Ahogy erről már szó volt, a cári család meggyilkolása mellett – sőt még azelőtt – megkezdődött a többi Romanov likvidálása is. Na de ki tekinthető Romanovnak? Ebben az elfogadott terminológia és a bolsevik felfogás esetenként különbözik egymástól. Az elfogadott hivatalos terminológia szerint a Romanovok közé nem minden rokont sorolnak. Ha a feleségben uralkodói vér csörgedezik, akkor ő is és a tőle való leszármazottak is természetesen Romanovok. Ha viszont morganatikus házasságról van szó, tehát „rangon aluli” a házasfél, akkor sem ő, sem a leszármazott nem tekinthető Romanovnak. Ezen az sem változtatott, ha az ilyen (morganatikus) házassághoz az uralkodó a házasságkötés előtt hozzájárult, vagy azt utólag elismerte. Hiába kapott ilyenkor grófi vagy hercegi címet és hozzá birtokot a feleség. Az engedélykérés viszont kötelező volt, ha erre nem került sor, a férjet általában száműzték. Ez történt Mihail Alekszandrovics nagyherceggel is 1912-ben. Az első világháború kitörésekor engedte meg II. Miklós öccse kérésére, hogy hazamenjen Oroszországba és ismét a hadseregben szolgáljon. A cár később megenyhült és grófnői címet adományozott a nagyherceg feleségének. Az élet aztán úgy hozta, hogy II. Miklós Mihail Alekszandrovics javára mondott le. És a nagyherceg lett az első a kivégzett Romanovok sorában. Rajta és ismerősein próbálták ki a likvidálási terv elgondolt technikáit.
Makszim Gorkij kiállt Leninnél egy általa becsült Romanov életéért (iz.ru)
Bővebben… →
Kategória: Berija, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: "élő zászló", A. M. Vlaszov, Adolf Joffe, Alekszandr Jakovlev, Alekszandr Kolcsak, Alekszandra Fjodorovna, Alekszendr Uljanov, Állami Kincsestár, Almaznij fond, alternatív szocialista forradalmak előkészítése, Ausztria-Magyarország, balkáni, balkáni szlávok, békefeltételek, berlini béke, Bjeloborodov, bolsevikok, Borisz Bazsanov, Bosznia, breszt-litovszki béke, Brezsnyev, brill, brilliánsok, Bulgária, bumerán, Capri, cári család, Carszkoje Szelo, Churchill, civilizáció, Cseh Légió, Cseka, csekista, Cseljabinszk, diplomáciai válság, Dragutin Dmitrijevics, Efraim Szkjanszkij, első világháború, eszerek, evakuál, export, fegyverszünet, Fegyvertár, Fekete Kéz, Ferenc Ferdinánd, Ferenc József, Filipp Zadorovszkij, Filippov, folyamat, forradalmár, forradalom, Georgij Csicserin, Georgij Konsztantyinovics, Goloscsokin, Gorbacsov, Gorbunov, gyémánt tár, Hercegovina, Horvátok és Szlovének királysága, Hruscsov, I. Péter Karagyorgyevics, I. Sándor Karagyorgyevics, I. Sándor Obrenovics, II. Miklós, II. Vilmos, III. Sándor, Irkutszk, Iszak Rodzinszkij, Ivan Fjodorovics Popov, Ivan Szmirnov, Jagoda, Jekatyerinburg, jekatyerinburgi alternatív forradalom, Jugoszlávia, Jurovszkij, Kappel, Karagyorgyevics, kasszafúró, Katonai