Kósa Lajos címkéhez tartozó bejegyzések

A forint gyengítésének (tév)útján. Forintgyengítés és külkereskedelem

A valaha volt legnagyobb gazdaságfejlesztési program indítását ígérte január elsejétől Orbán Viktor

(InfoRádió, 2014. október 5.)

Két hónapos szünet után folytatom a hivatalosan ugyan nem létező, de a kormány eszköztárában mégis kiemelkedő szerepet játszó „valutaárfolyam politika” boncolgatását. Mint láttuk ez sem konvencionális. És nem csak azért, mert nyilatkozataik szerint a kormánynak nincs és új keletű „stratégiai” partnerének, az MNB-nek sincs ilyen politikája (nincs is, meg sajnos nagyon is van). Azért is „unortodox” (nem szakszerű?), mert fél lábon áll. A gyenge és még mindig tovább gyengített forinton. Nagyobb teret nyilván nem igényel e politika vizsgálata, annál inkább a valós hatások bemutatása és a mérleg megvonása. A szakmai és a laikus közvélemény ugyanis nem akar szembesülni a fenyegető valós következményekkel. Még nagyobb baj, hogy az országot vezető kormány sem, még a rendelkezésre álló információkról sem akar tudomást venni. A jelek és hivatalos bejelentések szerint a „gázra lép”, holott már rég elő kellett volna vennie a „térképet”. Ha nem akar máshova jutni, mint ahova állítólag készül.

Az egyik legnagyobb hiedelemhez érkeztünk: a gyenge árfolyamnak a külkereskedelemre – és ezen keresztül a gazdaságra, a foglalkoztatottságra, a fejlődésre, a növekedésre gyakorolt – állítólag „áldásos hatásaihoz”. Ez a feltételezés elméletileg és általánosságban, a közgazdaságtudományban már régen megdőlt. Ugyanakkor mégsem zárható ki, hogy esetleg lehetnek olyan konkrét helyzetek, amikor ennek talán lehet értelme. Nálunk viszont nincs ilyen helyzet, a kormány egyébként sem épít konkrét vizsgálatokra.

Szijjártó Péter, Orbán Viktor2

Szijjártó Péter feladata: a legmagasabb exportarány elérése Európában. Mibe kerül ez nekünk? Hány ezer milliárdba?

Bővebben…

Ki védi meg a kormányt?

A kezemet figyeld, mert csalok!

(Rodolfo)

A kormány egyes minisztériumok vidékre költöztetésével belefogott újabb nagyon értelmetlen, felesleges, kerülendő, és igen költséges ötletének rapid keresztülvitelébe. Bármennyire is értelmetlen az ország szempontjából a biztosan roppant költséges ötlet, akármennyi pénz egyszeri, illetve tartós elpocsékolásáról legyen is szó, bármennyire is rontja a költöztetés a szóban forgó minisztériumok és a kormány működésének amúgy sem magas hatékonyságát (tartósan is), a kormány és az uralkodó elit egyes reprezentánsai számára nyilván „nem elhanyagolható” előnyökkel jár. Ezzel viszont ismét szembekerül az ország és a kormány érdeke, ami elfogadhatatlan. Nem működik a kormányon belül a szakmai kontroll, ami miatt sokkal rosszabbul teljesít a kormány és az ország, mint lehetne. Erre levélben már egy éve felhívtam a miniszterelnök figyelmét.

fvm2

Az agrártárca épülete 140 éve. Megszerzése a költöztetés egyik oka? (Fotó: Wikipédia)

Bővebben…

A forint gyengítésének (tév)útján. Kinek jó ez? (1. folytatás)

Vak vezet világtalant

(Magyar szólásmondás)

Az előző részben láttuk, hogy a forint árfolyama az utóbbi években nemcsak időnként romlik, ahogy a kormány és holdudvara ezt megpróbálja kommunikálni, hanem tendenciaszerűen veszít értékéből. Az euró árfolyamának korábban bemutatott alakulása (1. sz. ábra) ezt jól példázza, a változások trendje lineárisan és elég meredeken emelkedik. A magyar gazdaság, az adósságok és az elszámolások szempontjából az eurón kívül még két különösen fontos valuta van: az amerikai dollár és a svájci frank.  Itt is tendenciaszerű a forint gyengülése, sőt a trend – mint alább az olvasó láthatja – még meredekebben emelkedik.

