lakosság címkéhez tartozó bejegyzések

A Nézőpont Intézet nem publikus (VIP) jelentése. Mit bizonyít?

A Nézőpont Intézet egy pillanatra kilépett a szürkeségből

Az a legnagyobb baj, hogy az elvtársak elhiszik a saját propagandájukat!
(Rákosi Mátyás)

Az egyik internetes portál „birtokába került”(?!) a Nézőpont Intézet nem publikus közvéleménykutatásáról szóló VIP-jelentés. A megrendelői kör számára készült ún. VIP-jelentéseket a megrendelői körnek szokták megküldeni, azt legfeljebb részben teszik nyilvánossá. Ez szerintem könnyen megérthető, hiszen ezeket a kutatásokat a megrendelőktől kapott pénzekből finanszírozzák és ezek a munkák adják többnyire a nyereséget is. A Nézőpont Intézet végül is nagy figyelmet keltett februári jelentését a kormányzat rendelte meg, a vizsgálat irányait nyilván a kormányzat határozta meg. (Más aligha lett volna képes – ez most nem dicséret! – ilyen „csokrot” összeállítani.) A kész anyaggal ezúttal is a megrendelő rendelkezett. Eddig tehát semmi rendkívüli nincs abban, ami februárban történt, ez még nem hír. Hír, sőt állítólagos szenzáció úgy lett belőle, hogy a történetet titokzatosnak tüntették fel, és telerakták szubjektív, bizonyíthatatlan és a gyakorlattól eltérő részletekkel, spekulációkkal. A „kikerülés” pedig látnivalóan nem volt ellenére a kormánynak, olyannyira nem, hogy kiszivárogtatásra gondolhatunkEgy másik nyertes a Nézőpont Intézet rengeteget szereplő robotosa, a cég vezérigazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, akit eddig szürkeség és unalom lengett körül. Maga is meglepődhetett, hogy – ha másoknak köszönhetően is, de – szakmai izgalmat volt képes kelteni.

Mráz Ágoston Sámuel

Mráz Ágoston Sámuel vezérigazgató: végre szakmai izgalmat keltett

Bővebben…

Devizahiteles probléma. Megoldás? Vagy helyben járás – dobbantással? (A folytatás.)

Nincs mivel dicsekedni!

A victim blaming, az áldozat megvádolása persze jó ürügy volt eddig is a szolidaritás megtagadására, sőt a rendezés, de még a segítség kétségbevonására is. Nehogy már nekünk kelljen megfizetni az ő könnyelműségükért! – mondják sokan. Holott legkevésbé a devizahitelesek tehetnek helyzetükről és káraikról. Egyébként sem korlátozott segítségre, hanem teljes kártalanításra tartanak igényt. Ennek a közhangulatnak ugyan semmi köze nincs a valósághoz, viszont ahhoz nagyon is van, hogy több millió ember helyzetének rendezése ilyen lassan és erőtlenül halad. A társadalom hangadóit csak egy érdekli: minél kevesebbe kerüljön, mert ezt végül is a társadalom fizeti meg, azok is, akik nem vettek fel devizahitelt. Vannak, akik továbbmennek: ha a bankoktól elveszik a pénzt, annak is mi isszuk meg az árát! Nem lehet véletlen, hogy e körben sok a bankbarát, a bankokért aggódó ember.

Inforádió

Egy példa az aggódókra: az Inforádió. 2013-ban Prima Primissima díjat kapott e “körtől”

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. Forintgyengítés és külkereskedelem

A valaha volt legnagyobb gazdaságfejlesztési program indítását ígérte január elsejétől Orbán Viktor

(InfoRádió, 2014. október 5.)

Két hónapos szünet után folytatom a hivatalosan ugyan nem létező, de a kormány eszköztárában mégis kiemelkedő szerepet játszó „valutaárfolyam politika” boncolgatását. Mint láttuk ez sem konvencionális. És nem csak azért, mert nyilatkozataik szerint a kormánynak nincs és új keletű „stratégiai” partnerének, az MNB-nek sincs ilyen politikája (nincs is, meg sajnos nagyon is van). Azért is „unortodox” (nem szakszerű?), mert fél lábon áll. A gyenge és még mindig tovább gyengített forinton. Nagyobb teret nyilván nem igényel e politika vizsgálata, annál inkább a valós hatások bemutatása és a mérleg megvonása. A szakmai és a laikus közvélemény ugyanis nem akar szembesülni a fenyegető valós következményekkel. Még nagyobb baj, hogy az országot vezető kormány sem, még a rendelkezésre álló információkról sem akar tudomást venni. A jelek és hivatalos bejelentések szerint a „gázra lép”, holott már rég elő kellett volna vennie a „térképet”. Ha nem akar máshova jutni, mint ahova állítólag készül.

