Kun Béla címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (23. rész). Egy film: Sztálin halála (2017)

Június közepe táján jelent meg a Leleplező c. könyvújság 2018./2. száma, benne két írásommal, köztük a Berija-cikksorozat következő részével.  Ezúttal nagyobb terjedelmet kapott a folytatás, ezért az utóközlések is hosszabbak lesznek. A folytatás a hagyománynak megfelelően felkerült blogomra; itt ezúttal is két részre bontva publikálom. A 23. rész még inkább kapcsolódik a jelen aktualitásaihoz. Úgy éreztem, nem tehetem meg, hogy ne foglalkozzak a közelmúltban bemutatott filmmel (Sztálin halála), mivel annak főszereplője nem a címszereplő Sztálin, hanem valójában Lavrentyij Berija. És sajnos kiderült, hogy sokan még mindig – nyugaton is – ragaszkodnak a Hruscsov által kitalált, terjesztett és a köztudatba belevésett, évtizedeken át folyamatosan ismételt, a történelem meghamisításán alapuló Berija-kép felidézéséhez és ébrentartásához. Sőt – bármilyen meglepő – még újabb valótlanságokat is kitaláltak. A Sztálin halála c. filmet egyébként alkalomnak tekintettem arra, hogy Berijáról tett több megállapításomat összefoglaljam, illetve erről az oldalról is alátámasszam. A téma aminél most tartunk, az Berija hagyatéka és annak sorsa, ami szintén kapcsolódik a filmhez, illetve Hruscsov személyéhez.

Berlin 1945-ben. Meddig tarthat a béke? (Fotó: Wikipédia)

Bővebben…

Berija (22. rész). Szovjet tervek Európa elfoglalására

 A tervek szövögetésénél persze messzebb jutottak. A Szovjetunió többször is majdnem elfoglalta Európa további területeit is a második világháború után. Csak kevésen, nem kis részben Beriján múlt, hogy ez 1953-ig, amikor ennek legnagyobb volt az esélye, nem következett be.  

Berija életének, szerepének feltárásakor „lépten-nyomon” meglepő, sőt akár meghökkentő, elképzeléseinket átrendező, megváltoztató tényekre és összefüggésekre bukkanhatunk. Ilyen volt az például, hogy Oppenheimer nemcsak állítólag kapcsolatban állt a szovjetekkel, hanem illegálisan és ténylegesen be is utazott Moszkvába, ahol két hétig Berija villájában lakott. Innen indult titkos tárgyalásaira. Vagy az, hogy Hruscsov az atomtitkot, sőt kész atombombát is átadta fő riválisának, Maónak. És a SZU felépítette azokat a kapacitásokat, amelyek a kínai atombomba gyártásához szükségesek voltak. Szakértők tömegét küldte Kínába, míg közel 10 ezer kínai tudóst és mérnököt, technikust a SZU-ban ki is képeztek. És még hosszan sorolhatnák a már bemutatott gondolkodásra késztető tényeket. Most újabbakkal ismerkedhet meg az olvasó.

Sztálin. (Fotó: hvg.hu)

Bővebben…

Berija (19. rész). Berija hagyatéka lett Gorbacsov programja

Gorbacsov sem rehabilitálta Beriját, de formálisan Berija reformelképzeléseit valósította meg.  Haszon nélkül: a hibás értelmezésből és az elmaradt aktualizálásból adódóan

Ide lyukadunk ki a mostani rész végére, de most még folytassuk ott, ahol az előző folytatás abbamaradt: az atomtitok megszerzésénél.

Gorbacsov és Honecker egy évvel a német újraegyesítés előtt. Utolsó csókjuk: nem csak az NDK-ban (Fotó: Múlt-kor)

Bővebben…

Berija (11. folytatás). Zsukov emberi gyengesége

Zsukov “legendája”: Zsukov lett volna (a valójában már halott) Berija egyik “letartóztatója”. Sőt szerinte ő volt a tábornoki csoport parancsnoka

December közepe táján megjelent a Leleplező c. könyvújság 2016/4. száma, és benne a soron következő Berija-cikk. Most itt, a blogon is – ahogy szoktuk, a hosszú irást kétfelé bontva – folytatódik Berija valóságos története. Ez – mint eddig is láthattuk – teljesen más, mint amit róla kitaláltak és elterjesztettek. Hogy a Leleplező megjelenéseit követő, negyedévente folytatódó sorozat az olvasó számára könnyebben követhető legyen, új kategória indult a blog bal oldalán, az “Archívum” alatt, “Berija” néven.  Ez összegyűjtve tartalmazza az eddig folytatásokat. Ezúttal Zsukov marsall személyiségéről és emberi gyengeségéről esik szó bővebben, pontosabban ezt kezdjük el, de e témára még a követező részben is kitérünk. Zsukov igen jó, kvázi baráti kapcsolatban volt Berijával, de karrierje érdekében mégis vállalta egy olyan – ráadásul törvénytelen, puccsista – akcióban való részvételét, sőt dicsekedett is azzal, ez lett volna Berija letartóztatása, ami meg sem történt. Emiatt aztán – saját kezdeményezésére – magyarázkodott Berija fiának, Szergo Berijának. Ez a magyarázkodás azonban nem akadályozta abban, hogy Berija letartóztatásával Zsukov tovább már ne dicsekedjen. Zsukov más gyengeségeiről sem feledkezek meg. De ezekkel inkább majd később és részletesebben foglalkozom, ebben és a következő folytatásban.

