közgazdász címkéhez tartozó bejegyzések

Berija élete, szerepe, pere és kivégzése (3. folyt.)

A “desztalinizációtól” elferdítve, illetve a valóságban

A Berija-cikksorozat elemei a blogon a Leleplező könyvújsághoz igazodva jelennek meg. Negyedévenként, a Leleplező aktuális számának kiadása után. A téma újdonságai mellett a viszonylag hosszú publikálási szünetekkel is magyarázható, hogy az olvasóknak lehetnek olyan kérdései, amelyeknek – érezve, hogy ez érdekelni fogja az olvasókat – elébe mentem. Így különösen fontosnak tartottam annak mielőbbi kifejtését (már az első publikációban erre sort is kerítettem), hogy közgazdászként miért foglalkozom történeti témával és ráadásul egy olyan személy, Lavrentyij Berija életével, szerepével és sorsával, akinek megítélése Magyarországonmintha itt megállt volna az idő!változatlanul durván és egyben naivan negatív az “élvonalbeli” történészek körében.

Kruglov és Berija

Szergej Kruglov, az egyik első helyettes (balról), aki elárulta Beriját. És Berija az akkori Belügyminisztérium (a későbbi KGB) épületénél

Bővebben…

Lavrentyij Berija élete, szerepe, pere és kivégzése

A „desztalinizációtól” elferdítve, illetve a valóságban

Ami most következik, az a Leleplező c. könyvújság 2015/3. számában  megjelent cikk alapján készült, azonban nyilván nem teljesen azonos azzal. Egyrészt azért, mert az ottani hosszú anyagot itt a blog olvasásának megkönnyítése céljából három részre bontottam. Így tehát még két rész kell ahhoz, hogy “utolérjük” a Leleplezőben most megjelent anyagot. Másrészt azért, mert a blogban több fotót lehet elhelyezni, mint egy újságcikkben, és éltem is ezzel a lehetőséggel. Ráadásul itt színesek is lehetnek a fényképek, ha különben azok. Sajnos itt kevés ilyen lesz. Harmadrészt pedig további illusztrálásra is van mód: videót lehet beépíteni és nem csak belinkelni, ami látványosabbá teheti az anyagot.

Az olvasó bizonyára észrevette, hogy blogomon már többször foglalkoztam történelmi témával. Ilyen horderejű és ilyen bonyolult történelmi témával és  a valósággal ennyire ellentétes közhiedelemmel azonban még nem volt dolgom. Ráadásul végzettségem és tevékenységem szerint  közgazdászként és nem történészként, akik többségének, legalábbis itt nálunk, Magyarországon ellent kell mondanom. A témaválasztásnak hármas oka van: rákényszerültem erre és persze érdeklődtem is a téma iránt, ami ráadásul – mint látni fogjuk – annyira nem is állt távol szakmámtól és személyes sorsomtól. De ahogy máskor is, ezúttal is igyekeztem állításaimat a lehető leginkább alátámasztani. Ehhez felkutattam, amit lehetett.

Berija2

Lavrentyij Berija

Bővebben…

Küzdelmek, esélyek, balsikerek és sikerek (2.)

Itt folytatódik a néhány napja a blogban elkezdett cikk, ami 2014. december 12-én, a Leleplező c. könyvújságban jelent meg. Ott egy, itt két részletben; a második egyben a befejező rész.  Tehát a folytatás:

————-

Az alternatíva egyébként akkor is hatalmi kérdés, ha kézenfekvő, miből állna, ha egy-két „húzásból” meg lehet valósítani. Ilyen volt a helyzet pl. 1848-ban, vagy 1956-ban, 1867-ben, amikor könnyen átlátható volt, mit kellene tenni.

Hatalmi kérdés is

De ez így van akkor is, ha az alternatíva szükségessége el van fedve. Ha annyira bonyolult (bonyolulttá, összekuszálttá van téve) a helyzet, hogy az alternatíva szükségessége, de főleg mibenléte nem kézenfekvő. A hatalom alternatívával szembeni zsigeri félelme ugyanis akadályozza a helyzet feltárását, a következtetések levonását és kimondását, közreadását. Az alternatíva lehetőségét is tagadják, amit a kusza helyzet megkönnyít.  2006-ban ezért nem vezetett a Gyurcsány-kormánnyal szembeni elemi erejű elégedetlenség e kormány bukásához. Hirtelen szembesültek azzal: mit is kellene tenni a régi recept helyett. És persze nem tudták. (Ideológia és alternatíva hiányában álltak meg az utcai események.)

