Kisgazdapárt címkéhez tartozó bejegyzések

Köztársasági elnökök: szerep, apanázs és megörökítés

Utcák, terek: volt köztársasági elnökök köztéri „panoptikuma”?

Miért ne lehetne, vagy miért is kellene?

Most, hogy újabb közterületek átnevezésébe kezdene Tarlós István vezetésével a főváros, ezúttal két volt köztársasági elnök (Göncz Árpád és Mádl Ferenc) neveinek ilyen formájú megörökítéséről lenne szó, érdemes lenne ezt a diktátumként elővezetett, egyébként előkészítetlen javaslatot kicsit szélesebb összefüggésben, továbbá a célszerűség és a következmények oldaláról is áttekinteni. Látni fogjuk, mennyire nem helyes a kérdést úgy feltenni: miért is ne viselhetné e két volt köztársasági elnök nevét egy-egy közterület Budapesten? Hanem éppen hogy úgy kellene feltenni a kérdést: célszerűek-e és időszerűek-e ezek az elnevezések?

áder2

Áder János is túlterjeszkedett hatáskörén. Praktikusan környezetvédelmi hivatala van

Bővebben…

A kormánybúcsúztató, ami „féregirtó beszédként” híresült el

Ok a visszaszorulásra vagy ürügy a visszaszorításra?

Katasztrofális következmények

Ezúttal olyan eseményről lesz szó (kormánybúcsúztató), amiről egy napilap néhány héttel korábban emlékezett meg. (Kávássy János Előd: Az öngóllá lett kormánybúcsúztató) E cikk átnézését is javaslom olvasóimnak. Azért is, mert jó szándékú írás, legalább igyekszik középen maradni, mintha ez egyenlő lenne az objektivitással. Pedig nem feltétlenül az. Egy jellemző példa: ha már Torgyánnak igazat ad, akkor azt gondolhatja, hogy a vele szemben álló Szájernek is igazat kell adnia. Csakhogy Szájer valótlant állított felszólalásában…  Na és milyen elképesztő stílusban… (Ld. később.) Aztán több fontos összefüggés is kimaradt: talán azért, mert kicsit jobban utána kellett volna menni a dolgoknak. Így mindenekelőtt az: vajon miért is mondta el Torgyán kormánybúcsúztató beszédét? Aztán, kik voltak e pikánsabb elemek megfogalmazásában a tanácsadói? Aztán, a károk oka a kormánybúcsúztató beszéd volt vagy a beszéd ürügy volt a neki és a pártjának, párttársainak való károkozásra? Még folytatni lehet és folytatom is a felmerülő kérdéseket.

TITLE01[(027759)19-48-49]

A kormánybúcsúztató színpada

Bővebben…

Akié (virtuálisan) a múlt, azé a jövő?

 Hát, ez egy ee-g-éé-sz-ee-n kivételes vállalkozás, hogy a ciklus közepére egy párt  lényegében kormányprogram mélységű javaslatsorral (…), programmal áll elő (…), ilyennek nincs előzménye.

(Gyurcsány Ferenc értékelése a saját „programjáról”. ATV, 2016. február 1.)

2015–2016-ban több olyan évforduló is van, aminél jelentőségük miatt el kellene időznünk. 2015-ben lett 20 éves a Bokros csomag, aminek szükségességéről és valós következményeiről még mindig sok a félreértés. 2015-ben volt 20 éve annak is, hogy meghirdette a Kisgazdapárt az alternatív gazdaságpolitikát, ami már kidolgozása és elemeinek bemutatása alatt a párt látványos előretörésének motorjává vált. 1995-ben a Kisgazdapárt lett az ország legnépszerűbb pártja. Éppen 20 éve, 1996 elején az előretörés tendenciája még folytatódott.  2016-ban több kevésbé pozitív eseménynek is kerek évfordulója lesz; közülük a jelen témához kapcsolódó őszödi beszédet hozom most szóba.

Gyurcsány és Bajnai

Gyurcsány és Bajnai. Túlfogyasztott a lakosság… Tényleg?!

Bővebben…

Térhódítás 1995-ben. Minek köszönhető?

Maczó szerint neki, Stumpf szerint Bokrosnak, valójában az alternatívának

Ezúttal is a 20 évvel ezelőtti eseményekkel foglalkozom. Két hónappal ezelőtt az 1995. november 11-i programhirdetőről (Ld. 20 éve történt. Az alternatív gazdaságpolitika meghirdetése) volt szó. Most pedig a Kisgazdapárt 1995-ös és 1996. eleji térhódítása a téma. A térhódítást láthatóan felgyorsította az alternatív gazdaságpolitika (Az Alternatív gazdaságpolitika (1995. november)) meghirdetése egy tízezres nagygyűlésen, a médiaközlések és persze a 121 oldalas részletes és a gazdaságot átfogó program megjelentetése.

