megszorítás címkéhez tartozó bejegyzések

Politikai helyzetkép (13). Választás után. Hogyan (NE) tovább?

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

A Leleplező c. országkrónika és könyvújság 2018./3. számában   az írás ezzel a tartalomra még inkább utaló címmel jelent meg: “Kritikusan a győzelem után: ígéretes a növekedés, mégis hogyan [NE] tovább!”

Természetesen nemcsak arról lesz szó, hogyan NE tovább, hanem arról is, hogyan tovább! De ezúttal és a további gazdaságpolitikai témájú folytatásokban is elsősorban a szükséges változások elkerülhetetlenségének alátámasztására, tehát a hogyan NE továbbra  összpontosítok. A blog – ahogy eddig is – abban sem azonos a nyomtatott sajtóban megjelent változattal, hogy itt értelemszerűen több a szemléltetési lehetőség. Nincsenek annyira szigorú terjedelmi korlátok és olyan szemléltetési forma is megjelenthet  (és nem csak utalásként), mint a videók. Ezzel a lehetőséggel most is élek. Ezúttal viszont nem bontom kétfelé a cikket, most egyelőre kísérletképpen a cikket a blogon is egy részben adom közre.

Kattintson a képre a nagyításhoz!

Bővebben…

Politikai helyzetkép (9). Az előzetes választási esélyek

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

 A következő folytatásban térek rá a már mögöttünk álló országgyűlési választás értékelésére.  A választással és annak kimenetelével kapcsolatban is sok kérdést vetnek fel, illetve vetődik fel. Olyan is, ami nem lehetne kérdés. Ezért is foglalkozom most még – bár már túl vagyunk a választáson – az előzetes esélyekkel, hiszen innen kiindulva könnyebben eligazodhatunk a zavaros helyzetben. Tapasztalhattuk például, milyen sokakat meglepett, sőt állítólag sokkolt a Fidesz-KDNP győzelme, hát még az ismét kétharmados eredmény.

Juncker, az EB elnöke és Soros nagyvállalkozó rendszeresen egyeztetnek (Fotó: 24.hu)

Bővebben…

Politikai helyzetkép (6). Nyugdíjprémium, inflációs nyugdíjkorrekció, Erzsébet utalvány

 Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Nem teszek tiszteletköröket: másokkal ellentétben. Nem futok körbe-körbe, nem ismétlem az egyébként soha nem igazolt paneleket. Ennek nincs értelme, sajnos mások ezt megteszik.  Sporthasonlattal: arra vállalkoztam, hogy egy nagyon nehéz, szinte áttekinthetetlen terepet, ami tele van akadállyal, álcázással, kitaposott tévúttal és ebből létrejött kényszerpályával, felderítsek. Arról írok, ami a zavaros, sőt zavarossá tett felszín alatt van. (A zavarosság – mint láttuk az előzőekben – a rezsimek lételeme, ezért is szerepel a mostani folytatás fölött is ez a két mottó.  Ami az érdekre és a veszélyre egyaránt utal.) Amit feltártam és amit most és a továbbiakban közreadok, az nem csak három nyugdíjelemről (nyugdíjprémium, nyugdíjkiegészítés, Erzsébet utalvány), sőt nem is kizárólag a nyugdíj intézményéről szól, bár ez is nagy téma. Mint cseppben a tenger, ugyanúgy benne van a magyar valóság (gazdaság, gazdaságpolitika, kormány, ellenzék, „rendszerváltás” stb.) számtalan általánosítható jellegzetessége. Bár – mint írtam – tiszteletkörök nem lesznek, a bevezető azonban nem hiányozhat.

Kovács László: Merjünk kicsik lenni! Kovács “Lacinak” sikerült! (Fotó: MNO.hu)

Bővebben…

Az álarc váltogatása Matolcsynál. Kasszák és károk (2)

De mi is van a változékony álarc (jelmez) mögött?!

Nem merülnék most bele abba, hogy történt-e rendszerváltás (rendszerváltozás, rendszerváltoztatás) Magyarországon. E kérdést magam is igen lényegesnek tartom, régóta foglalkoztat: könyvekben, cikkekben, videókban alaposan körbejárva és átgondolva a kérdést, jutottam el korábbi válaszom felülvizsgálatához. A mostani téma szempontjából is fontos a kérdés eldöntése, hiszen ebből sok minden következik. Én magam is azok közé tartozom, akik ma úgy látják, hogy nem történt meg a rendszerváltás. (Hacsak a rendszer hiányát, illetve a különböző rendszerekbe illeszthető elemek kulisszáit és torzóit nem tekintjük annak.) Arra jutottam (Ld. pl. Küzdelmek, esélyek, balsikerek és sikerek (2.), 2014. 12. 27.), hogy a „régi” rendszerből nem jött létre nem hogy új rendszer, de rendszer sem, ami van, azt inkább rezsimnek hívhatjuk.