Forradalmi Bizottság, kémfőnök, kénsav, kivégzés, Klavgyija Novgorodceva, Klavgyija Tyimofejevna, Komintern, Kommün, Kommunarka lőtér, Konsztantyin Mjacsin, Koppenhága, Kovalcsenko, központi hatalmak, Kreml, Kreml kórháza, Krím, Kun Béla, Leleplező, Lenin, Lenin "utaslistája", leplombált vagon, Likova, likvidálási terv, lividálás, Makszim Gorkij, Makszim Litvinov, megbízólevél, merénylet, merényletek, Mihail Alekszendrovics, Mihail Medvegyev (Kudrin), Mojszej Urickij, monarchia, morganatikus, Moszkva, munkatábor, nagyherceg, napló, Narodna Obroda, National Tinende, német-orosz különbéke, Németország, nép ellensége, Népakarat, Népbiztosaok Tanácsa, Népbiztosok Kis Tanácsa, NKVD, Novogyevicsi temető, Nyikolaj Nyikolajevics Dzsonszon, Nyikolaj Tolmacsov, Obrenovicsok, OGPU, okkupáció, orosz hadsereg tisztje, összeesküvés, Összoroszországi Végrehajtó Bizottság (ÖVB), ösztönzés, P. M. Bikov, Perm, Petrograd, Pjotr Vojkov, Pjotr Znamerovszkij, Politechnikai múzeum, politikai bizottság, pravoszláv egyház, puccs, Radzinszkij, rangon aluli, rehabilitációk, reváns, Rigai béke, Rolls-Royce, romanov, Romanovok, Scotland Yard, Snirja, szabad préda, Szafarov, széf, személyes motiváció, szerb állam, szerbek, Szerbia, Szergej Kirov, Szergo Berija, szevetségi személyi nyugdíjas, Szibériai Forradalmi Katonai Bizottság (FKB), színjáték, Szokolov, Szolovjov ügyész, szovjet tervek Európa leronanására, szovjethatalom, Sztálin, Sztálin titkára, Szverdlov, terrorista, terrorszervezet, Tisza István, titkos szerződés, Tobolszk, tömeges terror, Törökország, törvényen kívül helyezés, Trockij, Trockij-archívum (USA), Truman, túszok, Tyumenyben, ultimátum, Ural, Uráli Területi Szovjet, ürügy, V. A. Ivancsenko, V. M. Hrusztaljov, Vajdaság elcsatolása, Vaszilij Jakovlev, vereség, Viktor Pepeljajev, Vlagyimir Dmitrijevics Boncs-Burevics, vörös komisszár, Vrangel, Zinovjev, „Krasznij bogatir”
Az előző részben megkezdett Wallenberg-ügyet és Wallenberg sorsának bemutatását Szerov emlékiratai alapján folytatjuk. Wallenberg kivégzése is azon ügyek közé tartozik, amit alaptalanul Berija nyakába varrtak. Kényelemből és a felelősség áthárítása céljából. Sajnos ez a módszer nemcsak a politikában lett szokásos gyakorlat, hanem a történelemtudományban is. És nemcsak a Szovjetunióban, hanem másutt is, nem utolsósorban Magyarországon. Ráadásul olyan gyakorlat, ami a mai napig fennmaradt. Erre példaként most a Történelmi blog c. újság egyik cikkét hozom fel. Az önmagát főszerkesztőként megjelölő történésznek, Harmat Árpád Péternek e tárgyban levelet írtam, amiben felhívtam figyelmét arra, hogy milyen képtelenségeket ismételget. Választ nem kaptam, így a levelet közérdekűsége miatt alább olvashatják.
