káosz címkéhez tartozó bejegyzések

Berija (29.). Nyugati lehetőségek is

Sok lehetőséget hagytak kihasználatlanul a központi hatalmak hadvezetései. A többes szám indokolt, hiszen 1916-ig ott, ahol különböző országok hadseregei együtt ténykedtek, ott külön-külön működtek parancsnokságaik, vezérkari főnökségeik. Így volt ez főleg Galíciában, ahol ebből az irányítási önállóságból különböző nehézségek származtak. Például több katona és nagyobb tartalék kellett ugyanolyan feladat ellátásához, míg Max Hoffmann szerint az antant kezdettől élt a szoros koordinációból adódó előnyökkel.

A “marne-i csoda”

Max Hoffmann mindenekelőtt a Kelet Fronton felfedezett lehetőségekről ír, a Nyugati Front kudarcait – kevés kivételtől eltekintve – nem vizsgálja. A marne-i vereséget sem, ami már a háború elején bekövetkezett és ami után a vezérkari főnök, a Schliffen-tervet átdolgozó, aktualizáló (ifjabb) Helmuth von Moltke (1948 – 1916) vezérezredes kénytelen volt megválni pozíciójától. II. Vilmos császár (1859 – 1941) leváltotta és helyére Erich von Falkenhaynt (1861 – 1922) nevezte ki. Moltke komoly hibákat követett el már  a nyugati támadás előkészítésében. Engedve II. Vilmos császár nyomásának és eltérve a Schliffen-tervtől, meggyengítette a jobb szárnyat és további csapatokat rendelt a másodlagos balszárny erősítésére. Hogy ezzel megvédje Dél-Németországot egy esetleges francia betöréstől. Aztán menet közben keletre küldött – noha ott nem kérték – két hadtestet, hogy úrrá legyenek az orosz támadáson. (Enélkül is úrrá lettek volna.) Ez tovább gyengítette a jobb szárnyat. A meggyengítéshez képest Moltke túl gyorsan haladt előre, szeptember elején már látótávolságra jutott Párizshoz. Egy dombról látni lehetett az Eiffel-tornyot. Moltke vezérezredes Párizs és a győzelem kapujában állt. A német sajtó lelkendezett. A katonák azonban a gyors előrehaladásban kimerültek, a csapatok közötti távolság megnőtt, ami helyenként lehetetlenné tette közöttük a kommunikációt.

Helmuth Johannes Ludwig von Moltke (1848 – 1916) megnyerhette volna a háborút, de elszalasztotta a lehetőséget (Die Zeit)

Bővebben…

Berija (23. rész). Egy film: Sztálin halála (2017)

Június közepe táján jelent meg a Leleplező c. könyvújság 2018./2. száma, benne két írásommal, köztük a Berija-cikksorozat következő részével.  Ezúttal nagyobb terjedelmet kapott a folytatás, ezért az utóközlések is hosszabbak lesznek. A folytatás a hagyománynak megfelelően felkerült blogomra; itt ezúttal is két részre bontva publikálom. A 23. rész még inkább kapcsolódik a jelen aktualitásaihoz. Úgy éreztem, nem tehetem meg, hogy ne foglalkozzak a közelmúltban bemutatott filmmel (Sztálin halála), mivel annak főszereplője nem a címszereplő Sztálin, hanem valójában Lavrentyij Berija. És sajnos kiderült, hogy sokan még mindig – nyugaton is – ragaszkodnak a Hruscsov által kitalált, terjesztett és a köztudatba belevésett, évtizedeken át folyamatosan ismételt, a történelem meghamisításán alapuló Berija-kép felidézéséhez és ébrentartásához. Sőt – bármilyen meglepő – még újabb valótlanságokat is kitaláltak. A Sztálin halála c. filmet egyébként alkalomnak tekintettem arra, hogy Berijáról tett több megállapításomat összefoglaljam, illetve erről az oldalról is alátámasszam. A téma aminél most tartunk, az Berija hagyatéka és annak sorsa, ami szintén kapcsolódik a filmhez, illetve Hruscsov személyéhez.