Orbán, Matolcsy, index

Orbán és Matolcsy a jegybankelnök Növekedés és egyensúly c. könyvének bemutatóján. Írói álarc (Fotó: index.hu)

Bővebben…

A dugódíj (1)

SARC-politika, SACC-politika, gittegylet

Sajnos – mondja a főpolgármestersemmit nem lehet tenni a dugódíj bevezetése ellen. – Csak meg kell nézni azt a szerződést, amit Demszky kötött az EU-val. (Ezt az indítványát aztán, ugyanabban az interjúban megismétli. Szívesen megnézném, de vajon hol lehet és mikor? Miért nem hozzák nyilvánosságra, ha egyszer hivatkoznak rá?) Az EU ragaszkodott ahhoz – folytatja Tarlós István főpolgármester –, hogy legyen dugódíj.  Ha mégsem vezetnénk be, akkor az EU nyilván visszakéri a támogatást, amit a 4-es metróra (M4) adott. A főpolgármesteri kommunikációval van azonban egy kis probléma: ha lesz dugódíj, az EU akkor is alkalmazhat ún. korrekciót, mivel a szerződésnek van még legalább egy olyan pontja és az építésnek több olyan gondja, amiről nem beszél a főpolgármester, de ami alapot ad az EU-nak, hogy korrekciót alkalmazzon.

Tarlós és Orbán (Fotó: origo.hu)

Tarlós és Orbán. Megbeszélik a dugódíjat és az utazási kedvezmények felülvizsgálatát? (Fotó: origo.hu)

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. Forintgyengítés és külkereskedelem

A valaha volt legnagyobb gazdaságfejlesztési program indítását ígérte január elsejétől Orbán Viktor

(InfoRádió, 2014. október 5.)

Két hónapos szünet után folytatom a hivatalosan ugyan nem létező, de a kormány eszköztárában mégis kiemelkedő szerepet játszó „valutaárfolyam politika” boncolgatását. Mint láttuk ez sem konvencionális. És nem csak azért, mert nyilatkozataik szerint a kormánynak nincs és új keletű „stratégiai” partnerének, az MNB-nek sincs ilyen politikája (nincs is, meg sajnos nagyon is van). Azért is „unortodox” (nem szakszerű?), mert fél lábon áll. A gyenge és még mindig tovább gyengített forinton. Nagyobb teret nyilván nem igényel e politika vizsgálata, annál inkább a valós hatások bemutatása és a mérleg megvonása. A szakmai és a laikus közvélemény ugyanis nem akar szembesülni a fenyegető valós következményekkel. Még nagyobb baj, hogy az országot vezető kormány sem, még a rendelkezésre álló információkról sem akar tudomást venni. A jelek és hivatalos bejelentések szerint a „gázra lép”, holott már rég elő kellett volna vennie a „térképet”. Ha nem akar máshova jutni, mint ahova állítólag készül.

Az egyik legnagyobb hiedelemhez érkeztünk: a gyenge árfolyamnak a külkereskedelemre – és ezen keresztül a gazdaságra, a foglalkoztatottságra, a fejlődésre, a növekedésre gyakorolt – állítólag „áldásos hatásaihoz”. Ez a feltételezés elméletileg és általánosságban, a közgazdaságtudományban már régen megdőlt. Ugyanakkor mégsem zárható ki, hogy esetleg lehetnek olyan konkrét helyzetek, amikor ennek talán lehet értelme. Nálunk viszont nincs ilyen helyzet, a kormány egyébként sem épít konkrét vizsgálatokra.

Szijjártó Péter, Orbán Viktor2

Szijjártó Péter feladata: a legmagasabb exportarány elérése Európában. Mibe kerül ez nekünk? Hány ezer milliárdba?

Bővebben…

A kormányzásról és az értelmiség felelősségéről. Részlet egy levélből (2013. július 30.)