Wallenberg (Time Magazin). Likvidálását is Berijára fogták
Bővebben… →
Kategória: Berija, Jog, Politika, Történelem
Címke: Abakumov, akadémikus, állambiztonsági miniszter, Belügyminisztérium, Berija, Blohin, Brezsnyev, Bulganyin, Ehrenburg, emlékirat, gulag, Harmat Árpád Péter, hírszerzés, Hruscsov, Ignatyev, Kárpátalja, Katyn, kényszermunka, KGB, Krím, Kruglov, Kun Béla, lengyel katonatisztek, likvidálás, Malenkov, miniszter, Molotov, népbiztos, NKVD, Nürnbergi per, Pszkov, Rajk per, Romzsa Tódor, Szerov, szmers, Sztálin, terror, tömeggyilkosságok, történelemtudomány, Történelmi blog, történész, Visinszkij, Vorosilov, Wallenberg
Június közepe táján jelent meg a Leleplező c. könyvújság 2018./2. száma, benne két írásommal, köztük a Berija-cikksorozat következő részével. Ezúttal nagyobb terjedelmet kapott a folytatás, ezért az utóközlések is hosszabbak lesznek. A folytatás a hagyománynak megfelelően felkerült blogomra; itt ezúttal is két részre bontva publikálom. A 23. rész még inkább kapcsolódik a jelen aktualitásaihoz. Úgy éreztem, nem tehetem meg, hogy ne foglalkozzak a közelmúltban bemutatott filmmel (Sztálin halála), mivel annak főszereplője nem a címszereplő Sztálin, hanem valójában Lavrentyij Berija. És sajnos kiderült, hogy sokan még mindig – nyugaton is – ragaszkodnak a Hruscsov által kitalált, terjesztett és a köztudatba belevésett, évtizedeken át folyamatosan ismételt, a történelem meghamisításán alapuló Berija-kép felidézéséhez és ébrentartásához. Sőt – bármilyen meglepő – még újabb valótlanságokat is kitaláltak. A Sztálin halála c. filmet egyébként alkalomnak tekintettem arra, hogy Berijáról tett több megállapításomat összefoglaljam, illetve erről az oldalról is alátámasszam. A téma aminél most tartunk, az Berija hagyatéka és annak sorsa, ami szintén kapcsolódik a filmhez, illetve Hruscsov személyéhez.
Berlin 1945-ben. Meddig tarthat a béke? (Fotó: Wikipédia)
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: 1953, agymosás, Alaszka, alkoholizmus, Állambiztonsági Népbiztosság, Állami Honvédelmi Bizottság, ápolónő, atombomba, atomfegyverek, atomháború, atomtechnika, Bajorország, Balkán, befolyás, békés egymás mellett élés, belügyi népbiztosság, belügyminiszter, belügyminiszterk, Berija-dosszié, Berija-kép, beruházások, betiltás, birodalom, bolsevikok, Breszt-Litovszk, Brezsnyev, bruttó hazai termék, burzsoá, cári Oroszország, Charlie Hebdo, Che Guevara, Csehszlovákia, Cseka, desztalanizáció, desztalinizátor, elfoglalás, elözönlés, első világháború, elszigeteltség, energetika, érdek, Európa, expanzió, fegyverkezés, felelősség, felmentés, film, fordulat, forgalmazók, forgatókönyv, forradalom exportja, főtitkár, fuck, GDP, háború, hadiipar, hadsereg, hagyaték, harmadik világháború, hátország, hazudozás, hitelesség, hódítás, Hruscsov, kalandor politikus, káosz, képregény, Kína, kirobbanás, kitermelés, kivégzés, kizár, költekezés, könnyűipar, kormányzás, közönség, közösül, központi bizottság, közvélemény, külpolitika, Kun Béla, Lavrentyij Berija, lázítás, legenda, legyőzhetetlenség, Leleplező, Lengyelország, Lenin, letartóztatás, Magyarország, Malenkov, második világháború, Max Hoffmann, mezőgazdaság, Mihail Gorbacsov, Mikojan, mítosz, Molotov, műfaj, Múlt-kor, Nagy Terror, nemzetközi kapcsolatok, Népbiztosok Tanácsa, népbiztosság, Nyikita Hrusccsov, Ohrana, októberi forradalom, olaj, Oroszország, pánszlávizmus, paródia, párttagok, polgárháború, polgári fejlődés, politika, pragmatizmus, rakétatechnika, reformterv, rendőrminiszter, resztalinizáció, Robert Ginger Suny, spanyol polgárháború, Szerbia, Szergej Hruscsov, Szergo Berija, Szibéria, SZKP, Szlovákia, Szovjet Köztársaság, Szovjet-Oroszország, Szovjetunió, Sztálin, Sztálin halála, sztálinista, SZU, tabu, tabudöntögető, temetés, tények, terjeszkedés, terror, titkár, titkosszolgálatok, tömeg, történelem, történelemhamisítás, történelmi tudat, történész, Ural, utódlás, üzemanyaghiány, valóság, Vaszilij Sztálin, VDNH, vereség, vezetés, világforradalom, világháború, zenekar, zongorista, Zsukov
A tervek szövögetésénél persze messzebb jutottak. A Szovjetunió többször is majdnem elfoglalta Európa további területeit is a második világháború után. Csak kevésen, nem kis részben Beriján múlt, hogy ez 1953-ig, amikor ennek legnagyobb volt az esélye, nem következett be.
