Lányi Zsolt címkéhez tartozó bejegyzések

A kormánybúcsúztató, ami „féregirtó beszédként” híresült el

Ok a visszaszorulásra vagy ürügy a visszaszorításra?

Katasztrofális következmények

Ezúttal olyan eseményről lesz szó (kormánybúcsúztató), amiről egy napilap néhány héttel korábban emlékezett meg. (Kávássy János Előd: Az öngóllá lett kormánybúcsúztató) E cikk átnézését is javaslom olvasóimnak. Azért is, mert jó szándékú írás, legalább igyekszik középen maradni, mintha ez egyenlő lenne az objektivitással. Pedig nem feltétlenül az. Egy jellemző példa: ha már Torgyánnak igazat ad, akkor azt gondolhatja, hogy a vele szemben álló Szájernek is igazat kell adnia. Csakhogy Szájer valótlant állított felszólalásában…  Na és milyen elképesztő stílusban… (Ld. később.) Aztán több fontos összefüggés is kimaradt: talán azért, mert kicsit jobban utána kellett volna menni a dolgoknak. Így mindenekelőtt az: vajon miért is mondta el Torgyán kormánybúcsúztató beszédét? Aztán, kik voltak e pikánsabb elemek megfogalmazásában a tanácsadói? Aztán, a károk oka a kormánybúcsúztató beszéd volt vagy a beszéd ürügy volt a neki és a pártjának, párttársainak való károkozásra? Még folytatni lehet és folytatom is a felmerülő kérdéseket.

TITLE01[(027759)19-48-49]

A kormánybúcsúztató színpada

Bővebben…

20 éve történt. Az alternatív gazdaságpolitika meghirdetése

Magyarország még mindig komp-ország

2015. november 11-én volt volt 20 éve, hogy a Független Kisgazdapárt tízezres nagygyűlésen, a Budapest Sportcsarnokban meghirdette egy valóságos fordulat ígéretét jelentő gazdaságpolitikáját. Azt az alternatívát, aminek lehetőségét is tagadták és tulajdonképpen azóta is és ma is tagadják: az ún. Alternatív gazdaságpolitikát. Az alternatív jelzőt akkor is és ma is abban az értelemben használom, hogy alternatívát jelent a már régóta uralkodó, de káros, esetleg „csak”eredménytelen vagy legfeljebb csekély hatékonyságú (lényegét tekintve alig változó) gazdaságpolitikával szemben. A váltásnak és a választásnak, de az alternatíva kidolgozásának is nyilván csak akkor van értelme, ha működőképes (fenntartható fejlődés alapozható rá, amire az egyik biztosíték rendszerszerű felépítése) és ha – az ország szempontjából vannak számottevő előnyei. (Nem lehet kétségünk afelől, hogy az „elitnek” a pangás kiválóan megfelel, a lemaradó és elszegényedő országnak viszont nyilván nem.)

Bővebben…

Az egyik fordulópont: a ceglédi nagygyűlés

Kerek tíz éve annak, hogy példátlanul durva eljárás indult ellenem. Ma már tudható, hogy ennek egy ideig hatalmas füstje volt, de nem volt igazán lángja. Sőt az is előfordulhatott volna, hogy nem is lesz. Nem feltétlenül gondolkodtak „ott fenn” megsemmisítésemben, feltehetőleg az eseményekkel és az intrika hatására sodródtak ebbe az irányba. (Ezt a meggyőződésemet erősíti egy, a koalíciós párt belső magjából nemrég kapott e-mail, miszerint tekintsem a véletlenek játékának, hogy így alakult az életem.)

