közvélemény címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (23. rész). Egy film: Sztálin halála (2017)

Június közepe táján jelent meg a Leleplező c. könyvújság 2018./2. száma, benne két írásommal, köztük a Berija-cikksorozat következő részével.  Ezúttal nagyobb terjedelmet kapott a folytatás, ezért az utóközlések is hosszabbak lesznek. A folytatás a hagyománynak megfelelően felkerült blogomra; itt ezúttal is két részre bontva publikálom. A 23. rész még inkább kapcsolódik a jelen aktualitásaihoz. Úgy éreztem, nem tehetem meg, hogy ne foglalkozzak a közelmúltban bemutatott filmmel (Sztálin halála), mivel annak főszereplője nem a címszereplő Sztálin, hanem valójában Lavrentyij Berija. És sajnos kiderült, hogy sokan még mindig – nyugaton is – ragaszkodnak a Hruscsov által kitalált, terjesztett és a köztudatba belevésett, évtizedeken át folyamatosan ismételt, a történelem meghamisításán alapuló Berija-kép felidézéséhez és ébrentartásához. Sőt – bármilyen meglepő – még újabb valótlanságokat is kitaláltak. A Sztálin halála c. filmet egyébként alkalomnak tekintettem arra, hogy Berijáról tett több megállapításomat összefoglaljam, illetve erről az oldalról is alátámasszam. A téma aminél most tartunk, az Berija hagyatéka és annak sorsa, ami szintén kapcsolódik a filmhez, illetve Hruscsov személyéhez.

Berlin 1945-ben. Meddig tarthat a béke? (Fotó: Wikipédia)

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. A gyökerek

Zavaros vízben jó halászni?

(Magyar közmondás, ezúttal kérdőjellel)

A mondanivaló jobb taglalása kedvéért más alcímmel folyatódik a forint gyengítéséről szóló cikksorozat. A gyökereket kettős értelemben használom, kiindulópontként és a végrehajtó személyek megjelöléseként: úgy is, mint előzményeket (gyökerek), úgy is, mint az előzmények folytatóit, „továbbfejlesztőit” („gyökerek”). Természetesen továbbra sem tévesztem szem elől a korábbi alcímet: Kinek jó ez? Mármint a forint gyengítése.

Matolcsy György Huba. Gyökerek és "gyökerek"

Matolcsy György Huba. Gyökerek és “gyökerek”

Bővebben…

Mit akarnak a horvátok? Az INA-részvényeit vagy Hernádi Zsoltot? (2.folytatás)

Iustitia est regnorum fundamentum. Az igazság az országok talpköve

Az előző részben Ivo Sanader 2009-ben elhatározott lemondásánál hagytuk abba, ami vesszőfutásának és eltüntetésének sajátos kiindulópontja lett.

Sanader magyar kapcsolatai

Sanader hivatali ideje alatt főleg Gyurcsány Ferenc volt a magyar miniszterelnök, akivel sok témában tanácskozott. A magyar közvélemény is értesült arról, hogy együtt dolgoznak a horvát-magyar futball eb tervein. Ennek üzleti lehetőségeit gondolta a magyar politikai és gazdasági elit olyan vonzónak, hogy valóságos nagykoalíciót hoztak létre a közös feladatok megoldására. Gyurcsány Ferenc a labdarúgást nemzeti kérdésnek (!) nyilvánította és megígérte, hogy stadionépítésekre 165 milliárd forintot  (!) biztosít a költségvetésből.

