koncepció címkéhez tartozó bejegyzések

Dugódíj (3)

Elkeseredésében
Mi telhetett tőle
Nagyot ütött botjával
A szamár fejére
(Petőfi Sándor:
Megy a juhász a szamáron)

Az előző részt ott hagytuk abba, hogy az elhatározott lépésekről (ld. előző részek) eleve tudható, hogy alkalmatlanok. Ezért tehát nem kellene ezeket erőltetni. Azóta viszont sajnálatos módon újabb értelmetlen és alkalmatlan „megoldási” ötlettel találkozhatunk: a járatritkítással. Amennyiben ugyanis a kormány mégsem biztosítaná azt a pénzt és tartósan, ami a BKV működtetéséhez még szükséges, ezzel szeretnének megpróbálkozni. Arról nincs szó, hogy jóval kisebb többletpénzre lenne szükség, ha a 4-es metrót (pontosabban nem azt, hanem ráadásul annak szűkített és életképtelen első szakaszát) nem építik meg.  Bár ez rövid szakasz, de tengernyi pénzt emészt fel működtetése, miközben forgalma alapján soha nem fog megtérülni. És vajon kit sújtana ez az intézkedés?

Tarlós István főpolgármester interjút ad az [origo] hírek rovatának Budapesten, a Városházán.

Tarlós István levelet írt a miniszterelnöknek. A baj nem ez, hanem a levél tartalma (Fotó: origo.hu)

Bővebben…

A dugódíj (2)

Eltalálta szarva közt a tőgyét
(Magyar szólásmondás)

A dugódíj bevezetésének eldöntésével és a fővárosi közlekedési kedvezmények „felülvizsgálatának” javaslatával, a Tarlós István vezette fővárosi közgyűlés „közmondásosan” cselekedett. Ahogy egy régi mondás a magabiztosan hozott, de alapjaiban helytelen és abszolút téves lépéseket és következményeiket kifejezően leírja: a fővárosi közgyűlés „eltalálta a szarva közt a tőgyét”. Nem először persze. Bárhova is célzott, AZT  A CÉLT, amit állítólag vagy feltételezhetően akart, nem fogja eltalálni. Nem könnyű ugyan látni, mit is akar valójában megcélozni, hiszen a „hivatalos” indokon túl számtalan kimondott és ki nem mondott, helyesen vagy pontatlanul megfogalmazott, sejtetett cél kavarog a testület tagjainak fejeiben, kijelentéseiben. E „szétspriccelő” célokban közös viszont megvalósításuk „eredményessége”: bizonyára egyiket sem sikerül eltalálni. A közlekedési és az ennek ürügyén kigondolt célok, valamint a „megoldások” „nem igazán akarnak” találkozni, mivel nincsenek összhangban.  Erre később derülhet  csak fény, mivel formálisan és/vagy tartalmilag nincsenek hatásvizsgálatok. Következésképpen így nem lehet megelőzni – egyébként elkerülhető – károkat és veszteségeket az amúgy pénzhiányos fővárosban.  A 4-es metró beruházása ezt hatalmas méretekben illusztrálja, a bevezetésre váró (?!) dugódíj pedig nagy méretekben illusztrálhatja. Ha mindenek ellenére bevezetnék.

Dugódíj (Forrás, dehir.hu)

A dugók fő oka a nem a forgalom, hanem a szervezetlenség és az összehangolatlanság (Fotó: dehir.hu)

 

Bővebben…

Tudásalapú társadalom és gazdaságirányítási válság. Hol vannak a közgazdászok? (2.)

Úgy “ért” ma mindenki a gazdasághoz, mint korábban a futballhoz! A futball állapotából láthatjuk, hogy ez hova is vezet!

Onnan folytatjuk a cikket, hogy alternatíva helyett a különbségeket fogalmazzák meg. Nincs jele a gazdaságirányítási válság enyhülésének, pláne megoldásának.

Az Új Széchenyi Terv szerintem – mint ez már megírtam – még legelső változatnak is kevés, az ismeretlen, ám kikövetkeztethető szerkesztők (csúcsvezetők) a fogalmakkal sincsenek tisztában.