Két hónapig nem indult el a gőzhenger, noha többen nagyon rajta voltak. Bár Boros Imre ideiglenes miniszter példátlan gyorsasággal névre szóló feljelentést tett ellenem, tényállást (?) adott és megrendelte (még az eljárás kezdete előtt!) elítélésemet, napról napra lejárató és hazug cikkek jelentek meg rólam, hetekig semmi érdemi nem történt, nem mozdultak meg azok a bizonyos fogaskerekek. (Annak ellenére, hogy – mint fentebb már írtam – voltak, akik ezen rajta voltak.) Torgyán Józsefet felszólították, hogy mondjon le pártelnöki tisztéről vagy vigye pártelnökségét a nagyválasztmány elé. Boros feljelentése március 7-én történt, de két hónapig, május elejéig állt az eljárás. A névre szóló feljelentést átminősítették ismeretlen tettes ellenire és vártak. Feltehetőleg arra gondoltak, hogy Torgyánt eltávolítva „alkalmas” személyt találnak a Kisgazdapárt vezetésére.

Torgyán József bekerítve?

Torgyán József bekerítve?

Bővebben…

A koalíciós leszámolás napja: a bejelentés

Egy újabb videó, egyben kordokumentum.  Ez a koalíciós leszámolás napja

2001. február 8-a van. Torgyánt lemondásra kényszerítik, a hírnek sokan örülnek, de kevesen lehetnek, akik ennek távlatos következményeit felfogják. Mindenki bízott abban, hogy kézben tudja tartani a folyamatokat. (Bővebben pl. Események, ami miatt itt tartunk.)

A koalíciós leszámolás feltárása a mai napig nem foglalkoztatja a történészeket, politológusokat – a súlyos következmények és az esemény hordereje ellenére. A legteljesebb képet Szabadi Béla sokoldalúan dokumentált publikációi adják: könyvei, médiaszereplései  és folyamatosan megújuló honlapja.

A videón látható: Torgyán József, az FVM minisztere; Szabadi Béla, az FVM államtitkára; Orbán Viktor miniszterelnök; Borókai Gábor kormányszóvivő; Pálffy István és Szellő István műsorvezetők; Stahl Judit műsorvezető; Harrach Péter családügyi miniszter;  Szentiványi István frakcióvezető (SZDSZ); Kovács László (MSZP); Csurka István frakcióvezető (MIÉP); Dávid Ibolya (MDF); Áder János házelnök (Fidesz); Vastagh Pál képviselő (MSZP); Nagy Sándor frakcióvezető (MSZP); Molnár Róbert képviselő (független); Csúcs László képviselő (MIÉP); Lányi Zsolt képviselő (független); Pápai Mihály képviselő (független), Kiszelly Katalin (független); Luigits Tamás riporter; Balogh Gyula képviselő  stb.

Amiről szó van: Torgyán lemondása; Béla király út; Orbán-Torgyán randevú; rezidencia; Miniszterelnök Hivatal; sajtótájékoztató; TV2; RTL Klub; koalíció; koalíciós partner; Fidesz-frakció; kormánykoalíció; kormányprogram; Kisgazdapárt; Fidesz; MDF; MSZP; FKGP; kormánytöbbség; Bánk Attila; Szabadi Béla; kalandor politizálás; agrártárca; Gyimóthy Géza, koalíciós leszámolás stb.

Torgyán József: a féregirtó beszéd (videó)

Ürügyet kínált a győzelmi menetelés megakasztására

Részlet az 1996. március 14-i kormánybúcsúztatóból, ami féregirtó beszédként híresült el. Ellenfelei, gyakorlatilag az összes parlamenti párt, élükön a Fidesszel, csak ürügyre vártak, hogy egységbe tömörülve támadást indítsanak és véget vessenek a Kisgazdapárt győzelmi reményeinek. Lejárassák a sajtón keresztül, amire a féregirtó beszéd alkalmasnak bizonyult. A Kisgazdapárt ugyanis programjával alternatívát kínált. 1996-ra a legnépszerűbb párt lett, ha akkor tartották volna a választásokat, a mandátumok több mint felét megszerzi, kormányt alakíthatott volna, akár egymaga is.

Bővebben…

Mecénások a kettős mérce fogságában (3. rész) Politikai beavatkozás az Újpestnél: csak a kiugráskor?

