legfőbb ügyész címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (14. folytatás). Zsukov emlékei?

Újabb abszurditás. Zsukov állítólag beszámolt a “letartóztatásról”. Csakhogy akkor Zsukov már halott volt…

Vissza Moszkalenkohoz

Moszkalenko élete – Hruscsov bukásáig – többször is összefonódott Hruscsovéval, például Sztálingrádban, ahol Moszkalenko egy hadsereg katonai parancsnokaként, Hruscsov pedig a haditanács tagjaként és a legfőbb komisszárként, gyakorlatilag Sztálin megbízottjaként volt jelen. Így Hruscsovon Moszkalenko esetében is sok múlott. És nemcsak katonai pályájának egyengetésében, hanem – a szokásosnak tekinthető kegyetlenkedések elkendőzésében és elsimításában is. Moszkalenko esetében sokszor kerülhetett sor ilyen kimentésre, ahogy ez abból a jellemzésből egyenesen következik, amit Hruscsov írt memoárjában, a Visszaemlékezésekben. Előbb azonban jöjjön Moszkalenko pályafutásának egy magyar vonatkozása, amiből következtethetünk arra, minek is lehettek kitéve azok a magyarok, akik ráadásul hivatalosan is ellenségként kerültek szembe a tábornokkal. Bár már sokat tudunk Moszkalenko brutalitásáról, ezt hasznosan fogja kiegészíteni az, amit Hruscsov írt róla. (Ld. nemsokára.)

Brezsnyev, vadászat

Brezsnyev itt már a konszolidálódott hatalomban, vadászaton. Oldalán Nixon ajándékával, egy Colttal

Bővebben…

Berija (11. folytatás). Zsukov emberi gyengesége

Zsukov “legendája”: Zsukov lett volna (a valójában már halott) Berija egyik “letartóztatója”. Sőt szerinte ő volt a tábornoki csoport parancsnoka

December közepe táján megjelent a Leleplező c. könyvújság 2016/4. száma, és benne a soron következő Berija-cikk. Most itt, a blogon is – ahogy szoktuk, a hosszú irást kétfelé bontva – folytatódik Berija valóságos története. Ez – mint eddig is láthattuk – teljesen más, mint amit róla kitaláltak és elterjesztettek. Hogy a Leleplező megjelenéseit követő, negyedévente folytatódó sorozat az olvasó számára könnyebben követhető legyen, új kategória indult a blog bal oldalán, az “Archívum” alatt, “Berija” néven.  Ez összegyűjtve tartalmazza az eddig folytatásokat. Ezúttal Zsukov marsall személyiségéről és emberi gyengeségéről esik szó bővebben, pontosabban ezt kezdjük el, de e témára még a követező részben is kitérünk. Zsukov igen jó, kvázi baráti kapcsolatban volt Berijával, de karrierje érdekében mégis vállalta egy olyan – ráadásul törvénytelen, puccsista – akcióban való részvételét, sőt dicsekedett is azzal, ez lett volna Berija letartóztatása, ami meg sem történt. Emiatt aztán – saját kezdeményezésére – magyarázkodott Berija fiának, Szergo Berijának. Ez a magyarázkodás azonban nem akadályozta abban, hogy Berija letartóztatásával Zsukov tovább már ne dicsekedjen. Zsukov más gyengeségeiről sem feledkezek meg. De ezekkel inkább majd később és részletesebben foglalkozom, ebben és a következő folytatásban.

zsukov2

Zsukov marsall a négy aranycsillaggal. A negyediket a “magyarországi fasiszta lázadás” leveréséért kapta 60. születésnapján

Bővebben…

Köztársasági elnökök: szerep, apanázs és megörökítés

Utcák, terek: volt köztársasági elnökök köztéri „panoptikuma”?

Miért ne lehetne, vagy miért is kellene?

Most, hogy újabb közterületek átnevezésébe kezdene Tarlós István vezetésével a főváros, ezúttal két volt köztársasági elnök (Göncz Árpád és Mádl Ferenc) neveinek ilyen formájú megörökítéséről lenne szó, érdemes lenne ezt a diktátumként elővezetett, egyébként előkészítetlen javaslatot kicsit szélesebb összefüggésben, továbbá a célszerűség és a következmények oldaláról is áttekinteni. Látni fogjuk, mennyire nem helyes a kérdést úgy feltenni: miért is ne viselhetné e két volt köztársasági elnök nevét egy-egy közterület Budapesten? Hanem éppen hogy úgy kellene feltenni a kérdést: célszerűek-e és időszerűek-e ezek az elnevezések?

