Kommunarka címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (22. rész). Szovjet tervek Európa elfoglalására

 A tervek szövögetésénél persze messzebb jutottak. A Szovjetunió többször is majdnem elfoglalta Európa további területeit is a második világháború után. Csak kevésen, nem kis részben Beriján múlt, hogy ez 1953-ig, amikor ennek legnagyobb volt az esélye, nem következett be.  

Berija életének, szerepének feltárásakor „lépten-nyomon” meglepő, sőt akár meghökkentő, elképzeléseinket átrendező, megváltoztató tényekre és összefüggésekre bukkanhatunk. Ilyen volt az például, hogy Oppenheimer nemcsak állítólag kapcsolatban állt a szovjetekkel, hanem illegálisan és ténylegesen be is utazott Moszkvába, ahol két hétig Berija villájában lakott. Innen indult titkos tárgyalásaira. Vagy az, hogy Hruscsov az atomtitkot, sőt kész atombombát is átadta fő riválisának, Maónak. És a SZU felépítette azokat a kapacitásokat, amelyek a kínai atombomba gyártásához szükségesek voltak. Szakértők tömegét küldte Kínába, míg közel 10 ezer kínai tudóst és mérnököt, technikust a SZU-ban ki is képeztek. És még hosszan sorolhatnák a már bemutatott gondolkodásra késztető tényeket. Most újabbakkal ismerkedhet meg az olvasó.

Sztálin. (Fotó: hvg.hu)

Bővebben…

Berija (17. folytatás). Német tudósok és mérnökök

Német tudósok és mérnökök közreműködése nélkül nem lett volna élenjáró szovjet rakétatechnika, de még atombomba sem! A rakétatechnika kifejlesztésében szinte kizárólagos volt a németek szerepe, de a nukleáris technikában sem volt nélkülözhető!

(Szergo Berija (1924 – 2000))

Szergo apja, Lavrentyij Berija nemcsak megszerezte a szükséges információkat és megszervezte a munkát, hanem külföldről is biztosította a hiányzó emberi tényezőt és technikát, továbbá különleges anyagokat.  Meghatározó szerepét a szovjet atombomba  atyjának tartott Igor Kurcsatov is elismerte. Kurcsatov kijelentette, hogy Lavrentyij Berija nélkül nem lett volna szovjet atombomba! Nyilván belátható időre gondolt, nagyjából két évtizedre. Hasonlóképpen vélekedett az amerikai titkosszolgálat is, ami legalább ennyi időt tartott szükségesnek ahhoz, hogy legyen szovjet atombomba. Berija kivételes teljesítményét maga Sztálin is elismerte, aki – ahogy erről korábban már szót ejtettem – a szovjet atombomba megszületése után a Szovjetunió Polgára kitüntetéssel jutalmazta Beriját és Kurcsatovot. (Ezt a kitüntetést alapítása óta csak ők ketten kapták meg.)

A szovjet nukleáris és rakétatechnika sikereivel, az első emberi részvevővel végrehajtott űrutazással stb. később Hruscsov dicsekedett és fenyegetett. Neki ehhez nem volt köze, ez az ölébe hullott. Akié az érdem volt, azt likvidáltatta,  lejáratta és sikereit ellopta.  Hruscsov a sztálini időket hozta vissza,  amit demagóg és hazug módon a “desztalinizáció” ürügye mögé rejtett.  Megrázó, hogy több országban – így nálunk is – a “desztalinizációért” még mindig ünneplik a történészek Hruscsovot.

Hruscsov beszélget egy űrhajóssal. Brezsnyev alázatosan mosolyog feltételezhető szellemességén

Bővebben…