Az egyik legnagyobb hiedelemhez érkeztünk: a gyenge árfolyamnak a külkereskedelemre – és ezen keresztül a gazdaságra, a foglalkoztatottságra, a fejlődésre, a növekedésre gyakorolt – állítólag „áldásos hatásaihoz”. Ez a feltételezés elméletileg és általánosságban, a közgazdaságtudományban már régen megdőlt. Ugyanakkor mégsem zárható ki, hogy esetleg lehetnek olyan konkrét helyzetek, amikor ennek talán lehet értelme. Nálunk viszont nincs ilyen helyzet, a kormány egyébként sem épít konkrét vizsgálatokra.

Szijjártó Péter, Orbán Viktor2

Szijjártó Péter feladata: a legmagasabb exportarány elérése Európában. Mibe kerül ez nekünk? Hány ezer milliárdba?

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. A kibogozatlan hatások (1. folytatás)

Mi is az a nem konvencionális (unortodox) gazdaságpolitika?

Folytatom a forintleértékelés hatásainak kibogozását. Egyúttal továbbra is olyan kérdésekre keresek választ: jó-e a gyenge forint és a folytatódó leértékelő politika az országnak, a magyar gazdaságnak, a magyar lakosságnak? És valóban jó-e a politikai hatalomnak? Különösen akkor, amikor a magyar valuta a meghatározó fizetőeszközökhöz képest már most is igen jelentősen alá van értékelve. (Már a cikksorozat elején bemutattam, hogy jelenleg 43 százalékkal.)  Elég természetesnek kellene lennie, sajnos ez sem az, hogy a kormány a helyzet és a valódi hatások ismeretében alakítsa ki a forint árfolyamára vonatkozó elképzelését és nem hiedelmek alapján. A kormány mégis e nélkül folytatja közreműködését a forint gyengítésében. Sőt minden bizonnyal el van szánva a leértékelés gyorsítására, erre lehet következtetni nyilatkozataiból és különböző intézkedéseiből, terveiből. Ez egyébként nyilván különböző érdekcsoportoknak is szándéka. A kormányhoz hasonlóan persze nyíltan ők sem vállalják, viszont ők is tesznek érte.

Varga, Orbán

Varga Mihály és főnöke, Orbán Viktor. Szimbolikus gazdasági miniszter?

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. A kibogozatlan hatások

Kétszer mérj, egyszer vágj

(Magyar közmondás)

Egy több részből álló cikksorozat újabb elemét tanulmányozhatja az olvasó. A forintgyengítés előzményeinek, kiindulópontjának (gyökereinek) áttekintése és a végrehajtó személyeknek (a „gyökereknek”) a tárgyalása után (A forint gyengítésének (tév)útján. A gyökerek) foglalkozzunk részletesebben a forintleértékelő politika hatásaival. Nem könnyű a tisztánlátás, hiszen a magyar gazdaságot egyidejűleg számos extrém hatás éri, amelyek szükségképpen interakcióba lépnek egymással. Természetesen szinte lehetetlen a tájékozódás megfelelő elemzések és hatásvizsgálatok nélkül. És kormányzati/ellenzéki érdeklődés hiányában, amit ezúton is igyekszem felkelteni.

Gyurcsány és Orbán

Gyurcsány és Orbán. Választani kell?

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. A gyökerek

Zavaros vízben jó halászni?

(Magyar közmondás, ezúttal kérdőjellel)

A mondanivaló jobb taglalása kedvéért más alcímmel folyatódik a forint gyengítéséről szóló cikksorozat. A gyökereket kettős értelemben használom, kiindulópontként és a végrehajtó személyek megjelöléseként: úgy is, mint előzményeket (gyökerek), úgy is, mint az előzmények folytatóit, „továbbfejlesztőit” („gyökerek”). Természetesen továbbra sem tévesztem szem elől a korábbi alcímet: Kinek jó ez? Mármint a forint gyengítése.

Matolcsy György Huba. Gyökerek és "gyökerek"

Matolcsy György Huba. Gyökerek és “gyökerek”

Bővebben…

Rezsicsökkentés, rezsiharc. Reakciók és választási esélyek

2014 a rezsiharc éve lesz!