áder2

Áder János is túlterjeszkedett hatáskörén. Praktikusan környezetvédelmi hivatala van

Bővebben…

2015-től már internetadó is? A kormány továbbra sem érti a gazdaságot?

Mibe kerül nekünk AZ ILYEN kormányzás?

Október 22-én Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mutatta be a sajtónak a kormány törvénytervezetét a 2015. évi adórendszerről, aminek tárgyalását a következő héten, kedden kezdi meg az országgyűlés. A tervezet többnyire (tulajdonképpen kizárólag) a lakosság és/vagy a gazdaság, valamint a közszféra terheinek növelését célozza: adóemelések és egy elképesztő új adó bevezetése (internetadó) formájában. Az utóbbiról, ami a terheket és a kihatásokat tekintve a legdurvább és a legértelmetlenebb, Varga mellékesen és csak kérdésre tett említést. A sajtótájékoztatón nem tudta, mennyi lenne az adó, holott ő az előterjesztő. Az internetadó általa adott indoklása arra utal, hogy az internet jelentőségét minden bizonnyal a nemzetgazdasági miniszter sem értheti. (Mint magyarázta, interneten is telefonálnak, ezzel megkerülik a telefonadót, ezt a „kaput” zárják be.) Ezek a kormány által annyira vágyott bevételek azonban csak aprópénzek ahhoz képest, ami a hibás gazdaságpolitika miatt elfolyik. Az alábbiakban szó lesz egy ilyen hatalmas veszteségről, ami egymaga a rendszerváltás óta több tízezer milliárd forintot tesz ki. Ebben több kormánynak is megvan a szerepe, de a második Orbán-kormány óta e veszteség keletkezése sajnálatosan és látványosan felgyorsult.

Varga Mihály  miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök. Ki a fő gazdaságpolitikus?

Varga Mihály miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök. Ki a legfőbb “gazdaságpolitikus”?

Bővebben…

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot? (2.folytatás)

Iustitia est regnorum fundamentum. Az igazság az országok talpköve

Az előző részben Ivo Sanader 2009-ben elhatározott lemondásánál hagytuk abba, ami vesszőfutásának és eltüntetésének sajátos kiindulópontja lett.

Sanader magyar kapcsolatai

Sanader hivatali ideje alatt főleg Gyurcsány Ferenc volt a magyar miniszterelnök, akivel sok témában tanácskozott. A magyar közvélemény is értesült arról, hogy együtt dolgoznak a horvát-magyar futball eb tervein. Ennek üzleti lehetőségeit gondolta a magyar politikai és gazdasági elit olyan vonzónak, hogy valóságos nagykoalíciót hoztak létre a közös feladatok megoldására. Gyurcsány Ferenc a labdarúgást nemzeti kérdésnek (!) nyilvánította és megígérte, hogy stadionépítésekre 165 milliárd forintot  (!) biztosít a költségvetésből.

Bővebben…

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot?

Mint csepp a tengerben…

A horvátok három hónapja megunták a kitérő manővereket és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen, elfogása esetére elrendelték előzetes letartóztatását. Az elfogatóparancs néhány napos huzavona után 2013. október 7-én a Fővárosi Törvényszék elé került, ami megtagadta Hernádi Zsolt kiadatását. (Nem adjuk ki Hernádit!)  Ezzel Hernádi Zsolt és a kormány ugyan időt nyert, de az ügy nyilván nem jutott nyugvópontra. Annyiban sem, hogy az elfogatóparancs érvénytelenségét a magyar bíróság értelemszerűen csak Magyarország területére mondhatta ki. Változatlanul fennáll a kérdés: vajon mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot?

Hernádi és Csányi. A MOL elnöke és alelnöke

Hernádi és Csányi. A MOL elnöke és alelnöke

Bővebben…

Az egyik fordulópont: a ceglédi nagygyűlés

Kerek tíz éve annak, hogy példátlanul durva eljárás indult ellenem. Ma már tudható, hogy ennek egy ideig hatalmas füstje volt, de nem volt igazán lángja. Sőt az is előfordulhatott volna, hogy nem is lesz. Nem feltétlenül gondolkodtak „ott fenn” megsemmisítésemben, feltehetőleg az eseményekkel és az intrika hatására sodródtak ebbe az irányba. (Ezt a meggyőződésemet erősíti egy, a koalíciós párt belső magjából nemrég kapott e-mail, miszerint tekintsem a véletlenek játékának, hogy így alakult az életem.)