Ezzel Magyarország azon ritka kivételek közé került, ahol tartósan megfordult a valutaárfolyam viszonylagos erősödésének irányzata.

Árfolyam, 2008-2014, amerikai dollár

2. sz. ábra

Bővebben…

Összefogás és kirekesztés

Össze kellene fogni – mondják, miközben mutyira gondolnak. Mi zárja ki a KÖZÉRDEKŰ összefogást?

Időről időre kampány indul az összefogásért. Mivel az összefogás általában elmarad (hogy MIKOR NEM, arról is írok), ahogy lenni szokott, a magyar nép válik a bírálat tárgyává. Erre ugyan sokszor rászolgál, de most biztosan nem. Megindul a pocskondiázás újabb hulláma: a magyarok soha nem tudtak összefogni! – állítják a médiában, különböző eseteket előadva és minősítve. De miért a magyarokról beszélnek és nem az igazi okról, a magyarországi politikáról és rendszerváltásról, amikor huszonegy éve mindig pártok közötti hatalmi összefogásra, nagykoalícióra gondoltak? És nem valamiféle népfrontra. Kezdődött ez az első szabad választással, amikor az egyértelmű eredmény ellenére nagykoalíciót akartak (a vesztesek). A hatalom mindenekelőtt?

Egy összefogás: a budapesti olimpiáért

Egy összefogás: a budapesti olimpiáért

Bővebben…

Keller László és a lejáratás

2000 őszén iszonyatos erejű lejárató kampány indult ellenünk. Hogy mit is jelentett ez, arra már felhoztam eseteket (Bauer Tamás és a Ferencváros, Szalay Gábor és az utazások) és még felhozok újabbakat. Ennek a harcmodornak az egyik központi figurája Keller László. Róla könyveimben nem egy helyen írtam. Mindegyikhez tartozik névmutató, a HÁLÓ-nál ez a honlapról tölthető le. Most az A HÁLÓ – Két leszámolás c. könyv alapján idézek fel néhány momentumot Keller szerepéből: a lejáratástól a legfőbb ügyész bevonásáig, feljelentésírásokig. (Az általa előadott valótlanságok is muníciót adtak a leszámolásokhoz.) Attakjait és azok alamuszi megnyilvánulásait csaknem tíz éven át kellett elviselnem. Ügyvédem levelet írt Szili Katalin házelnöknek ennek leállítása céljából és főleg azért, hogy Keller nem avatkozzon bele a „független igazságszolgáltatásba”. Szili viszont rábízta Kellerre, csináljon továbbra is, amit akar. (Ld. alább.)

Keller László

Keller László

Bővebben…

A könyvbemutató apropóján. Tovább a tévúton

Nem vízlépcsőt vagy demokráciát, hanem vízlépcsőt és demokráciát! (Maróthy László)

Nemcsak exportoffenzívát, hanem exportoffenzívát és belföldi piacot is! (Matolcsy György)

Előrebocsátom, hogy a cikk számára mottóul választott két kívánságpár közül az egyik nem valósulhatott meg, a másik pedig ilyen módon (ahogy képzelik) nem valósulhat meg.

A Kényszerpályák, tévutak – Az új nomenklatúra bemutatójának külön érdekességet adott, hogy már hetekkel ezelőtt felállt az Orbán-kormány. Így arra is lehetőség nyílik, hogy a kötet bizonyos megállapításait szembesítsük az utóbbi hetek fejleményeivel. A legújabb események, köztük a 29 pontban megfogalmazott intézkedéscsomag (akcióterv) és egyes más intézkedések tükrében megítéljük, beigazolódni látszik-e az, amire a szerző ismeretei és a korábbi Orbán-kormányban szerzett személyes tapasztalatai alapján számított. Mindenekelőtt az, hogy tovább vezetik-e a társadalmat a kényszerpályáknak kikiáltott tévutakon, vagy mégis – ami az előzmények után meglepő lenne – pozitív fordulat jeleit láthatjuk.

Matolcsy György: fordulat és reform?

Matolcsy György: fordulat és reform?

Bővebben…