média címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (16. folytatás). Feltétel nélküli megadás, Morgenthau-terv, értelmetlen erőszak

Eltérő megközelítések. Berija reflexiói mások tervére (Morgenthau-terv) és gyakorlatára

Az a politikus, aki nem megtorolni akart, hanem ésszerűen megoldani, a helyzetből profitálni, el lehetett hűlve attól a sok képtelenségtől, amit teljesen vagy részben magukévá tettek a szövetségesek. Kár, hogy kevés ilyen politikus volt. Mindenképpen közéjük tartozott viszont Lavrentyij Berija, aki elsősorban praktikus okok miatt ellenezte és – ha tehette – fellépett ezek ellen a képtelenségek ellen. A feltétel nélküli megadás megkövetelése biztosan meghosszabbította a háborút és a szenvedéseket, növelte az áldozatok számát és a veszteségeket. A Morgenthau-terv végsőkig való harcra kényszerítette a németeket. Az öldöklés, a rablás, a szexuális visszaélések hatalmas pusztítást okozott a testekben és a lelkekben, és a háború utáni kibontakozást is még nehezebbé tette.   Antony Beevor (1946 -)  brit történész szerint a szovjet csapatok kelet-poroszországi fellépése a polgári lakosság ellen legfeljebb az Európába az 1200-as években betörő mongol hordák kegyetlenkedéseihez volt hasonlítható.  A nyugati szövetségesek is szabadjára engedték az indulatokat, az általuk megszállt területeken is történtek szörnyű atrocitások., ha nem is az előbbi méretekben.

Henry Morgenthau

Bővebben…

A kormánybúcsúztató, ami „féregirtó beszédként” híresült el

Ok a visszaszorulásra vagy ürügy a visszaszorításra?

Katasztrofális következmények

Ezúttal olyan eseményről lesz szó (kormánybúcsúztató), amiről egy napilap néhány héttel korábban emlékezett meg. (Kávássy János Előd: Az öngóllá lett kormánybúcsúztató) E cikk átnézését is javaslom olvasóimnak. Azért is, mert jó szándékú írás, legalább igyekszik középen maradni, mintha ez egyenlő lenne az objektivitással. Pedig nem feltétlenül az. Egy jellemző példa: ha már Torgyánnak igazat ad, akkor azt gondolhatja, hogy a vele szemben álló Szájernek is igazat kell adnia. Csakhogy Szájer valótlant állított felszólalásában…  Na és milyen elképesztő stílusban… (Ld. később.) Aztán több fontos összefüggés is kimaradt: talán azért, mert kicsit jobban utána kellett volna menni a dolgoknak. Így mindenekelőtt az: vajon miért is mondta el Torgyán kormánybúcsúztató beszédét? Aztán, kik voltak e pikánsabb elemek megfogalmazásában a tanácsadói? Aztán, a károk oka a kormánybúcsúztató beszéd volt vagy a beszéd ürügy volt a neki és a pártjának, párttársainak való károkozásra? Még folytatni lehet és folytatom is a felmerülő kérdéseket.

TITLE01[(027759)19-48-49]

A kormánybúcsúztató színpada

Bővebben…

Sértett ember-e Róna Péter? Ő is?

„Direktben mondták, hogy vagy csatlakozol, vagy kinyiffantunk.”
(Róna Péter a HVG-interjúban)

Bár Róna Péterről, szerepeiről, ambíciójáról, nézeteiről és a vele kapcsolatos eseményekről alább szó lesz, talán érdemes néhány momentumot előrebocsátani azoknak, akik esetleg kevésbé ismerik.  Róna Péter ismert szereplője a magyar médiának és közéletnek. Életútja a Wikipédiában elolvasható. 1956-tól 1990-ig külföldön élt. Gazdaságtörténetből és jogból van diplomája, főleg jogi területen dolgozott, de négy évig egy külföldi bank vezérigazgatója volt. 1990-ben kétlaki életre rendezkedett be: az év felét Magyarországon töltötte, a másik felét Angliában. Részben üzletemberként, részben oktatóként és tanácsadóként. Az ELTE-n nemzetközi jogot tanít címzetes egyetemi tanárként.

Róna hangsúlyozottan közgazdásznak tekinti magát, olyannyira, hogy nevétől elválaszthatatlan lett a közgazdász jelző, sőt a közgazdász professzori cím. Angliában is oktat: Oxfordban működő gazdaságtörténeti vendégkutatóként. Makrogazdasági és azzal összefüggő politikai kérdésekben lett az egyetlen olyan megmondó ember, aki az uralkodó irányzattól bizonyos mértékig eltérhet és folyamatosan fórumot kap a médiában.