Két hónapig nem indult el a gőzhenger, noha többen nagyon rajta voltak. Bár Boros Imre ideiglenes miniszter példátlan gyorsasággal névre szóló feljelentést tett ellenem, tényállást (?) adott és megrendelte (még az eljárás kezdete előtt!) elítélésemet, napról napra lejárató és hazug cikkek jelentek meg rólam, hetekig semmi érdemi nem történt, nem mozdultak meg azok a bizonyos fogaskerekek. (Annak ellenére, hogy – mint fentebb már írtam – voltak, akik ezen rajta voltak.) Torgyán Józsefet felszólították, hogy mondjon le pártelnöki tisztéről vagy vigye pártelnökségét a nagyválasztmány elé. Boros feljelentése március 7-én történt, de két hónapig, május elejéig állt az eljárás. A névre szóló feljelentést átminősítették ismeretlen tettes ellenire és vártak. Feltehetőleg arra gondoltak, hogy Torgyánt eltávolítva „alkalmas” személyt találnak a Kisgazdapárt vezetésére.

Torgyán József bekerítve?

Torgyán József bekerítve?

Bővebben…

Bencsik János. Keressük a legkorruptabb magyar ügyet?

Tényfeltárás – ahol a tények nem igazán számítanak.  (Udvarias következtetés)

Ezzel a címmel, igaz, kérdőjel nélkül jelent meg az Indexben néhány napja egy virtuális (valótlan) elemekre épülő, szakszerűtlen és főként lejárató írás. Egy ilyen (nem játékos) lista akkor is aggályos lenne, ha a valóságra támaszkodna, hát még így.

A korrupció a nyolcéves eljárás rengeteg abszurd gyanúja között sem „merült fel”

A tartalom, sőt a pongyola cím ellenére is a gazdasági rovatban, tehát szakmai cikként jelentették meg. Név nélkül, ez a lap álláspontja. Az anyag és csúsztatásai nem ismeretlenek a számomra, már megjelentek egy liberális volt főszerkesztő blogújságjában. Abban a fogalmazványban én lettem volna a második legkorruptabb magyar politikus, pedig papírom van ennek ellenkezőjéről. Bíróság mondta ki egy rágalmazási perben: korrupcióért nem ítélhettek el, mert ilyennel nem is vádoltak. (MTI-közleményben is olvasható volt.) Most „csak” összemosnak a jelenséggel, nyilván azért is, hogy mások kétségtelen evidenciáiról ne beszéljenek.

Még polgármesterként játszott rá egy korábbi cikkre

Még polgármesterként játszott rá egy korábbi cikkre

Bővebben…

Állampolgári levél Dr. Szabadi Béla ügyében Dr. Szili Katalinhoz, a Magyar Országgyűlés elnökéhez (2009. január 27.)

A “Mindent lehet, amit szabad” helyett a “Mindent szabad, amit lehet” formulát gyakorolják!

Nagy Mátyás, aki az állampolgári levelet írta, annak idején ügyemen érzett felháborodásában kereste velem a kapcsolatot, azóta időnként e-mailen kicseréljük gondolatainkat.

Most Szili Katalinnak írt és felhatalmazott, hogy honlapomra tegyem fel, és közérdekű tartalma miatt nyílt levélként adjam közre. Kiállását és igazságérzetét nagyra értékelem, összefogott véleményét igen értékesnek tartom. Sokak gondolatait fogalmazza meg a koncepciós perről, okairól, a kádári korszakhoz képest szinte nem változott igazságszolgáltatásról és a politikai elit elfogadhatatlan magatartásáról. Minderről röviden, tömören és plasztikusan ír, ráadásul úgy, hogy szinte teljes képet ad a témáról és összefüggéseiről.

Dr. Szili Katalin

Dr. Szili Katalin

Bővebben…

Boros Imre visszatér: egy illúzióval ismét szegényebben

A magyar James Bond?

Az Echo Televízió és a Magyar Hírlap hasábjain gyakorta megjelenő Boros Imre feltűnése bizonyára eddig nehezen elszenvedett hiányt pótol, amit Széles Gábor előzékenyen kielégített. Boros pótolhatatlan látványa önmagában is komoly érdekesség, hiszen nem gyakran lehet magyar James Bondot megfigyelni. A jóképű, angol special agenttal ellentétben nem a káprázatos testével, nem is az arisztokratikus és irodalmi beszédjével, hanem az igen gyors eszével dolgozik. (Ld.: Egy ekkora minisztériumban biztosan lehet legalább egy-két büntetőügyet találni!)

Boros Imre mosolygósan

Bővebben…