Molnár Ágnes csecsemő- és gyermekorvos, gazdaságfejlesztési államtitkár az Új Széchenyi Tervvel

Bővebben…

Tudásalapú társadalom és gazdaságirányítási válság. Hol vannak a közgazdászok? (1.)

„A kiút elkezdődött… van érvényes tudásunk…”  (Bogár László)

Valóban? – reagálok a mottóban idézett két állításra, ami az új kormány teljesítményét értékeli. Nem a harangot veri félre, hanem dicsér. Hol a különbség a szakmai alapokon nyugvó helyzetértékelés és a politikai propaganda között?

Évtizedek óta nem lehetne fontosabb feladat, mint a gazdaság rendbetétele, fenntartható és dinamikus növekedési pályára állítása. Ennek általában az ellenkezőjét tapasztaljuk: súlyos, periodikusan visszatérő és elhúzódó válságokkal, vergődő gazdasággal, tömegek elszegényedésével, nagy és emelkedő, immár óriási adóssággal, nyomasztó munkanélküliséggel, magas inflációval, szabályozási anomáliákkal, a gazdaság működési zavaraival és veszteségeivel, forráshiánnyal és a források nem hatékony felhasználásával, pazarlással.

Bogár László: a kiút elkezdődött!

Bogár László: a kiút elkezdődött!

Bővebben…

Tévutakból kényszerpályák (videó). A harmadik kötetről

Feleakkora, mint az előző két nagyszerű könyved, de ebben azért minden benne van! (Dr. Martinkó Károly)

Beszélgetés Szabadi Béla harmadik könyvéről: Kényszerpályák, tévutak – Az új nomenklatúra. Mi az oka annak, hogy 20 éve körbevezetik a sűrű, sötét erdőben a társadalmat? Kifejezetten ostoba: újra és újra elővenni azokat a recepteket, amelyek semmi eredményt nem hoztak. Mi az oka annak, hogy a valaha a legjobb helyzetben volt egykori szocialista ország a leggyengébb teljesítményt nyújtja? Eközben konkurenseink korszakokat léptek előre. Nincs semmilyen koncepció, elgondolás. Az ok, a  fejlődés kerékkötője az új osztály, a régi-új nomenklatúra. Más szemlélettel gyors lenne a kibontakozás. Mire (kire) megy el a pénz? Egyre több a milliárdos. Mit tenne velük a Papa. Nem volt rendszerváltás.

A videón látható: Szabadi Béla, Martinkó Károly műsorvezető, Sándor István (a Papa) nyugalmazott r. alezredes, magánnyomozó.

A beszélgetésben szerepel: Szabadi Béla, Martinkó Károly, Sándor István (a Papa), kényszerpályák, tévutak, nomenklatúra, rablógazdálkodás, pazarlás, autópályák, büszkeség, konstrukció, igazságszolgáltatás, bírák, ügyészek, nyomozók stb.

Levél az országgyűlési képviselőknek és a kormány tagjainak (2009. október 2.)

Tisztelt Országgyűlési Képviselő!

Tárgy: mit hoz a kormányváltás a gazdaságban?

Több mint nyolc éve a politikai érdekek és manipulációk nagyrészt kizárják személyemet a közgazdasági munkából és a véleményalkotásból. A nyílt levél formáját azért választottam, mert 20 éves makrogazdasági kutatói és elemzői, tanácsadói, programalkotói tevékenység, valamint kevésbé hosszú, de igen tartalmas vállalatvezetői, minisztériumi, kormánytagkénti, képviselői stb. munka, tapasztalatok és ismeretek alapján fel kell hívnom figyelmüket: a rossz úton járnak! Ez pedig a társadalom számára további hatalmas károkat és veszteségeket okoz(hat). Sokkal nagyobb a tét, semmint kizárólag pártszimpátia vagy valamely, a párthoz tartozó személy vonzereje, „karizmája” dönthetne a választásokon a gazdaságpolitikáról. Még most sem, amikor a jövő szempontjából és az ország számára e téren sincs igazi „választék”. Egyik sem kínál reális kiutat, ami a hatalom megszerzését öncélúvá és a társadalom érdekével ellentétessé teheti. (Ezt és a további megállapításokat a csatolt anyagban fejtem ki és támasztom alá.)