Berlin 1945-ben. Meddig tarthat a béke? (Fotó: Wikipédia)

Bővebben…

Politikai helyzetkép (12.) Egy háború és a választás

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Az előző részt a “civileknél”, hagytuk abba. Az ellenzéki térfélen már megtörtént benyomulásuk a politikába és a politika elfoglalása. Ahol nekik nem lehetne keresnivalójuk. Ahogy a fura csapat többi tagjának sem. Hiszen ezért lennének ugye a civilek. civilek.

Egy durvuló háború durva csatája

A nyílt beavatkozás tovább folytatódik, ezzel is alátámasztva, hogy ezt a választást nem lehet önmagában értékelni, mert ez nem más, mint egy csata a háborúban. Amit egészen más célokért folytatnak, mint amelyeket meghirdetnek (jogállamiság, sajtószabadság, emberi jogok, civilek jogai stb.). A háború a magyar migrációs álláspont  feladásáért, tehát jogfosztásunkért folyik: 2015 óta.

Szabó, Tóbiás, Schulz, Botka, Újhelyi sétája Szegeden. (Fotó: Szegedma.hu)

Bővebben…

Politikai helyzetkép (9). Az előzetes választási esélyek

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

 A következő folytatásban térek rá a már mögöttünk álló országgyűlési választás értékelésére.  A választással és annak kimenetelével kapcsolatban is sok kérdést vetnek fel, illetve vetődik fel. Olyan is, ami nem lehetne kérdés. Ezért is foglalkozom most még – bár már túl vagyunk a választáson – az előzetes esélyekkel, hiszen innen kiindulva könnyebben eligazodhatunk a zavaros helyzetben. Tapasztalhattuk például, milyen sokakat meglepett, sőt állítólag sokkolt a Fidesz-KDNP győzelme, hát még az ismét kétharmados eredmény.

Juncker, az EB elnöke és Soros nagyvállalkozó rendszeresen egyeztetnek (Fotó: 24.hu)

Bővebben…

Politikai helyzetkép (3). A rezsimek jellegzetességei

Zavaros vízben könnyű halászni!
(Közmondás)
Zavaros vízbe sose ugorj bele!
(Közmondás)

Magyarországon nem történt meg a rendszerváltás, ami – mint az előző részekben is láthattuk – nem feltételezés, hanem bizonyosság.  Az előző rendszer helyett újabb rendszer NEM jött létre. Új rendszer helyett “speciális igényekre”  épülő rezsimekről beszélhetünk. De ez persze nem jelenti, hogy  ne találkozhatnánk időnként bizonyos rendszerelemekkel. Annak ellenére, hogy a  zavarosság és az ehhez nem illeszkedő oktondiság tekintendő általánosnak. (Ld. a fenti mottókat!)

Elvétve lehetnek rendszerelemek. De milyenek!?

Nálunk azonban ami hiányzik, az maga a rendszer. Ezen nem sokat változtat, ha itt-ott találkozhatunk ilyen-olyan rendszerelemekkel. Ezek azonban ritkán terjednek ki a gazdaság vagy a társadalom egészére (pedig ez lenne a lényeg), inkább azon belül, egy-egy – többnyire kisebb – részterületen lehetnek és/vagy inkább utólag, belemagyarázás, megideologizálás útján „jönnek létre”. Ráadásul a mindennapi gyakorlat szempontjából nagyrészt kontraproduktívak.

Lentner Csaba: “Az újjászevezett Magyar Állam közpénzügyi gyakorlatát tudományos rendszertanba foglaltam”. Utólag.