A kormány több intézkedésének ötlete (hogy egyáltalán felmerülhet), az intézkedések előkészítetlensége, a helyzet és a következmények nem ismerete a döntéshozás súlyos zavaraira utal. Hogy csak a legutóbbiról beszéljünk, itt van az internetadó, de mondhatjuk a szappanadót, a 27 százalékos áfát, majd utána a 35 százalékos áfával való próbálkozást, a devizahitelesek helyzetének rossz megközelítését. Ezek a tévedések az utóbbi éveket figyelve is végtelenített sort alkotnak. Változtatni kellene, a kormányzati munkában is.

Tanulságosnak tartom (és nemcsak a kormányoldalra, hanem ugyanúgy az ellenzéki oldalra nézve is), ha most közreadok néhány részletet abból a hatoldalas levélből, amit Orbán Viktor miniszterelnök úrnak küldtem és ami nagyrészt az értelmiségi felelősségről és a kormányzás hatékonyságáról, pontosabban ennek hiányáról szól.

Hegedűs Zsuzsa és Orbán Viktor2

Orbán Viktor (háttal) tanácsadóival

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. A gyökerek

Zavaros vízben jó halászni?

(Magyar közmondás, ezúttal kérdőjellel)

A mondanivaló jobb taglalása kedvéért más alcímmel folyatódik a forint gyengítéséről szóló cikksorozat. A gyökereket kettős értelemben használom, kiindulópontként és a végrehajtó személyek megjelöléseként: úgy is, mint előzményeket (gyökerek), úgy is, mint az előzmények folytatóit, „továbbfejlesztőit” („gyökerek”). Természetesen továbbra sem tévesztem szem elől a korábbi alcímet: Kinek jó ez? Mármint a forint gyengítése.

Matolcsy György Huba. Gyökerek és "gyökerek"

Matolcsy György Huba. Gyökerek és “gyökerek”

Bővebben…

A Nagy Dilemma. Író-olvasó találkozó (2013. december 13.)

Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen

(Albert Einstein)

Az író-olvasó találkozó – ahogy a meghívóban jeleztem – az ún. Nagy Dilemma körül folyt. A nagy dilemmát az okozza, hogy ha lenne az, ami hiányzik, ez a működőképes alternatíva, akkor minden reménykeltő és egyszerű lett volna és lenne persze ma is. És sokkal hatékonyabb és boldogabb. Az országnak az az érdeke, hogy ez a fontos „valami”, a működőképes alternatíva, ne hiányozzon. Hogy a hatalom ezt kutassa és kidolgozza. Ennek ellenére még sincs. A hatalmi elitnek ma sem áll szándékában ennek a hiánynak a megszüntetése, az ő érdekei nem ebbe az irányba mutatnak. Olyannyira nem, hogy nemcsak nem mozdítja elő az alternatíva létrejöttét, hanem minden eszközzel küzd az alternatíva gondolata ellen is. Azzal az üzenettel, hogy nincs más megoldás bajainkra, mint a most már folyamatosnak tekinthető megszorítás vagy a nem annak nevezett megszorítás.

Az előadásról és az eszmecseréről több mint egyórás videó (slideshow) készült. A mostani írásos beszámoló tulajdonképpen ennek a videónak a felvezetője. Szükségképpen sem terjedelmében, sem részleteiben, sem hangsúlyaiban, sem logikájában nem tudja azt nyújtani, mint a videó, az élőszóban megtartott előadás és nyomában kialakult eszmecsere. Jelen esetben tehát a videó az alap. Megkerülhetetlennek tűnik  tehát a videó megtekintése.

Bővebben…

Devizahitelesek. Mire megy, mire mehet ki a „játék”?

„Egyszerűen elképesztő az a következetesség, amellyel az Ilja-félék mindig a rossz politikai döntéseket hozzák meg.”

(Ken Follett)

Először is, azoknak, akik Ken Follettől az  Évszázad trilógia második kötetét, az A megfagyott világot nem olvasták: kik is azok az „Ilja-félék”? Ők azok a hatalmat jelentő, vagy azt kiszolgáló személyek, akik mindig megtalálják „szarva közt a tőgyét”, a különösen rossz „megoldást”. Mert felelőtlenek, elfogultak és hozzá nem értőek, és ezért alkalmatlanok a közérdek felfogására és képviseletére. Sem a tények, sem a magyarázatok, a felvilágosítás stb. nem hat rájuk. Ezért következetesen mindig a rossz politikai és – tegyük hozzá – szakmai döntéseket hozzák meg. Egy agyonpolitizált országban ugyanis a politika sajnálatosan maga a szakma is. (Ld. pl. “nem konvencionális”, értsd össze nem függő gazdaságpolitika.)

Az "új" nomenklatúráról

Az “új” nomenklatúráról

Bővebben…