Róna Péter előadása 2011-ben, az MSZP-ben

Róna Péter előadása 2011-ben, az MSZP-ben

Bővebben…

Sulykolt téveszmékből hibás gondolkodási panelek

Tisztelt Igazi Hatalom!
(Medgyessy Péter 2003. január 15-i leveléből)

Nem a Jóistent szólította meg így Medgyessy Péter, hanem egy sajtóorgánumot. Miniszterelnökként ezzel az émelygős megszólítással kezdte a sajtónak írott  válaszát. A 168 óra nyílt levélben „vonta felelősségre” őt, mint „a hatalmat”, főleg azért, mert támogatja a Terror Háza Múzeumot. Medgyessy tegezős válaszát ezzel kezdte: „Kedves Igazi Hatalom! Úgy hiszem, a megszólítást nem kell megmagyaráznom, hiszen Te is tudod, hogy a valódi Hatalom a közvélemény.”

Itt rögtön van egyéb zavar is, ugyanis a közvélemény nem azonos a sajtóval, vagy a 168 óra című lappal. A közvélemény különben nem szokott levelet írni… De sem a sajtó, sem a közvélemény nem olyan hatalom, ami felülmúlná a miniszterelnökét. A közhelyes felfogásnak megfelelően Medgyessy a sajtót ötödik hatalmi ágnak, sőt a legfontosabb hatalmi ágnak tekinti. Pedig a hatalom, a politika eszközéről van csak szó, jelen esetben az SZDSZ véleményének közvetítéséről. Válasza tehát – ha csak félig komolyan gondolta is – nagyfokú naivitásáról tanúskodik.

Medgyessy Péter: Vajon ki a Kedves Igazi Hatalom?

Medgyessy Péter: Vajon ki a Kedves Igazi Hatalom?

Bővebben…

Összefogás és kirekesztés

Össze kellene fogni – mondják, miközben mutyira gondolnak. Mi zárja ki a KÖZÉRDEKŰ összefogást?

Időről időre kampány indul az összefogásért. Mivel az összefogás általában elmarad (hogy MIKOR NEM, arról is írok), ahogy lenni szokott, a magyar nép válik a bírálat tárgyává. Erre ugyan sokszor rászolgál, de most biztosan nem. Megindul a pocskondiázás újabb hulláma: a magyarok soha nem tudtak összefogni! – állítják a médiában, különböző eseteket előadva és minősítve. De miért a magyarokról beszélnek és nem az igazi okról, a magyarországi politikáról és rendszerváltásról, amikor huszonegy éve mindig pártok közötti hatalmi összefogásra, nagykoalícióra gondoltak? És nem valamiféle népfrontra. Kezdődött ez az első szabad választással, amikor az egyértelmű eredmény ellenére nagykoalíciót akartak (a vesztesek). A hatalom mindenekelőtt?

Egy összefogás: a budapesti olimpiáért

Egy összefogás: a budapesti olimpiáért

Bővebben…

Ál-alternatívák fogságában. A „sámánok” a szakadék felé tolnak

Ez a kérdés, válasszatok!
(Petőfi Sándor)

Nem véletlenül választottam mottóul Petőfi Sándor nyomatékos kérdését. Mielőbb valós, működőképes alternatívák között kellene választani, különben tönkremegy az ország. Nem maradt idő a további késlekedésre. A második Orbán-kormány nem használta ki az utóbbi másfél évet arra, hogy fordítson az ország helyzetén, ellenkezőleg, rontott azon. Elődje rossz kormányzása miatt felkészületlenül kerülhetett hatalomra, sőt kétharmadhoz jutott, ami a legrosszabb párosítást hozta.

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc

Bővebben…

Levél Kubatov Gábornak

Kubatov Gábor úr
elnök
FTC

Tárgy: az FTC gazdálkodása (reálisan)

Tisztelt Elnök Úr!

Mindenekelőtt fogadja gratulációmat az FTC elnökévé való megválasztása alkalmával. Kívánom, hogy sikerüljön megbirkózni a nehézségekkel, megtalálni az ideális finanszírozási megoldásokat, semlegesíteni – legalább egy időre – az ellentétes érdekeket.

Egyetértek Elnök Úrral abban, hogy ennek alapja a helyzet feltárása lenne. Ez szolgáltatná az információkat a múlt megismeréséhez és minősítéséhez is. Kiderülne például, hogy 10 éve is önálló költségvetést állítottak össze a szakosztályok, de valamiért erről – a jelek szerint – „leszoktak”, leszokhattak.