Bővebben…

A tranzakciós illeték mint a XXI. század „taktikai atomfegyvere”

„A pénzügyi tranzakciós illetéknek minden részeleme változhat még, az adófilozófiánk viszont nem. Eltökélt szándékunk, hogy a költségvetés bevételi oldalán forgalmi-fogyasztási adók segítségével megteremtsük a forrásokat az élőmunkát terhelő járulékok jelentős csökkentéséhez”
(Matolcsy György Huba miniszter május 25-i nyilatkozatából, Heti Válasz)

A mottó is, a címben szereplő meghökkentő kijelentés is  a nemzetgazdasági miniszterhez fűződik. „Annyira jó meglátások”, hogy elsőre úgy tűnik, mindenekelőtt egy  más szakma képviselőjére tartoznak. Ha ezek és az ezekhez hasonló kinyilatkoztatások magánügynek lehetnének tekintendők.  De sajnos mindez közügy, mint ahogy azok az ötletszerű intézkedések is, amelyek tolják be a zsákutcába az ország gazdaságát. Nemcsak a fogalmazással van tehát baj, az sem kis probléma, hanem az üzenetekkel is.

Matolcsy György megcsinálta! Taktikai atomfegyvere van!

Matolcsy György megcsinálta! Taktikai atomfegyvere van!

Bővebben…

A Malév felszámolása: csepegtetett brutális következmények

A kormány elsinkófálja, az ellenzék nem követeli:
HÉTSZER MÉRJ, MIELŐTT VÁGSZ!

Ismét óriási árat fizet az ország (és persze NEM a döntéshozó fejlesztési minisztérium, illetve „kisebb” és „nagyobb” főnöke) a kötelező hatásvizsgálatok hiányáért és az ebből adódó elkerülhető károkért. Egy mondás szerint: zavaros vízbe sose ugorj bele! Mégis úgy döntöttek a Malév felszámolásáról, hogy a következmények csak fokozatosan „derülnek ki”. Mármint a számunkra. Hogy ők, a döntéshozók szembesülnek-e azokkal valaha, az viszont meglehetősen valószínűtlen.

Előző este még megnyugtatták az utasokat, másnap reggel pedig már nem szálltak fel a gépek. Hatalmas (volt) a káosz, de nem csak a repülőtereken. Ez volt az első súlyos ára egy olyan intézkedésnek, amit látnivalóan rögtönözve, a következményeket nem ismerve, azokkal nem törődve hoztak meg. Volt, akiben most sem okozott ez hiányérzetet.

Malév: elszállt...

Malév: elszállt…

Bővebben…

Levél Kubatov Gábornak

Kubatov Gábor úr
elnök
FTC

Tárgy: az FTC gazdálkodása (reálisan)

Tisztelt Elnök Úr!

Mindenekelőtt fogadja gratulációmat az FTC elnökévé való megválasztása alkalmával. Kívánom, hogy sikerüljön megbirkózni a nehézségekkel, megtalálni az ideális finanszírozási megoldásokat, semlegesíteni – legalább egy időre – az ellentétes érdekeket.

Egyetértek Elnök Úrral abban, hogy ennek alapja a helyzet feltárása lenne. Ez szolgáltatná az információkat a múlt megismeréséhez és minősítéséhez is. Kiderülne például, hogy 10 éve is önálló költségvetést állítottak össze a szakosztályok, de valamiért erről – a jelek szerint – „leszoktak”, leszokhattak.

Kubatov Gábor nagy kihívás előtt

Kubatov Gábor nagy kihívás előtt

Bővebben…

Az Új Széchenyi Terv

Hozott is ajándékot, meg nem is (Egy Mátyás királyról szóló népmeséből)

2010. július 28-án, a budapesti Marriott Szállóban, a miniszterelnök közreműködésével megtörtént az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) meghirdetése. Ha korábban nem is volt tudható, hogyan és mikor megy végbe, az eseményre mindenképpen számítani kellett. Mégis sokakat felkészületlenül ért, meglepetést keltett, dermedtséget és zavarodottságot okozott. Elmaradtak az érdemi reakciók, nem válaszolódtak meg olyan fontos kérdések, amelyek sokakban megfogalmazódhattak.

Új Széchenyi Terv: A talpraállás (helyesen talpra állás) és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja

Új Széchenyi Terv: A talpraállás (helyesen: talpra állás) és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja

Bővebben…