kriminalizálás címkéhez tartozó bejegyzések

Küzdelmek, esélyek, balsikerek és sikerek (2.)

Itt folytatódik a néhány napja a blogban elkezdett cikk, ami 2014. december 12-én, a Leleplező c. könyvújságban jelent meg. Ott egy, itt két részletben; a második egyben a befejező rész.  Tehát a folytatás:

————-

Az alternatíva egyébként akkor is hatalmi kérdés, ha kézenfekvő, miből állna, ha egy-két „húzásból” meg lehet valósítani. Ilyen volt a helyzet pl. 1848-ban, vagy 1956-ban, 1867-ben, amikor könnyen átlátható volt, mit kellene tenni.

Hatalmi kérdés is

De ez így van akkor is, ha az alternatíva szükségessége el van fedve. Ha annyira bonyolult (bonyolulttá, összekuszálttá van téve) a helyzet, hogy az alternatíva szükségessége, de főleg mibenléte nem kézenfekvő. A hatalom alternatívával szembeni zsigeri félelme ugyanis akadályozza a helyzet feltárását, a következtetések levonását és kimondását, közreadását. Az alternatíva lehetőségét is tagadják, amit a kusza helyzet megkönnyít.  2006-ban ezért nem vezetett a Gyurcsány-kormánnyal szembeni elemi erejű elégedetlenség e kormány bukásához. Hirtelen szembesültek azzal: mit is kellene tenni a régi recept helyett. És persze nem tudták. (Ideológia és alternatíva hiányában álltak meg az utcai események.)

Gyurcsány Ferenc, origo

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. 2006 őszén az utcai tiltakozások alternatíva hiányában nem vezettek a kormány bukásához. (Fotó: origo.hu)

Bővebben…

Hajrá bíróság, hajrá ügyészség!

Interjú a Klubrádióban arról, amiben Szabadi Béla a legilletékesebb. A politika kriminalizálásáról: háttér és motiváció. Mire számíthat az, akit kiválasztanak. Akik beszélgetnek: Andrassew Iván műsorvezető és Szabadi Béla.

Bővebben…

A Magyar Hírlap és a miniszterelnöki bojkott

Áthallások és kriminalizálás

Éveken át hiába próbáltam felhívni a figyelmet a Szabadi-ügy esetleges távlatos következményeire. Máris itt van egy: a miniszterelnöki bojkott kimondása (teljesen mindegy, hogy kérése, elrendelése), ami a Szabadi-ügyben hozott ítélet alapján durva minősítést kaphat, annak alapján hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúját veti fel. (Ahogy más vezetők bizonyos korábbi megnyilvánulásai is.) Ugyanis nagyon hasonló, lényegében azonos a tényállás azzal, amit a Szabadi-ügyben, például a reklámszerződések vádpontjában a bíróságok felállítottak. E tényállás alapján a Legfelsőbb Bíróság Szabadi Bélát hivatali visszaélésért jogerősen elítélte.

Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa

Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa

Bővebben…