjelenésemet követően, szokatlan módon részt vettél a mentelmi jogról döntő plenáris ülésen.

Orbán, mentelmi

Orbán Viktor mentelmi beszédemet hallgatja – éppen róla, a miniszterelnökről van szó. Szájer lehajtja a fejét

Bővebben…