Berija életének, szerepének feltárásakor „lépten-nyomon” meglepő, sőt akár meghökkentő, elképzeléseinket átrendező, megváltoztató tényekre és összefüggésekre bukkanhatunk. Ilyen volt az például, hogy Oppenheimer nemcsak állítólag kapcsolatban állt a szovjetekkel, hanem illegálisan és ténylegesen be is utazott Moszkvába, ahol két hétig Berija villájában lakott. Innen indult titkos tárgyalásaira. Vagy az, hogy Hruscsov az atomtitkot, sőt kész atombombát is átadta fő riválisának, Maónak. És a SZU felépítette azokat a kapacitásokat, amelyek a kínai atombomba gyártásához szükségesek voltak. Szakértők tömegét küldte Kínába, míg közel 10 ezer kínai tudóst és mérnököt, technikust a SZU-ban ki is képeztek. És még hosszan sorolhatnák a már bemutatott gondolkodásra késztető tényeket. Most újabbakkal ismerkedhet meg az olvasó.
Sztálin. (Fotó: hvg.hu)
Bővebben… →
Kategória: Berija, Politika, Történelem
Címke: A jégtörő, Altfater, Andorszkij, Antant, Atlanti óceán, atombomba, atomtengeralattjáró, atomtitok, Bagirov, Baku, Balkán, ballisztikus rakéták, Baltikum, békés egymás mellett élés, Beneš, Berija, Berlin, berlini béke, Bicenko, Bobinszkij, Bosznia-Hercegovina, breszt-litovszki béke, Buharin, Bulgária, Churchill, Clemanceau, Csehszlovák Légió, Csehszlovák Nemzeti Tanács, Danyilov, Duhonyin, Egyesült Államok, élelmiszerhiány, élelmiszerkészletek, elfoglalás, Észtország, Európa, Faggyas Sándor, fegyverkezés, fegyverszünet, Fekete tenger, felelős, Ferenc Ferdinánd, Franciaország, GRU, Hitler, Hoffmann, Hruscsov, II. Miklós, j, Japán, Jezsov, Kalasnyikov géppisztoly, Kamenyev, Karahan, Kína, kirobbantás, kiutasít, kivégez, Kommunarka, konzervek, Krilenko, Krím, különbéke, Kun Béla, kurszki győzelem, La Manche, Lavrentyij Berija, Legfelsőbb Tanács, Leleplező, Lenin, lerohanás, Lettország, Litvánia, Ljodokol, Magarsak, Mao, Masaryk, Maszlovszkij-Mtszivlavszkij, Medvegyev, merénylet, Minszk, Mirbach, Molotov, Moszkva, mozgósítás, Nagy Britannia, Nagy Honvédő Háború, nagykövetség, német mérnökök, német nagykövet, Németország, népbiztos, Olaszország, Oppenheimer, orosz birodalom, Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia, pánszlávizmus, Párizs, Petrograd, Pik Garmo, Pjatakov, Pokrovszki, Potiorek, Preobrazsenszkij, Radek, Rezun, Románia, Sahraj, Spanyolország, Štefánik, Szarejevo, Szerbia, Szergo Berija, Szkalon, Szokolnyikov, Sztálin, SZU, Szuvorov, tabutéma, terrorista, Tito, tömegsír, Törökország, történetírás, Trianon, Trockij. Joffe, ű, Ulrih, ultimátum, USA, világháború, Vinokurov, Visinszkij, Vörös Hadsereg, Zemljacska, Zinovjev
Gorbacsov sem rehabilitálta Beriját, de formálisan Berija reformelképzeléseit valósította meg. Haszon nélkül: a hibás értelmezésből és az elmaradt aktualizálásból adódóan
Ide lyukadunk ki a mostani rész végére, de most még folytassuk ott, ahol az előző folytatás abbamaradt: az atomtitok megszerzésénél.