Bővebben…

UPC: keresem az okot. Harmadik levél Szalay Annamáriának

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tevékenységének egyik fele a távközlés felügyelete. Hogy szerencsés-e, hogy a távközlés műszaki és szolgáltatási kérdései is ide vannak telepítve, nem hiszem. A fogyasztók ugyanis teljesen ki vannak szolgáltatva a cégeknek (ne szépítsük: az itt működő monopóliumoknak), különösen az egészen gátlástalan UPC DTH S. a. r. l.-nek, rengeteg anomáliát kell elszenvedniük az elégtétel és a korrekció reménye nélkül. Mivel beadványommal és két levelemmel sem tudtam arra rábírni a hatóságot, hogy lássa el feladatát, egy harmadik levelet is írtam Szalai Annamáriának. Ebben rákérdeztem: lehet-e szerepe a kérdéskörrel megbízott helyettese esetleges összeférhetetlenségnek ebben a mozdulatlanságban.  Ha nem lenne, akkor sem örülhetünk, hiszen más okokat – hiszen nem lehet jó ok – sem lehet elfogadni. Például a szakmai alkalmasság esetleges hiányát, vagy az állam mutyizását a jogszabályokat megsértő céggel, cégekkel. Nem arról van-e szó, hogy a jogtalan extraprofit miatt kivetett válságadót ilyen formán is átháríthatnák a fogyasztókra.

Szalai Annamária: a szolgáltatásokkal ki foglalkozik?

Szalai Annamária: a szolgáltatásokkal ki foglalkozik?

Bővebben…

Malév: mibe kerül nekünk ez a kormányzás?

Eltalálta szarva közt a tőgyét!

Ezt akkor szokták mondani, ha valaki habozás nélkül a legrosszabb megoldást választja. Ha nem így tenne, Immanuel Kant (filozófus, 1724-1804) szellemében járna el: a szabadság a törvényszerűségek ismerete. Akkor születhet jó döntés, ha az az összefüggések és törvényszerűségek ismeretére épül. Az élőlények közül egyedül az ember képes a törvényszerűségek felismerésére és ennek révén a világ tudatos és hatékony átalakítására. Ennek érdekében tanulják az oktatási intézményekben a döntéselméletet. Mindez azonban nálunk a kormányokat általában hidegen hagyja és sajnos hagyhatja.

Zavaros vízbe sose ugorj bele!

Zavaros vízbe sose ugorj bele!

Bővebben…

Bauer Tamás és a Ferencváros

Az előzmények: lejárató kampány minden témában

Tíz évvel ezelőtt két leszámolás is történt a Kisgazdapárttal szemben. (Ld. az A HÁLÓ – Két leszámolás c. kötetet.) Az akkor indult mindenoldalú leépülésnek és a mai eseményeknek is a kiindulópontját (origóját) itt kell keresnünk. Mindenekelőtt a korábban elképzelhetetlen módszerekben, manipulációkban, törvénysértésekben és alkotmánysértésekben. Mégsem foglalkozik senki a történelemtudományból, a politikából, a politológiából vagy a sajtóból – a jubileum kapcsán sem – a súlyos következményekkel és a tanulságokkal. Az nyilván nem az, amikor az akkori eseményekhez asszisztáló vagy jobb esetben néma közéleti személyek olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek nem a valóság megismerését, hanem – akarva-akaratlanul – annak eltorzítását, a lényeg elhallgatását jelentik. Ha a megdöbbentő mai anomáliákkal való szembenézés helyett mindenről a tíz éve eltüntetett történelmi pártról és annak egyes személyiségeiről mondanak újra és újra valótlanságokat.

Bauere Tamás: kétszer is megkérdezte ugyanazt

Bauer Tamás: kétszer is megkérdezte ugyanazt

Bővebben…

Belvíz: retusált történelem és tehetetlenség

Belvízkárok megelőzése és elhárítása a rendszerváltás után

A belvíz, az árvíz, az özönvízszerű esők ismét hatalmas károkat okoznak. A belvízveszélyre is számítani kellett, de az illetékesek a jelek szerint nem számítottak. A szakértők ugyanis megfigyelték, az időjárásban nagyjából tíz évenként váltják egymást a (hosszabb) száraz és a (rövidebb) nedves időszakok. Az újdonság az, hogy az éghajlatváltozással összefüggésben az arányok el fognak tolódni a nedves periódusok javára, a környezet „csapadékterhelése” is növekszik.

Orbán Viktor a parlamentben, balra Szabadi Béla

Orbán Viktor a parlamentben, balra Szabadi Béla

Bővebben…

Volt-e, lesz-e sajtószabadság?