Kubatov Gábor nagy kihívás előtt

Kubatov Gábor nagy kihívás előtt

Bővebben…

Sámánok és cenzorok, sőt sámán-cenzorok

Ma sem az számít, mit mond, hanem, hogy ki mondja

A rossz, eredménytelen, sehova nem vezető gazdaságpolitikai gyakorlatok csak úgy tudtak fennmaradni és még inkább kizárólagossá válni, hogy a gazdaságirányításban, a kutatásban, a (pénzügyi) „elemzők” között, a nagyvállalkozói körben és a médiában olyan meghatározó véleményformálók, valóságos „sámánok” vannak, akik nem a valóságban mozognak, hanem feltételezésekkel, be nem igazolódott klisékkel vagy akár szólamokkal operálnak. Képviselik és minden eszközzel konzerválják a – többszörösen eredménytelennek bizonyult, de mégis mindeddig lényegében mozdíthatatlan – „főirányt”. E feltételezések, tévhitek heves védelmét ők maguk a köz érdekeivel szokták magyarázni, valójában azonban éppen azzal ellentétesen lépnek fel, csoportérdekeket szolgálnak ki. A hangadók nem ritkán cenzori szerepet is betöltenek, ennek ellenére közülük kerültek ki azok, akik a médiatörvény ellen, a véleményszabadság és a sajtószabadság „megtartásáért” a leghangosabban ágáltak és ágálnak.

Matolcsy György:  ilyenek mindenütt vannak

Matolcsy György: ilyenek mindenütt vannak

Bővebben…

Mellékletek

Bencsik János. Keressük a legkorruptabb magyar ügyet?

Tényfeltárás – ahol a tények nem igazán számítanak.  (Udvarias következtetés)

Ezzel a címmel, igaz, kérdőjel nélkül jelent meg az Indexben néhány napja egy virtuális (valótlan) elemekre épülő, szakszerűtlen és főként lejárató írás. Egy ilyen (nem játékos) lista akkor is aggályos lenne, ha a valóságra támaszkodna, hát még így.

A korrupció a nyolcéves eljárás rengeteg abszurd gyanúja között sem „merült fel”

A tartalom, sőt a pongyola cím ellenére is a gazdasági rovatban, tehát szakmai cikként jelentették meg. Név nélkül, ez a lap álláspontja. Az anyag és csúsztatásai nem ismeretlenek a számomra, már megjelentek egy liberális volt főszerkesztő blogújságjában. Abban a fogalmazványban én lettem volna a második legkorruptabb magyar politikus, pedig papírom van ennek ellenkezőjéről. Bíróság mondta ki egy rágalmazási perben: korrupcióért nem ítélhettek el, mert ilyennel nem is vádoltak. (MTI-közleményben is olvasható volt.) Most „csak” összemosnak a jelenséggel, nyilván azért is, hogy mások kétségtelen evidenciáiról ne beszéljenek.

Még polgármesterként játszott rá egy korábbi cikkre

Még polgármesterként játszott rá egy korábbi cikkre

Bővebben…

A Kényszerpályák, tévutak – Az új nomenklatúra bemutatójáról

2010. június 17-én 16 és 18 óra között került sor a Récsei Centerben (ld. meghívó) a Kényszerpályák, tévutak – Az új nomenklatúra c. könyv bemutatójára. A meghívóval együtt a honlapra is felkerült „A könyvbemutatóhoz” című anyag (ld. alább), ami a fülszövegnél bővebb terjedelemben foglalja össze a kötet jellegzetességeit és helyezi el a „Kényszerpályák”-at a gazdasági és politikai kiadványok között. (A kötet két pillére ugyanis a gazdaság és a politika.)

A részvevők: akik eljöttek és akik nem

A könyvbemutatón nagyjából kéttucatnyian vettek részt, fontos csoportokat – nem ritkán egyszerre többet is – reprezentálva (orvosok, vállalkozók, volt állami vezetők, országgyűlési képviselők, parlamenten kívüli párt elnöke és főtitkára, a tudomány, az előadóművészet, az irodalom képviselői, jogászok, mérnökök, közgazdászok, szociológus, civil szervezet vezetője, volt rendőrtisztek, pénzügyi szakemberek, tisztviselők stb.)

Dedikálás és kötetlen beszélgetés. Jobbra Martinkó Károly

Dedikálás és kötetlen beszélgetés. Jobbra Martinkó Károly

Bővebben…