MEH címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai helyzetkép (13). Választás után. Hogyan (NE) tovább?

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

A Leleplező c. országkrónika és könyvújság 2018./3. számában   az írás ezzel a tartalomra még inkább utaló címmel jelent meg: “Kritikusan a győzelem után: ígéretes a növekedés, mégis hogyan [NE] tovább!”

Természetesen nemcsak arról lesz szó, hogyan NE tovább, hanem arról is, hogyan tovább! De ezúttal és a további gazdaságpolitikai témájú folytatásokban is elsősorban a szükséges változások elkerülhetetlenségének alátámasztására, tehát a hogyan NE továbbra  összpontosítok. A blog – ahogy eddig is – abban sem azonos a nyomtatott sajtóban megjelent változattal, hogy itt értelemszerűen több a szemléltetési lehetőség. Nincsenek annyira szigorú terjedelmi korlátok és olyan szemléltetési forma is megjelenthet  (és nem csak utalásként), mint a videók. Ezzel a lehetőséggel most is élek. Ezúttal viszont nem bontom kétfelé a cikket, most egyelőre kísérletképpen a cikket a blogon is egy részben adom közre.

Kattintson a képre a nagyításhoz!

Bővebben…

Ismerhetjük-e Áder Jánost?

Teljesen reprezentatív posztok?

A válasz részben közömbös, nagyrészt nem. Annyiban közömbös, hogy a múlt eleve nem határozza meg a jövőbeni cselekvéseket. A tapasztalataiból mindenki tanulhat és változhat, sőt változik is. Áder egyfajta, sajátos és összkomfortos mellőzöttsége is válthat ki a múlttól eltérő magatartásformákat.

A múltat persze ahhoz is kell ismerni, hogy ennek a változásnak az esélyét valamennyire fel lehessen mérni. A közelmúlt alapján mindenesetre azt kell látni, hogy már hosszú ideje – Szájer Józsefhez és Deutsch Tamáshoz hasonlóan – elindult Áder János visszahozatala a politika előterébe. Ádert pl. bevonták az igazságügyi reformba, ahol igen furcsa és a nemzetközi jogelvekkel ellentétes nyilatkozatot tett az előzetes letartóztatás intézményével kapcsolatban. Szerinte ugyanis az, akit előzetesbe helyeznek, az az elsőfokú bíróság ítéletéig ott is kell, hogy maradjon. Ha tévedtek, hibáztak, ha megszűntek az okok, akkor is. A nemzetközi jog tudása és a méltányosság ismerete nélkül nehezen képzelhető el egy átlagosan gyenge köztársasági elnök is.

Áder János ismeretlen?

Áder János ismeretlen?

  Bővebben…

Bauer Tamás és a Ferencváros

Az előzmények: lejárató kampány minden témában

Tíz évvel ezelőtt két leszámolás is történt a Kisgazdapárttal szemben. (Ld. az A HÁLÓ – Két leszámolás c. kötetet.) Az akkor indult mindenoldalú leépülésnek és a mai eseményeknek is a kiindulópontját (origóját) itt kell keresnünk. Mindenekelőtt a korábban elképzelhetetlen módszerekben, manipulációkban, törvénysértésekben és alkotmánysértésekben. Mégsem foglalkozik senki a történelemtudományból, a politikából, a politológiából vagy a sajtóból – a jubileum kapcsán sem – a súlyos következményekkel és a tanulságokkal. Az nyilván nem az, amikor az akkori eseményekhez asszisztáló vagy jobb esetben néma közéleti személyek olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek nem a valóság megismerését, hanem – akarva-akaratlanul – annak eltorzítását, a lényeg elhallgatását jelentik. Ha a megdöbbentő mai anomáliákkal való szembenézés helyett mindenről a tíz éve eltüntetett történelmi pártról és annak egyes személyiségeiről mondanak újra és újra valótlanságokat.

Bauere Tamás: kétszer is megkérdezte ugyanazt

Bauer Tamás: kétszer is megkérdezte ugyanazt

Bővebben…

Ki kicsoda a gazdaságirányításban? És kik a „stratégák”?

Teológusok, földrajztanárok, jogászok stb. nyomulása

A kormányzati munka első hónapjai után, megismerve és véleményt alkotva a 29 pontos intézkedéscsomagról és „elámulva” (elszörnyedve) az Új Széchenyi Terven, kíváncsi lettem arra, hogy a minisztériumi és más kulcspozíciókban vajon milyen végzettségű (és tapasztalatú) vezetők ülnek? Mindenekelőtt a gazdaságirányítás szempontjából legfontosabb minisztériumok vezetőiről igyekeztem valamilyen képet alkotni. Azokról, akik olyan posztokon vannak, amelyeken a makrogazdaság szerteágazó folyamatainak összehangolásával, stratégiakészítéssel, a szabályozórendszer komplex átalakításával szükséges foglalkozni, illetve ilyen munkát kell megszervezni és irányítani. Ez pedig – mivel a legbonyolultabb területről van szó – szilárd közgazdasági alapokat, hosszú és mértékadó gyakorlatot, a reálgazdaság alapos és átfogó ismeretét tételezi fel és követeli meg.