Gorbacsov és Honecker egy évvel a német újraegyesítés előtt. Utolsó csókjuk: nem csak az NDK-ban (Fotó: Múlt-kor)
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Gazdaság, Politika, Történelem
Címke: állampolgárság, Amerika, Anhony Blunt, atombomba, atomkém, atomprogram, Berija, biztonsági szűrés, brit állampolgár, Buchenwald, Claus Fuchs, Cristopher Andrew, Donald McLean, Dr. Pose, Egyesült Királyság, Ernest Thälmann, Ethel Rosenber, félkatonai, Gorbacsov, Guy Burgess, Has Bethe, Henry Barbusse, Hitler, Honecker, Imperial Tobacco, Jessie Gun, Joe Gould, John Cairncross, Julij Hariton, Julius Rosenberg, Jürgen Kuczynski, KGB, Kiel, Kim Philby, Kun Béla, Kun Miklós, Kurcsatov, Lavrentyij Berija, Matin Sobell, Max Born, Moszkva, NDK, német, Német Kommunista Párt, Német Szociáldemokrata Párt, Nevil Mott, NSDAP, NSZDP? Rudolf Peierls, nukleáris fegyver, Oroszország, pa, PhD, rakétamérnök, ramilitarista, Ramon Mercader, rehabilitál, Reichstag, Ronald Gun, Rosenberg házaspár, Rosenbergék, SA, SS, SS Obersturmbannführer, Szergo Berija, Szovjetunió, Sztálin, Sztálin díj, Teller Ede, terrorszervezet, Theodore Hall, újraegyesítés, üldöztetés, Ursula Kuczynski, USA, Vaszilij Mitrohin, Vilmos Császár Intézet, Visinszkij, Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, von Ardenne, Willy Leov, Winston Churchill
Zsukov “legendája”: Zsukov lett volna (a valójában már halott) Berija egyik “letartóztatója”. Sőt szerinte ő volt a tábornoki csoport parancsnoka
December közepe táján megjelent a Leleplező c. könyvújság 2016/4. száma, és benne a soron következő Berija-cikk. Most itt, a blogon is – ahogy szoktuk, a hosszú irást kétfelé bontva – folytatódik Berija valóságos története. Ez – mint eddig is láthattuk – teljesen más, mint amit róla kitaláltak és elterjesztettek. Hogy a Leleplező megjelenéseit követő, negyedévente folytatódó sorozat az olvasó számára könnyebben követhető legyen, új kategória indult a blog bal oldalán, az “Archívum” alatt, “Berija” néven. Ez összegyűjtve tartalmazza az eddig folytatásokat. Ezúttal Zsukov marsall személyiségéről és emberi gyengeségéről esik szó bővebben, pontosabban ezt kezdjük el, de e témára még a követező részben is kitérünk. Zsukov igen jó, kvázi baráti kapcsolatban volt Berijával, de karrierje érdekében mégis vállalta egy olyan – ráadásul törvénytelen, puccsista – akcióban való részvételét, sőt dicsekedett is azzal, ez lett volna Berija letartóztatása, ami meg sem történt. Emiatt aztán – saját kezdeményezésére – magyarázkodott Berija fiának, Szergo Berijának. Ez a magyarázkodás azonban nem akadályozta abban, hogy Berija letartóztatásával Zsukov tovább már ne dicsekedjen. Zsukov más gyengeségeiről sem feledkezek meg. De ezekkel inkább majd később és részletesebben foglalkozom, ebben és a következő folytatásban.