(Orbán Viktor)

A kormány bejelentette, hogy 2013. november 1-jétől újabb rezsicsökkentést hajt végre. A villamos áram, a földgáz és a távfűtés tarifáját a januári 10 százalékos mérséklés után ezúttal 11,1 százalékkal csökkentik, így decemberben az előző év decemberéhez képest 20 százalékkal lesz kisebb e szolgáltatások ára. Az év közben egy ízben csökkentették a víz-, a csatornaszolgáltatás, a szemétszállítás és a kéményseprés díjtételét is. Ezzel egy évtizedek óta zajló és igen gyors áremelkedési tendencia tört meg a gazdaság e szegmensében, aminek mindenképpen nagy jelentősége van.

Bár a vonatkozó kormányzati elképzeléseknek és intézkedéseknek is számos hibájuk van, mégis az ellenzék ellen dolgoznak.

Bővebben…

Állami beruházások leállítása

A politika és a szakma nem kifogásolja?!

Egymásnak adják át az alkalmatlan technikákat a különböző kormányok. A Rákosi-korszak után egy időre szünet következett és tanították is, hogy mennyire helytelen és nem hatékony „megoldás” a beruházások leállítása. (Ld. pl. kettes metró.) Még kényszermegoldásnak sem jó. A lekötött tőke ugyanis tétlenül hever, az objektum átadásáig nem hoz semmilyen hasznot. Aztán a Kádár-korszakban ismét elkezdték alkalmazni és sajnos ma is alkalmazzák. Mint valami jól bevált megoldást.

A Kossuth tér felújítása. Így fog kinézni évek múlva is?

A Kossuth tér felújítása. Így fog kinézni évek múlva is?

Bővebben…

Az uniós támogatásokról (2014-2020)

“A tények makacs dolgok; legyenek bármik is a kívánságaink, szándékaink, vagy kívánjanak bármit indulataink, nem változtatják meg a tények és bizonyítékok állását.” (John Adams amerikai elnök: 1735-1826)

Amit John Adams és nyomán Joszif Sztálin és mások mondtak, bölcs megállapítás. Hiába magyarázzuk félre a valóságot, attól még létezik ez a valóság. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne a tények helyett virtuális tényekről beszélni, mást állítani a valóságról, mint ami. De azt sem jelenti, hogy a tényeket egyáltalán tekintetbe veszik, vagy hogy megismerik a tények közötti összefüggéseket. A valóságra ma egyébként is kevesen “vevők”, vagy akár csak kíváncsiak.

A napokban az EU-s csúcson elfogadták az EU új középtávú (hétéves) költségvetésének kerettervét.  Nagy küzdelem folyt a pénzekért, két értelemben is. Egyfelől, hogy kevesebbet kelljen befizetniük az országoknak, tehát, hogy kisebb legyen az új ciklus EU-s költségvetése, másfelől, hogy minél több támogatáshoz jussanak a tagországok. A két cél egyidejűleg meglehetősen nehezen volt teljesíthető, mondhatni, teljesíthetetlen volt. Vannak persze kormányfők, akiknek ez – szerintük – mégis csak sikerült.

Orbán Viktor miniszterelnök. Fantasztikus sikertörténetnek tartja

Orbán Viktor miniszterelnök. Fantasztikus sikertörténetnek tartja

Bővebben…

Rezsicsökkentés. Mi kell hozzá?

Van erőnk a rezsicsökkentéshez

(Orbán Viktor miniszterelnök)

És még mink van? – szívesen megkérdezném. Erő biztos van és már lassan három éve,  hiszen a kormány kétharmadot tud maga mögött. A rezsicsökkentés azonban – ha célszerű a módja – nem igényel különösebb erőt, hacsak… Hacsak ahhoz nem, amihez másutt éppen hogy nem kell: a kormány kötelező feladatainak jobb, sőt netán jó ellátásához. A természetes monopóliumok szabályozása, a fogyasztói érdekvédelem és a minőség biztosítása egy kormány legfontosabb feladatai közé tartozik, de nálunk évtizedek óta e kötelezettségek el vannak hanyagolva. A fogyasztói érdekek védelmére létrehozott intézmények tulajdonképpen kulisszaként léteznek. Aligha gondolhatjuk, hogy a kormány akaratával szemben tehetnék ezt. De ha mégis, akkor ott van (ott lenne) az erő, mégsem változik „működésük” jellege.

Orbán Viktor a rádióban. Van erőnk a rezsicsökkentéshez

Orbán Viktor a rádióban. Van erőnk a rezsicsökkentéshez

Bővebben…