zsukov2

Zsukov marsall a négy aranycsillaggal. A negyediket a “magyarországi fasiszta lázadás” leveréséért kapta 60. születésnapján

Bővebben…

Berija (9. folytatás). Két ellentétes változat a végkifejletre

Ahol két teljesen ellentétes változat van, ott csak az egyik lehet igaz!

Igazságszolgáltatás vagy leszámolás?

Eljutottunk a történet legtragikusabb és talán legrejtélyesebb részéhez, Lavrentyij Berija (1899 – 1953) életének végkifejletéhez. Számtalan kérdés merül fel: mi is történt, és hogyan, hol és mikor? És az akkori eseményeknek volt-e egyáltalán közük az igazságszolgáltatáshoz és a törvényességhez, vagy azok durva megsértésére került sor. Két alapváltozatról tudhatunk. Az egyik a hivatalosnak szánt és 1986-ig, a gorbacsovi peresztrojkáig egyeduralkodóvá tett változat. Sajnos a magyar történészeknél még mindig ez a változat dominál, holott a tények már megcáfolták. Ezt a „hivatalos” változatot maga Nyikita Hruscsov (1894 – 1971) is aktívan terjesztette, szívesen beszélt róla külföldi delegációknak, írt róla a Szovjetunióból kicsempészett emlékirataiban, de e tevékenységében kapcsolódtak hozzá a Berija elleni akcióban részt vett társak is.

genf-1955-szerov-molotov-hruscsov-zsukov-foto-a-novikov

Genfben, 1955-ben. Szerov, Molotov, Hruscsov, Zsukov

Bővebben…

Berija (8. folytatás). A hihetetlen nőügyek ma is élő mítosza

A szexuális vonatkozások (a nőügyek) iránti érdeklődés Berija „ügyei” közül minden mást megelőz (Elena Prudnyikova)

Folytatjuk Berija “antiszemitizmusának” elemzését, amit az előző részben kezdtünk el, majd előkerül a nőügyek mítosza.  Mindkét témában élünk az összehasonlítás módszerével.  A nőügyek tekintetében is, ahol Lenin házasságon kívül megnyilvánuló szexuális éhségéről és szexuális közeledéseiről is szó esik, amin kiborulva felesége, a féltékeny Krupszkaja Lenin ellen párthatározatot akart hozatni. Lenin szexuális viselkedése ugyanis szerinte árt a szovjet kormány tekintélyének. Sztálin elszórakozott Krupszkaja indulatain; ez lehetett a fő oka annak, hogy Lenin felesége, majd özvegye Sztálinra ellenségesen tekintett.

Berija villája3

Berija villája (1938-1953). Itt folytak volna – ráadásul családja közelében – nőügyei?

Bővebben…

Berija (7. folytatás). Kun Béla, Kun Miklós, terror, antiszemitizmus

A magyar történészek, így Kun Miklós sem figyel fel a Berijáról feltárt számos tényre

Most egy már részben tárgyalt és egy még nem tárgyalt mítosszal  foglalkozunk; ezek szerint Berija egy személyben azonosítható lenne a terrorral, illetve  az antiszemitizmussal. Ezt is a tények ellenére állítják, illetve annak ellenére, hogy másokra illenének  igazán ezek a megjelölések. Például Hruscsovra, akit – bár részben felszámolta Berija reformjait, részben megakasztotta – továbbra is reformerként, és sztálinista politikája ellenére még mindig desztalinizátorként méltatnak, és méltat Kun Miklós is. És persze biztosan nem Hruscsov  (hanem Berija) volt az enyhülés kezdeményezője, és bár Hruscsov majdnem atomháborúba taszította a világot, mégis a béke embereként beszélnek róla. A korábbi logikátlanságokon túl ma már számos tény támasztja alá, sőt követelné meg, hogy Beriját újra kell értékelni és ennek hordereje miatt az egész korszakot is. Ennek azonban sok történész igyekszik ellenállni, országonként nem azonos arányban.

Kun Miklós díja

Kun Miklós kezében a Széchenyi díjjal és a tapsoló Orbán Viktor. Kun Miklós Kádár Jánossal is személyes kapcsolatot ápolt: akkor nagyapjára hivatkozva

Bővebben…