Pártok támogatottsága, a választókbólMegjegyzés: nagyításhoz kattintson a képre!

Bővebben…

20 éve történt. Az alternatív gazdaságpolitika meghirdetése

Magyarország még mindig komp-ország

2015. november 11-én volt volt 20 éve, hogy a Független Kisgazdapárt tízezres nagygyűlésen, a Budapest Sportcsarnokban meghirdette egy valóságos fordulat ígéretét jelentő gazdaságpolitikáját. Azt az alternatívát, aminek lehetőségét is tagadták és tulajdonképpen azóta is és ma is tagadják: az ún. Alternatív gazdaságpolitikát. Az alternatív jelzőt akkor is és ma is abban az értelemben használom, hogy alternatívát jelent a már régóta uralkodó, de káros, esetleg „csak”eredménytelen vagy legfeljebb csekély hatékonyságú (lényegét tekintve alig változó) gazdaságpolitikával szemben. A váltásnak és a választásnak, de az alternatíva kidolgozásának is nyilván csak akkor van értelme, ha működőképes (fenntartható fejlődés alapozható rá, amire az egyik biztosíték rendszerszerű felépítése) és ha – az ország szempontjából vannak számottevő előnyei. (Nem lehet kétségünk afelől, hogy az „elitnek” a pangás kiválóan megfelel, a lemaradó és elszegényedő országnak viszont nyilván nem.)

Bővebben…

Az illegális migráció és a belpolitika/külpolitika. Nemzeti és parciális érdekek

Ugyanabból a szájból fújnak hideget-meleget

Blogomon és könyveimben többször is foglalkoztam a programok nélkülözhetetlen szerepével. Most ismét elő kell vennem ezt a témát: ezúttal a már népvándorlás méreteit öltő illegális migráció apropójából. Vajon a programhiánynak mi a szerepe a lassú reagálásban és a kerítésépítés utáni kiúttalanságban, tanácstalanságban?

Bokros Lajos, a forint csúszó leértékelője nem felejti el a kormánynak a leértékelést...

Bokros Lajos (MoMa) szerint most nem kell program…

Bővebben…

Választások. Ki a legszerencsésebb és ki kapott esélyt? (4. folytatás)

 Alamuszi macska nagyot ugrik!

(Magyar közmondás)

Ott hagytuk abba, hogy milyen is ez a „baloldali” „szociálpolitika”.  Azzal folytatom: ki volt az ihletője, úttörője  ennek az abszurditásnak és a piaci viszonyok összezavarásának.

Gazdasági kérdések szegénypolitikai megközelítése

Közgazdászként számomra mindig egyértelmű volt és ma is az, hogy  ha pl. a rezsinél nem a reális költségekkel arányos a díj, a túlszámlázott összeg minden fogyasztónak visszajár. Gazdagabbnak, szegényebbnek, szegénynek egyaránt. Ehelyett egy idő óta az önmagát baloldalinak nevező politika a túlszámlázott díjat nem adná vissza, annak egy részéből a szegényekkel „jótékonykodna”. Még visszásabb volt, amivel ez kezdődött: az érvényes szabályok szerint is megkárosított (magyarán becsapott) ügyfeleknek visszajáró pénzt, bár az Elmű a kárt elismerte és kész volt visszafizetni, az akkori kormány egyszerűen eltulajdonította. A Krízis Alapba „helyezte”. A Bajnai-kormányról van egyébként szó. Aztán a jogtalanul elvett milliárdos nagyságrendű pénzből – „belátása szerint” – támogatásokat adott. Törvénysértően járt el, de a politika szereplői, no meg a sajtó ezt nem kifogásolták. A kormány még dicsekedett is ezzel a “megoldással” és ebben sem állították meg.