Zsukov marsall a négy aranycsillaggal. A negyediket a “magyarországi fasiszta lázadás” leveréséért kapta 60. születésnapján
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: a likvidálás, agyonlövés, állambiztonság, államellenes összeesküvés, állampolgár, állampolgárság, Anglia, bel-és külpolitika, belügyi különítmény, Berija, Berija bandája, bilincs, bíróság nélküli kivégzés, börtön, Brezsnyev, Brezsnyevék, Dekabristák, desztalinizáció, dublőr, E. Fehér Pál, Egyesült Államok, Eitingon, ellenpuccs, emberi gyengeség, emlékirat, fenyegetettség, gazdaságpolitika, Grigorij Kaminszkij, halál, hatalom, Hruscsov, hűtőkamra, ikrek, Ivan Konyev, jog, Kádár János, Kaminiszkij, kár, karrier, katona- és biztonságpolitika, katonák, kényszergyógykezelés, kényszervallatás, kivégzés, koncepciós perek, Konovalcov, Konsztantyin Georgijevics Zsukov, könyv, könyvújság, közírók, Kun Béla, Kun Miklós, Lavrentyij Berija, legenda, legfőbb ügyész, Leleplező, leningrádi ügy, letartóztatás, Magyarország, marsall, megkínoz, megragadás, mendemonda, Nagy Britannia, Nagy Színház, NKGB, NKVD, Nyikita Hruscsov, Nyikolaj Jezsov, nyomorék, opera, Oroszország, összeesküvés, Összeesküvés apám ellen, Pavel Batickij, Pavel Szudoplatov, politika, politikai perek, pszichiátriai kényszergyógykezelés, puccs, rehabilitáció, részrehajlóan, Roj Medvegyev, Rudenko, Szergo Berija. Lavrentyij Berija, szervezkedés, szőnyegbe csavar, Szovjet Kormány Díja, Szovjetunió Hőse, Sztálin, sztálinizmus, tábornok, testvérpártok, történelem, történészek, történészkedik, Trockij, újságírók, Ural, Viktor Abakumov, wikipédia, zsarol, zsarolás, Zsoresz Medvegyev, Zsukov
Ahol két teljesen ellentétes változat van, ott csak az egyik lehet igaz!
Igazságszolgáltatás vagy leszámolás?
Eljutottunk a történet legtragikusabb és talán legrejtélyesebb részéhez, Lavrentyij Berija (1899 – 1953) életének végkifejletéhez. Számtalan kérdés merül fel: mi is történt, és hogyan, hol és mikor? És az akkori eseményeknek volt-e egyáltalán közük az igazságszolgáltatáshoz és a törvényességhez, vagy azok durva megsértésére került sor. Két alapváltozatról tudhatunk. Az egyik a hivatalosnak szánt és 1986-ig, a gorbacsovi peresztrojkáig egyeduralkodóvá tett változat. Sajnos a magyar történészeknél még mindig ez a változat dominál, holott a tények már megcáfolták. Ezt a „hivatalos” változatot maga Nyikita Hruscsov (1894 – 1971) is aktívan terjesztette, szívesen beszélt róla külföldi delegációknak, írt róla a Szovjetunióból kicsempészett emlékirataiban, de e tevékenységében kapcsolódtak hozzá a Berija elleni akcióban részt vett társak is.