Gyurcsány Ferenc, origo

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. 2006 őszén az utcai tiltakozások alternatíva hiányában nem vezettek a kormány bukásához. (Fotó: origo.hu)

Bővebben…

UPC: keresem az okot. Harmadik levél Szalay Annamáriának

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tevékenységének egyik fele a távközlés felügyelete. Hogy szerencsés-e, hogy a távközlés műszaki és szolgáltatási kérdései is ide vannak telepítve, nem hiszem. A fogyasztók ugyanis teljesen ki vannak szolgáltatva a cégeknek (ne szépítsük: az itt működő monopóliumoknak), különösen az egészen gátlástalan UPC DTH S. a. r. l.-nek, rengeteg anomáliát kell elszenvedniük az elégtétel és a korrekció reménye nélkül. Mivel beadványommal és két levelemmel sem tudtam arra rábírni a hatóságot, hogy lássa el feladatát, egy harmadik levelet is írtam Szalai Annamáriának. Ebben rákérdeztem: lehet-e szerepe a kérdéskörrel megbízott helyettese esetleges összeférhetetlenségnek ebben a mozdulatlanságban.  Ha nem lenne, akkor sem örülhetünk, hiszen más okokat – hiszen nem lehet jó ok – sem lehet elfogadni. Például a szakmai alkalmasság esetleges hiányát, vagy az állam mutyizását a jogszabályokat megsértő céggel, cégekkel. Nem arról van-e szó, hogy a jogtalan extraprofit miatt kivetett válságadót ilyen formán is átháríthatnák a fogyasztókra.

Szalai Annamária: a szolgáltatásokkal ki foglalkozik?

Szalai Annamária: a szolgáltatásokkal ki foglalkozik?

Bővebben…

Devizahitelesek “megsegítése”. Ez lenne (ez lehet) a megoldás?

Egeret vajúdtak a hegyek.
De vajúdtak-e egyáltalán?

Egeret”, ráadásul csúnya kis egeret vajúdtak (ha ugyan ezt vajúdásnak lehet nevezni) a „hegyek”. Vajúdás helyett inkább mutyinak nevezném. A torz egeret ajándékba akarják adni azoknak, akiknek segítségre lenne szükségük. Egy újabb tévút tanúi vagyunk.

2011. május 30-án a kormány és a Bankszövetség öt pontból álló megállapodást írt alá. Szövegét mind a mai napig nem találom, a sajtóbeli ismertetések sem tartalmaznak minden szükséges részletet. Ez is oka lehet – persze nyilván nem ez a fő oka – az elemzők tartózkodásának és az érdemi kritika eddigi elmaradásának. Pedig ennek éppen most lenne itt az ideje, hiszen a megállapodás jelen formájában nem képes azt nyújtani a bajba jutottaknak, amit meg lehetne és kellene tenni érdekükben. Azért hogy elkerüljük a társadalom és a gazdaság megroppanását. Meg kellene és lehetne szüntetni a jogellenes, lehúzáson alapuló gyakorlatot, tisztességes alapokra kellene visszahelyezni a devizahitel-szerződéseket. El kellene számolni a devizahitelezéssel.

Orbán Viktor. Vajon ki a nagy gazdaságpolitikus?

Orbán Viktor. Vajon ki a nagy gazdaságpolitikus?

Bővebben…

Bauer Tamás és a Ferencváros

Az előzmények: lejárató kampány minden témában

Tíz évvel ezelőtt két leszámolás is történt a Kisgazdapárttal szemben. (Ld. az A HÁLÓ – Két leszámolás c. kötetet.) Az akkor indult mindenoldalú leépülésnek és a mai eseményeknek is a kiindulópontját (origóját) itt kell keresnünk. Mindenekelőtt a korábban elképzelhetetlen módszerekben, manipulációkban, törvénysértésekben és alkotmánysértésekben. Mégsem foglalkozik senki a történelemtudományból, a politikából, a politológiából vagy a sajtóból – a jubileum kapcsán sem – a súlyos következményekkel és a tanulságokkal. Az nyilván nem az, amikor az akkori eseményekhez asszisztáló vagy jobb esetben néma közéleti személyek olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek nem a valóság megismerését, hanem – akarva-akaratlanul – annak eltorzítását, a lényeg elhallgatását jelentik. Ha a megdöbbentő mai anomáliákkal való szembenézés helyett mindenről a tíz éve eltüntetett történelmi pártról és annak egyes személyiségeiről mondanak újra és újra valótlanságokat.