Bajnai Gordon2

Bajnai Gordon, a szociálpolitikai úttörő

Bővebben…

Zárószavazás előtt a földtörvény (földforgalmi törvény)

Meg nem értett, majd kisajátított szerepek, hézagok a történetben

Az első Orbán-kormány, helyesebben annak külügyminisztere  2001-ben megegyezett az EU-val a külföldiek földtulajdonszerzésének feltételeiről Magyarországon. Ma sem fogadható el a szabályozás, sőt sokak véleménye szerint az sem, amit ennek megkerülésére a kormány előterjesztett és meg akar szavaztatni. Több párt áll szemben a legújabb változattal. Ötven közéleti szereplő (Ángyán József, Mellár Tamás, Lányi András, Bencsik András  stb.) nyílt levélben hívta fel a figyelmet az előterjesztés alkalmatlanságára. Vajon hol voltak e szervezetek és személyek akkor, amikor a legnagyobb esélye lett volna a megállapodás felülvizsgálatának és utána még éveken át? (Többen közülük mással, éppen a földvédelemért kiállók ellehetetlenítésével voltak elfoglalva, vagy jó esetben hallgatottak.) Ki támogatta azokat, akiket feltételezhetően nagyrészt a megállapodás keresztülvitele érdekében távolítottak el posztjaikról? Ki segítette a nyomás alá helyezett Kisgazdapárt földvédő akcióit? És hogyan történhetett, hogy néhány éve egyes pártok és személyek önmagukat tüntették fel a termőföld első védelmezőinek? Ennél is lényegesebb: hogyan lehet megoldani a kérdést úgy, hogy a történetből kiragadunk egyes elemeket, másokat pedig elhallgatunk vagy “átírunk”? Jól nyilván nem!

Termőföld: hosszú és fárasztó történet

Termőföld: hosszú és fárasztó történet

Bővebben…

Sértett ember-e Róna Péter? Ő is?

„Direktben mondták, hogy vagy csatlakozol, vagy kinyiffantunk.”
(Róna Péter a HVG-interjúban)

Bár Róna Péterről, szerepeiről, ambíciójáról, nézeteiről és a vele kapcsolatos eseményekről alább szó lesz, talán érdemes néhány momentumot előrebocsátani azoknak, akik esetleg kevésbé ismerik.  Róna Péter ismert szereplője a magyar médiának és közéletnek. Életútja a Wikipédiában elolvasható. 1956-tól 1990-ig külföldön élt. Gazdaságtörténetből és jogból van diplomája, főleg jogi területen dolgozott, de négy évig egy külföldi bank vezérigazgatója volt. 1990-ben kétlaki életre rendezkedett be: az év felét Magyarországon töltötte, a másik felét Angliában. Részben üzletemberként, részben oktatóként és tanácsadóként. Az ELTE-n nemzetközi jogot tanít címzetes egyetemi tanárként.

Róna hangsúlyozottan közgazdásznak tekinti magát, olyannyira, hogy nevétől elválaszthatatlan lett a közgazdász jelző, sőt a közgazdász professzori cím. Angliában is oktat: Oxfordban működő gazdaságtörténeti vendégkutatóként. Makrogazdasági és azzal összefüggő politikai kérdésekben lett az egyetlen olyan megmondó ember, aki az uralkodó irányzattól bizonyos mértékig eltérhet és folyamatosan fórumot kap a médiában.

Róna Péter előadása 2011-ben, az MSZP-ben

Róna Péter előadása 2011-ben, az MSZP-ben

Bővebben…

Ismerhetjük-e Áder Jánost?

Teljesen reprezentatív posztok?

A válasz részben közömbös, nagyrészt nem. Annyiban közömbös, hogy a múlt eleve nem határozza meg a jövőbeni cselekvéseket. A tapasztalataiból mindenki tanulhat és változhat, sőt változik is. Áder egyfajta, sajátos és összkomfortos mellőzöttsége is válthat ki a múlttól eltérő magatartásformákat.

A múltat persze ahhoz is kell ismerni, hogy ennek a változásnak az esélyét valamennyire fel lehessen mérni. A közelmúlt alapján mindenesetre azt kell látni, hogy már hosszú ideje – Szájer Józsefhez és Deutsch Tamáshoz hasonlóan – elindult Áder János visszahozatala a politika előterébe. Ádert pl. bevonták az igazságügyi reformba, ahol igen furcsa és a nemzetközi jogelvekkel ellentétes nyilatkozatot tett az előzetes letartóztatás intézményével kapcsolatban. Szerinte ugyanis az, akit előzetesbe helyeznek, az az elsőfokú bíróság ítéletéig ott is kell, hogy maradjon. Ha tévedtek, hibáztak, ha megszűntek az okok, akkor is. A nemzetközi jog tudása és a méltányosság ismerete nélkül nehezen képzelhető el egy átlagosan gyenge köztársasági elnök is.

Áder János ismeretlen?

Áder János ismeretlen?

  Bővebben…