Az alternatíva hatalmi kérdés
Ezúttal utánközlésről van szó. A hosszabb írás a Leleplező c. vaskos (kb. 200 oldalas) országkrónika könyvújság ez évi IV. számában, 2014. december 12-én jelent meg nyomtatott formában. A fenti címmel és a következő alcímmel: “Dr. Szabadi Béla az igazság feltárásának egyre népszerűbb magányos harcosa vall önmagáról.” Persze most sem csak önmagáról, hanem önmagáról is, hiszen a közérdekű vonatkozások továbbra is meghatározóak. A cikket most blogomban is közreadom, itt – praktikus okokból – két részletben. (A fotók és a tördelés ugyan eltér, de a tartalom változatlan.) Az írást fontosnak tartom, célszerű tehát, hogy blogom anyagai között is hozzá lehessen férni. Annál is inkább, mert a jövőben minden bizonnyal gyakran fogok rá hivatkozni. Eddig egyébként kapcsolatom a Leleplezővel fordítva működött, blogom újabb anyagaiból ők vettek át. De térjünk rá a cikkre!
————
Magyarországra találóan mondják: KOMP-ORSZÁG. Folyamatosan úton van, végtelenül elhúzódik az utazás, miközben mások már rég megérkeztek. Egy ilyen, mindeddig befejezetlen, egyesek szerint el sem kezdett utazás a rendszerváltás. A komp-ország vezetése először is azért nem akar normatív viszonyokat, mert az nem érdeke. Legalábbis így érzi. Ehhez képest kevésbé jelentős, hogy nem is tudja, hova is kellene az országnak elérnie. A „komp” ma is körbejár a „folyón”, valahol a két part között. Tabukat döntöget, ahelyett, hogy átérne végre a másik partra. Az egyik part – természetesen képletesen – a kádári viszonyok, a másik a piacgazdaság, a komp-ország kormánya számára homályos tartalmú kapitalizmus. A komp-országban évtizedek óta, mióta a nagy utazás elkezdődött, egy értelemben biztosan nem sok változott. Kádár János alatt, amikor a „komp” ki volt kötve, sokáig nem volt, nem lehetett elismert alternatíva. A „komp” anélkül indult el, hogy az alternatívát legalább végiggondolták volna. Ezzel elkezdődött komp-ország céltalan bolyongása. A körbejárást a feladat bonyolultságával magyarázgatták: még senki nem ment át szerintük erről a partról vissza a másikra. Közben más országok egy történelmi pillanat alatt révbe értek. Persze nem virtuálisan, hanem valóságosan.
A komp-ország a sajátos magyar úton. Nem köt ki, évtizedek óta bolyong a két part között
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Gazdaság, Kísért a múlt, Politika
Címke: 42 ezer milliárd forint, államháztartás, állami tulajdon, alternatíva, Anglia, arányosság, aránytalanság, árfolyam, árveszteség, ballib, balliberális, Csehország, demokrácia, Egyesült Királyság, ellenzéki kerekasztal, éllovas, értékek, EU, Európai Unió, forint, gazdasági kormányzás, gazdaságirányítás, gazdaságkutatás, gazdaságkutató, Gazdaságkutató Intézet, gazdaságpolitika, GDP, GKI, Gyurcsány-kormány, hatalmi elit, hatalmi kérdés, hatásvizsgálatok, Heim Péter, igazságkereső, Jánossy Ferenc, jólét, Kádár János, kádári viszonyok, kapitalizmus, képzelgések, Kína, komp-ország, könyújság, kormányok, KSH, küzdelmek, Leleplező, Lengyelország, magántulajdon, Magyarország, Medgyessy-kormány, megszorítások, neoliberalizmus, normatív viszonyok, Orbán-kormány, országkrónika, ötletelések, piacgazdaság, rendszerváltás, rész-alternatíva, sereghajtó, szabadság, Századvég Gazdaságkutató Zrt., Szlovákia, tabuk, tévutak, tulajdonviszonyok, túlélés, túlfogyasztás, V-4 országok, Vértes András, visegrádi országok