Bauere Tamás: kétszer is megkérdezte ugyanazt

Bauer Tamás: kétszer is megkérdezte ugyanazt

Bővebben…

Volt-e, lesz-e sajtószabadság?

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek.

Több, önmagát „nagy teoretikusnak” tartó tényezőtől eltérően nem voltam és nem vagyok meglepve attól, mit hozott a kormányváltás, attól sem, hogy a Fidesz teljesen felkészületlenül jutott kétharmados többség birtokába.

A legrosszabb kombináció: tudatlanság és „bátorság”

Ezzel a múlt rossz folyamatai felerősödtek, mert az ismerethiány és alkalmatlanság azzal a rendkívüli „bátorsággal” találkozhatott, amit a kétharmad adott e pártnak. A tudatlanság eleve merésszé tehet, hiszen – ha érdekelnék is a következmények – nem fogja fel azokat. Ha ez önkorlátozás nélküli túlhatalommal párosul, ez a legrosszabb kombináció. Nem lehet megállítani a mégoly buta ötletek kivitelezését sem. A munka világa helyett a mesék világát viszont ismerhetik, mert úgy irányítják az országot, ahogy a mesében, igaz ott a király eleve mindenhez ért és nincsenek bonyolult ügyek és szerteágazó következmények.

Orbán Viktor: számára nincsenek bonyolult ügyek

Orbán Viktor: számára nincsenek bonyolult ügyek

Bővebben…

Ki kicsoda a gazdaságirányításban? És kik a „stratégák”?

Teológusok, földrajztanárok, jogászok stb. nyomulása

A kormányzati munka első hónapjai után, megismerve és véleményt alkotva a 29 pontos intézkedéscsomagról és „elámulva” (elszörnyedve) az Új Széchenyi Terven, kíváncsi lettem arra, hogy a minisztériumi és más kulcspozíciókban vajon milyen végzettségű (és tapasztalatú) vezetők ülnek? Mindenekelőtt a gazdaságirányítás szempontjából legfontosabb minisztériumok vezetőiről igyekeztem valamilyen képet alkotni. Azokról, akik olyan posztokon vannak, amelyeken a makrogazdaság szerteágazó folyamatainak összehangolásával, stratégiakészítéssel, a szabályozórendszer komplex átalakításával szükséges foglalkozni, illetve ilyen munkát kell megszervezni és irányítani. Ez pedig – mivel a legbonyolultabb területről van szó – szilárd közgazdasági alapokat, hosszú és mértékadó gyakorlatot, a reálgazdaság alapos és átfogó ismeretét tételezi fel és követeli meg.

Bencsik János teológus, belgazdasági államtitkár

Bencsik János teológus, belgazdasági államtitkár

Bővebben…

Az Új Széchenyi Terv

Hozott is ajándékot, meg nem is (Egy Mátyás királyról szóló népmeséből)

2010. július 28-án, a budapesti Marriott Szállóban, a miniszterelnök közreműködésével megtörtént az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) meghirdetése. Ha korábban nem is volt tudható, hogyan és mikor megy végbe, az eseményre mindenképpen számítani kellett. Mégis sokakat felkészületlenül ért, meglepetést keltett, dermedtséget és zavarodottságot okozott. Elmaradtak az érdemi reakciók, nem válaszolódtak meg olyan fontos kérdések, amelyek sokakban megfogalmazódhattak.

Új Széchenyi Terv: A talpraállás (helyesen talpra állás) és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja

Új Széchenyi Terv: A talpraállás (helyesen: talpra állás) és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja

Bővebben…

Mi védi Demszkyt? Az új nomenklatúra (videó)

Videó a  harmadik kötetről

Folytatódik a beszélgetés Szabadi Béla új könyvéről: Kényszerpályák, tévutak – Az új nomenklatúra. A sajnálatos helyzet és a változtatás elmaradásának oka: az elit felkészületlensége és érdekei. Normativitás helyett kézi vezérlés. A BKV-nál nem elszigetelt gyakorlat folyik. Mi védi Demszky Gábort, miért marad a helyén? Mesterházy Ernő és a Fradi létesítményei. Összefonódások, egy elit van. A remények viszonylagossága.

Bővebben…