Genfben, 1955-ben. Szerov, Molotov, Hruscsov, Zsukov
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: akadémikus, alapváltozat, Alekszej Koszigin, államcsíny, Andrej Szaharov, Balaton, belügyi népbiztos, belügyi népbiztosság, Berija, birodalmi politika, birodalom, börtön, bűnözők, Butirka, Disszidens Mozgalom a Szovjetunióban, disszidensek, Dmitrij Volkogonov, dublőr, E. Fehér Pál, Elbert János, Elbert-család, elnökség, első titkár, fizikus, főtitkár, Georgij Malenkov, Georgij Zsukov, Haditengerészeti Minisztérium, hidrogénbomba, Hruscsov, igazságszolgáltatás leszámolás, Iván Szerov, Jurij Andropov, Jurij Muhin, Kádár János, Kazah Kommunista Párt, KB, KGB, kibernetikus, Kirill Moszkalenko, kivégzés, Kreml, Kun Béla, Kun Miklós, lebukás, Lenin, leningrádi ügy, Leonyid Brezsnyev, letartóztatás, Magyarország, marsall, miniszterelnök, Minisztertanács, Moszkva, Moszkvai Katonai Körzet, Nagy Terror, nagykövet, Nyikolaj Bulganyin, Nyikolaj Jezsov, Oroszország, Pavel Szudoplatov, per, peresztrojka, politikai bizottság, programnyelv, Prudnyikova, publicista, puccs, puccsisták, Refal, reform, Roj Medvegyev, Roy Medvegyev, suttogó propaganda, Szergej Kruglov, Szerov, SZKP, szmers, Szovjetunió, SZU Legfelsőbb Tanácsa, törvényesség, Ukrajna, Valentyin Turcsin, változat, végkifejlet, Viktor Abakumov, XIX. kongresszus, XX. kongresszus, Zsukov
A szexuális vonatkozások (a nőügyek) iránti érdeklődés Berija „ügyei” közül minden mást megelőz (Elena Prudnyikova)
Folytatjuk Berija “antiszemitizmusának” elemzését, amit az előző részben kezdtünk el, majd előkerül a nőügyek mítosza. Mindkét témában élünk az összehasonlítás módszerével. A nőügyek tekintetében is, ahol Lenin házasságon kívül megnyilvánuló szexuális éhségéről és szexuális közeledéseiről is szó esik, amin kiborulva felesége, a féltékeny Krupszkaja Lenin ellen párthatározatot akart hozatni. Lenin szexuális viselkedése ugyanis szerinte árt a szovjet kormány tekintélyének. Sztálin elszórakozott Krupszkaja indulatain; ez lehetett a fő oka annak, hogy Lenin felesége, majd özvegye Sztálinra ellenségesen tekintett.
Berija villája (1938-1953). Itt folytak volna – ráadásul családja közelében – nőügyei?