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek.

Több, önmagát „nagy teoretikusnak” tartó tényezőtől eltérően nem voltam és nem vagyok meglepve attól, mit hozott a kormányváltás, attól sem, hogy a Fidesz teljesen felkészületlenül jutott kétharmados többség birtokába.

A legrosszabb kombináció: tudatlanság és „bátorság”

Ezzel a múlt rossz folyamatai felerősödtek, mert az ismerethiány és alkalmatlanság azzal a rendkívüli „bátorsággal” találkozhatott, amit a kétharmad adott e pártnak. A tudatlanság eleve merésszé tehet, hiszen – ha érdekelnék is a következmények – nem fogja fel azokat. Ha ez önkorlátozás nélküli túlhatalommal párosul, ez a legrosszabb kombináció. Nem lehet megállítani a mégoly buta ötletek kivitelezését sem. A munka világa helyett a mesék világát viszont ismerhetik, mert úgy irányítják az országot, ahogy a mesében, igaz ott a király eleve mindenhez ért és nincsenek bonyolult ügyek és szerteágazó következmények.

Orbán Viktor: számára nincsenek bonyolult ügyek

Orbán Viktor: számára nincsenek bonyolult ügyek

Bővebben…

Tudásalapú társadalom és gazdaságirányítás válság. Hol vannak a közgazdászok? (1.)

„A kiút elkezdődött… van érvényes tudásunk…”  (Bogár László)

Valóban? – reagálok a mottóban idézett két állításra, ami az új kormány teljesítményét értékeli. Nem a harangot veri félre, hanem dicsér. Hol a különbség a szakmai alapokon nyugvó helyzetértékelés és a politikai propaganda között?

Évtizedek óta nem lehetne fontosabb feladat, mint a gazdaság rendbetétele, fenntartható és dinamikus növekedési pályára állítása. Ennek általában az ellenkezőjét tapasztaljuk: súlyos, periodikusan visszatérő és elhúzódó válságokkal, vergődő gazdasággal, tömegek elszegényedésével, nagy és emelkedő, immár óriási adóssággal, nyomasztó munkanélküliséggel, magas inflációval, szabályozási anomáliákkal, a gazdaság működési zavaraival és veszteségeivel, forráshiánnyal és a források nem hatékony felhasználásával, pazarlással.

Bogár László: a kiút elkezdődött!

Bogár László: a kiút elkezdődött!

Bővebben…

Bolgár György: helyes-e, ha Szabadi Béla publikál a legnagyobb lapban? (1. és 2. rész)

A sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság harsány propagálása, egyúttal  a kirekesztés durva gyakorlása

2010. augusztus 5-én jelent meg Szabadi Béla cikke (Fordulat és reform?) a Népszabadságban. Bolgár György még aznap feltette a kérdést a Klubrádióban, a Megbeszéljük című műsorban: “helyes-e, ha a legnagyobb magyar napilap ekkora véleménycikket közöl tőle? Vagy miért is ne?”

A beszélgetésre Szabadi Bélával csak Szabadi Béla kifejezett kérésére, másnap,  augusztus 6-án került sor.

A vita hátteréül szolgáló cikk a honlapról is letölthető.

 

A videón (slide show-n) látható: Bolgár György, a Klubrádió műsorvezetője és Szabadi Béla.

A beszélgetésben szerepel, illetve róla említés történik: Bolgár György műsorvezető, Szabadi Béla, az FVM volt államtitkára, egy véleménycikk írója; Klubrádió; gazdaság; program; stratégia; Széchenyi Terv; Új Széchenyi Terv Legújabb Széchenyi Terv); Gazdaságkutató Intézet;  Népszabadság; fordulat; reform; leértékelés; érdekek; 29 lépés; az Orbán-kormány és elődei; politika; igazságszolgáltatás; sajtó; közvélemény; olvasók; tényleges valóság; virtuális élet; múlt; jelen;  jövő stb.