Bencsik János teológus, belgazdasági államtitkár

Bencsik János teológus, belgazdasági államtitkár

Bővebben…

Tudásalapú társadalom és gazdaságirányítási válság. Hol vannak a közgazdászok? (1.)

„A kiút elkezdődött… van érvényes tudásunk…”  (Bogár László)

Valóban? – reagálok a mottóban idézett két állításra, ami az új kormány teljesítményét értékeli. Nem a harangot veri félre, hanem dicsér. Hol a különbség a szakmai alapokon nyugvó helyzetértékelés és a politikai propaganda között?

Évtizedek óta nem lehetne fontosabb feladat, mint a gazdaság rendbetétele, fenntartható és dinamikus növekedési pályára állítása. Ennek általában az ellenkezőjét tapasztaljuk: súlyos, periodikusan visszatérő és elhúzódó válságokkal, vergődő gazdasággal, tömegek elszegényedésével, nagy és emelkedő, immár óriási adóssággal, nyomasztó munkanélküliséggel, magas inflációval, szabályozási anomáliákkal, a gazdaság működési zavaraival és veszteségeivel, forráshiánnyal és a források nem hatékony felhasználásával, pazarlással.

Bogár László: a kiút elkezdődött!

Bogár László: a kiút elkezdődött!

Bővebben…

Mi mindenről kell szólnia az alternatív programnak? (Részlet a szerző készülő könyvéből)

„A Fidesz készen áll a kormányzásra, arra, hogy programjával megvédje a munkahelyeket, helyreállítsa a közbiztonságot, és megfékezze az államadósság növekedését, visszafordítsa az eladósodás folyamatát.”

(Orbán Viktor, 2009. szeptember 1.)

A súlyos helyzetből ideje lenne kikeveredni, a vergődésből a fejlődés pályájára kerülni. Ez az ország eminens érdeke: évtizedek óta. Valós (kiutat jelentő) alternatíva megalkotása, megismerése és még inkább alkalmazása azonban – ahogy ezt korábban körbejártuk – ellentétes az elit és a klientúrák érdekeivel. A klientúra kellemes világában, üvegházi védettségében és klubszerű működésében egyébként sem szükségszerű, hogy észrevegyék: változtatni kellene a viszonyokon és a mechanizmusokon. Azt azonban felismerik, hogy egy mélyreható változás ezeket a kiváltságokat eltüntetheti.

Bozsik-program

Elit és klientúra. Érdekek és kiváltságok

Bővebben…

Járai Zsigmond pénzügyminiszter „megakadályozott adóreformja”

Az Echo Televízió egyik, nemrég ismételt adósából két meglepő hírről értesültem. Mindkettőt azért találtam különösen meglepőnek, mert az eseményeket annak idején közelről figyelhettem meg, sőt azoknak szemtanúja, sőt részvevője voltam. Nyugodtan állíthatom, hogy ezúttal – ha nem is a kisgazdákon, ahogy Járai panaszkodott, hanem – rajtam múlt, mi történik.

A kormány ülésein Torgyán József miniszter távollétében gyakran én vettem részt. Amire Járai Zsigmond utal, azon is én vettem részt és sikerrel próbáltam elérni, hogy a programunkkal ellentétes adóváltozásokra ne kerüljön sor. Akár reformnak nevezik, főleg persze utólag, akár nem.

Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, az MNB volt elnöke

Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, az MNB volt elnöke

Bővebben…

A Gripen-beszerzés és a miniszterelnöki túlhatalom

Kibogozhatatlan szálak? Vagy ki nem bogozandó szálak?

(Költői kérdés)

2007 júniusában szenzációsnak gondolt hír röppent fel: a Gripenek beszerzésében olyan jelekre bukkantak, amelyek a beszerzés befolyásolására utalhatnak. Svéd televíziók adatai szerint a korrupciós szálak egy osztrák üzletemberen keresztül Csehországba és Magyarországra vezetnek. Ez a szenzáció persze valójában nem is volt igazi szenzáció, hiszen Magyarországon a Gripenek beszerzése már 2001-ben óriási meglepetést keltett. Még a kormányban is.

Gripenek gyakorló repülése

Gripenek gyakorló repülése

Bővebben…