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: 60. születésnap, Abakumov, abortusz, áldozat, Alekszandra Mihajlovna Kollontaj, államvédelem, Andrej Szuhomlinov, antiszemita, antiszemitizmus, Berija, Bertrand Russel, büntetőtörvénykönyv, Butirka, desztalinizáció, Drozdova, Elena Prudnyikova, emlékiratok, foglyokkal való bánásmód, főtitkár, főügyész, gazdaságpolitika, gonorrhea, Gorkij utca, Grisin, hatalmi harc, Hegedűs András, Hruscsov, Ilja Galperin, karaktergyilkosság, Konsztantyin Konsztantyinovics Rokosszovszkij, koronázás, Kun Béla, Kun Miklós, Lavrentyij Berija, legenda, Legfelsőbb Tanács, lejáratás, Magyarország, Malenkov, megerőszakolás, miniszterelnök, mítosz, Moszkva, Nagy Imre, nép ellensége, nőügyek, Nyina Berija, oral history, ősgonosz, Packard, Péter Gábor, puccs, Pünkösti Árpád, Rajk László, Rajk-ügy, Rákosi Mátyás, Ravatal, rendszerváltás, repressziók, Rjumin, Roj Medvegyev, Rudenko, Szarkiszov, személyi kultusz, szerető, Szergo Berija, szexuális bűnözés, szexuális kicsapongás, szifilisz, szmers, Sztálin, Sztálin halála, Szücs Ernő, testőrség, Tyimofejevics Rokotov, Urbán Károly, Vlaszik, wikipédia, zsidó király
A magyar történészek, így Kun Miklós sem figyel fel a Berijáról feltárt számos tényre
Most egy már részben tárgyalt és egy még nem tárgyalt mítosszal foglalkozunk; ezek szerint Berija egy személyben azonosítható lenne a terrorral, illetve az antiszemitizmussal. Ezt is a tények ellenére állítják, illetve annak ellenére, hogy másokra illenének igazán ezek a megjelölések. Például Hruscsovra, akit – bár részben felszámolta Berija reformjait, részben megakasztotta – továbbra is reformerként, és sztálinista politikája ellenére még mindig desztalinizátorként méltatnak, és méltat Kun Miklós is. És persze biztosan nem Hruscsov (hanem Berija) volt az enyhülés kezdeményezője, és bár Hruscsov majdnem atomháborúba taszította a világot, mégis a béke embereként beszélnek róla. A korábbi logikátlanságokon túl ma már számos tény támasztja alá, sőt követelné meg, hogy Beriját újra kell értékelni és ennek hordereje miatt az egész korszakot is. Ennek azonban sok történész igyekszik ellenállni, országonként nem azonos arányban.
Kun Miklós kezében a Széchenyi díjjal és a tapsoló Orbán Viktor. Kun Miklós Kádár Jánossal is személyes kapcsolatot ápolt: akkor nagyapjára hivatkozva
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: '56, 1919, Állami Tervbizottság, Allilujev, antiszemita, antiszemitizmus, antiszemitizmus bélyege, atomháború, atomprogram, barátnő, Batickij, béke, Berija, bírósági iratok, bizonyíték, Borsányi Miklós, Bulganyin, céltábla, cenzorok, cenzúra, desztalnizáció, Dikij, ellenforradalmi tevékenység, ENSZ, érdekek, Fekete tenger, Gorbacsov, Gosztonyi Péter, gulag, halálra ítél, Hruscsov, Huszár Tibor, Inforádió, Jezsov, jezsovscsina, Kádár János, kivégez, kivégzés, Klinikák metróállomás, Komintern, Kommün, Kommünk, Krím, Krími Forradalmi Bizottság, Kun, Kun Béla, Kun Miklós, Lavrentyij Berija, Leleplező, Lenin, Lenin rend, leningrádi ügy, levelezés, Magyar Narancs, Magyarország, Malenkov, Mikojan, mítosz, Molotov, MSZMP KB Párttörténeti Intézet, munkatábor, Nagy Imre, Nagy Terror, Népbiztosok Tanácsa, NKVD, Orbán Viktor, orosz nacionalizmus, Oroszország, Osiris, Pjatakov, polgári páholy, PolgArt könyvkiadó, politikai bizottság, reformer, rehabilitáció, rendteremtés, Rizsa Godesz, sine ira et studio, Slansky ügy, Széchenyi díj, Szergo Berija, Szilágyi Ákos, szobor, Szovjet-Oroszország, Szovjetunió, Szovjetunió Hőse, Sztálin, sztálinizmus, Szuhomlinov, Tanácsköztársaság, titkos jelentés, történész, Trockij, trockizmus, Valentyina Drozdova, Vannyikov, Volkogonov, Voznyeszenszkij, Vrangel, Wallenberg, XX. kongresszus, Zemljacska, zsidó, Zsidó Antifasiszta Bizottság, zsidó orvosok pere