Az Országház épülete

Az Országház épülete

Bővebben…

Állampolgári levél Dr. Szabadi Béla ügyében Dr. Szili Katalinhoz, a Magyar Országgyűlés elnökéhez (2009. január 27.)

A “Mindent lehet, amit szabad” helyett a “Mindent szabad, amit lehet” formulát gyakorolják!

Nagy Mátyás, aki az állampolgári levelet írta, annak idején ügyemen érzett felháborodásában kereste velem a kapcsolatot, azóta időnként e-mailen kicseréljük gondolatainkat.

Most Szili Katalinnak írt és felhatalmazott, hogy honlapomra tegyem fel, és közérdekű tartalma miatt nyílt levélként adjam közre. Kiállását és igazságérzetét nagyra értékelem, összefogott véleményét igen értékesnek tartom. Sokak gondolatait fogalmazza meg a koncepciós perről, okairól, a kádári korszakhoz képest szinte nem változott igazságszolgáltatásról és a politikai elit elfogadhatatlan magatartásáról. Minderről röviden, tömören és plasztikusan ír, ráadásul úgy, hogy szinte teljes képet ad a témáról és összefüggéseiről.

Dr. Szili Katalin

Dr. Szili Katalin

Bővebben…

Hol a kormányzás? Az áfaemelési tervek

Miért nem játszik a verkli dallamot? Miért csak a tekerés zaja hallatszik?

Magyarország újabb megszorítások elé néz. Hogy ennek van-e akár formális alapja, azt sem tudhatjuk. A kormányzati és önkormányzati költekezés látszólag minden korlát nélkül folytatódik: felesleges, sőt irritáló propagandával és minden mással. Még a hobbikra is jut pénz, miközben az ország nagy részének súlyos megélhetési problémákkal, anyagi ellehetetlenülésével kell szembenézni. Mégis – és állítólag egyenesen a nép kívánságára! – 7 milliárd forintot szánnak a budapesti olimpia előkészítésére, tervezésére, és a népszerűsítésére hivatkozó utazgatásokra. (Ürügytársadalom. Avagy egy újabb nagykoalíció közkívánatra)

Gyurcsány Ferenc

Gyurcsány Ferenc

Áfaemelés:  a károk nem érdekesek? Bővebben…

Ürügytársadalom. Avagy egy újabb nagykoalíció “közkívánatra”?! (2.)

Az előző cikket a BOM-mal zártuk és innen folytatjuk.

Elgondolkodtató, hogy azok a politikusok, akik nem szeretnek válaszolni és általában nem is válaszolnak, valósággal áradoztak az ötlet láttán. Nyilván azért is, mert szerepüket biztosítva láthatták az ajánlatból. Így nem érdekelte őket az sem, hogy válaszaikat a BOM honlapján szedett-vedett formában, ferdén lefotózva, a margót levágva, néha olvashatatlanul olvashatták.

Szalay-Berzeviczy Attila (jobbról) és Csányi Sándor

Szalay-Berzeviczy Attila (jobbról) és Csányi Sándor

Bővebben…

Az Alternatív gazdaságpolitika (1995. november)

„… nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba” – állította Epheszoszi Hérakleitosz (Kr. e. 535-475)

Nyilván Hérakleitosz sem gondolt kizárólag a folyókra, amelyek soha nem azonosak önmagukkal, hanem általános érvényű megállapítást tett.  Ha nem így lenne, nem idéznék évszázadok óta.Mi mégis újra és újra  lényegében ugyanabba a “folyóba”, a valóságban ugyanabba a gazdasági konstellációba, a válságba  lépünk. És ez már  – néhány év megszakítással – évek óta tart. Annak ellenére, hogy van tapasztalat arra is, hogy valóban lehet másként és eredményesen csinálni. Ennek alapját az Alternatív gazdaságpolitika adta, aminek a bemutatására a blogban most sor kerül.

 

Alternatív Gazdasági Politika

  Bővebben…