A kettős mérce kormányoktól független

Újpestre tehát nagyszponzorként és nagyhirdetőként beköltözött az állami és “kormányközeli” nagyvállalatok színe-java.  “Felfedezték” Újpestet. A történet azonban ezzel nem állt meg, mivel kormányváltás történt. A korábban Újpesten tolongó nagy cégek többsége hamar “rájött”, nem ott kell lennie. Mármint a Fidesz által igen csak preferált klubnál és labdarúgó-kft.-nél.

Deutsch Tamás és Katona Kálmán nem csak a futballt támogatja

Deutsch Tamás és Katona Kálmán nem csak a futballt támogatja

Bővebben…

Mecénások a kettős mérce fogságában (2. rész) „Felfedezik” Újpestet a nagyvállalatok

 Működik a kettős mérce

Folytatjuk a cikksorozatot, aminek eddig az 1. részét olvashatták. A történet, amiről most szó lesz, 2001-ben kezdődött, 2001 őszén. Pontosabban a közvélemény akkor hallhatott minderről, már kész tényekként. Október elején kiszabadultam a több hónapja tartó előzetes letartóztatásból, szigorított házi őrizetbe kerültem, onnan mentem el (szállítottak) a Keller-féle bizottság ülésére, ahol igyekeztem megvilágítani a Ferencváros finanszírozásának jogszerűségét. Meddő igyekezet volt, mert a tájékoztatás elfogadása szinte senkinek nem állt az érdekében. Hiába foglaltam össze a makacs tényeket. A bizottság ülése után nem sokkal újból kikérték a mentelmi jogomat hasonló, a Ferencvárossal kapcsolatos finanszírozási ügyekben.

Az ellentétes események párhuzamosan futottak November 6-án másodszor tartottam mentelmi ügyben beszédet a parlamentben. Az ellenzék tárgyalási szünetet kért, hogy frakcióülésen mérlegelje a teendőket, de a szabadon választott parlament történetében talán először az elnöklő Áder János nem adott helyt a kérésnek. Nagyjából egy hétre rá, november 15-én átadták az újjáépített újpesti stadiont, miközben a Ferencvároséhoz, ami az ISM jóváhagyott tervei alapján az első lett volna, hozzá sem láttak. Azóta sem. (Az UTE stadion építése az átadás után még folytatódott: 2003-ra készült el a fejépület.)

Az újpesti stadion felülről. Lányi ezért a belügyben (!?) is harcolt

Az újpesti stadion felülről. Lányi ezért a belügyben (!?) is harcolt

Bővebben…

Mecénások a kettős mérce fogságában (1. rész). Ferencváros kontra Újpest

Más szemében meglátja a szálkát, a maga szemében nem veszi észre a gerendát (Szólásmondás)

A magyar labdarúgást mecénások tartják fenn – állapította meg igen bölcsen és a mecénásokra nézve elismerően az egyik bulvárlap még 2003-ban. Ezúttal nem zárta ki a finanszírozásból az állami cégeket, ami nem csoda, mert a nagy adományozóról, a Szerencsejáték Rt.-ről ír. De egyébként is csak akkor szokta (ez a lap is) az állami cégek szerepét helyteleníteni, ha a Ferencvárosról van szó.

ftc8

Bővebben…

A Gripen-beszerzés és a miniszterelnöki túlhatalom

Kibogozhatatlan szálak? Vagy ki nem bogozandó szálak?

(Költői kérdés)

2007 júniusában szenzációsnak gondolt hír röppent fel: a Gripenek beszerzésében olyan jelekre bukkantak, amelyek a beszerzés befolyásolására utalhatnak. Svéd televíziók adatai szerint a korrupciós szálak egy osztrák üzletemberen keresztül Csehországba és Magyarországra vezetnek. Ez a szenzáció persze valójában nem is volt igazi szenzáció, hiszen Magyarországon a Gripenek beszerzése már 2001-ben óriási meglepetést keltett. Még a kormányban is.

Gripenek gyakorló repülése

Gripenek gyakorló repülése

Bővebben…