Kálmán Olga címkéhez tartozó bejegyzések

Vasárnapi boltzár. Mibe kerül nekünk ez a kormányzás? (2)

Vasárnapi boltzár: hol a gazdasági kormányzás?

Mibe kerül nekünk ez a kormányzás? Ezt a kérdést folyamatosan feltehetjük, én fel is szoktam tenni. Amikor a Malév megszüntetésének átgondolatlanságáról és azokról a károkról írtam, amelyek nem érdekelték a kormányt az anyag címe is nagyrészt ez volt. (Malév: mibe kerül nekünk ez a kormányzás?  ) Most a vasárnapi boltzár feloldásával kapcsolatban érdemes ismét az ötletelésen alapuló erőszakos intézkedés áráról beszélni, hiszen erről a kormány most sem akar hallani, sőt úgy tesz, mintha ilyenről nem hallott volna. Ahogy a kötelező hatásvizsgálatokról sem hallott és a jelek szerint az ellenzék sem. Vagy a sajtóval együtt (ld. pl. Kálmán Olga és a többiek) nem értik, ennek lényegét. Most a vasárnapi boltzár feloldása kapcsán újra a bejegyzés címében teszem fel a kérdést: mibe kerül nekünk ez a kormányzás?

Spar (Forrás, pestisracok.hu)

Kevés a kapacitás, de a hét egy napján tétlenül hever(t)

Bővebben…

Akié (virtuálisan) a múlt, azé a jövő?

 Hát, ez egy ee-g-éé-sz-ee-n kivételes vállalkozás, hogy a ciklus közepére egy párt  lényegében kormányprogram mélységű javaslatsorral (…), programmal áll elő (…), ilyennek nincs előzménye.

(Gyurcsány Ferenc értékelése a saját „programjáról”. ATV, 2016. február 1.)

2015–2016-ban több olyan évforduló is van, aminél jelentőségük miatt el kellene időznünk. 2015-ben lett 20 éves a Bokros csomag, aminek szükségességéről és valós következményeiről még mindig sok a félreértés. 2015-ben volt 20 éve annak is, hogy meghirdette a Kisgazdapárt az alternatív gazdaságpolitikát, ami már kidolgozása és elemeinek bemutatása alatt a párt látványos előretörésének motorjává vált. 1995-ben a Kisgazdapárt lett az ország legnépszerűbb pártja. Éppen 20 éve, 1996 elején az előretörés tendenciája még folytatódott.  2016-ban több kevésbé pozitív eseménynek is kerek évfordulója lesz; közülük a jelen témához kapcsolódó őszödi beszédet hozom most szóba.

Gyurcsány és Bajnai

Gyurcsány és Bajnai. Túlfogyasztott a lakosság… Tényleg?!

Bővebben…

„Devizahitelesek” zavaros „megmentése”

Zavaros vízbe, sose ugorj bele!

(Orosz bölcsesség)

Az elmúlt évben számtalan elemző, tényfeltáró anyagot jelentettem meg a „devizahitelesek” problémájáról és ennek lényegéről, a probléma összetevőiről. Mindezt tényekkel, információkkal, adatokkal támasztottam alá. Az volt a célom, hogy e nagyon fontos kérdés érdemi megoldását elősegítsem, hogy ne részleges és sokak által utált segítségre, hanem az ügyletek tisztességének helyreállítására és a becsapottak kártalanítására kerüljön sor. Ezeket az elemzéseket sokaknak, így a politikai élet több vezetőjének és a sajtó néhány reprezentánsának is elküldtem. Gyurcsány Ferencnek is, aki kissé félreérthette. A szerzőt is és a tartalmat is. (A téma szempontjából 10:55-től érdemes nézni, előtte Orbán Viktort és Csányi Sándort ostorozza, ami most érdektelen.)

Bővebben…

Miről szól az őszödi beszéd?

Olyan világot akarnak, amelyben nincs se őszödi beszéd, se felcsúti vezér              (Bajnai Gordon)

Az őszödi beszéd fő problémájáról és irritációjáról nem szoktak beszélni, talán nem is vették észre

Most két mottót is adok, egyet Bajnai Gordontól, egyet saját magamtól. Így együtt fejezik ki, ami alább következik.

Az őszödi beszéd ma is a figyelemelterelés és a manipuláció egyik eszköze. Pedig elemezni kellene végre lényegét és hatását. Bajnai Gordon is él ezzel a lehetőséggel, nem egészen érthető párhuzamot vonva Felcsút és Őszöd között és ellenpontozva saját, nem nagyon különböző nézeteit. Szerintem nagyrészt ugyanarról van szó, árnyalatnyi és hangulati eltérésekkel, nevezetesen arról, amiről már rég le kellett volna szokni: a durva megszorítások folytathatatlan gyakorlatáról. Ami mindhárom politikai tényező egyetlen megoldása, ami nyilván nem megoldás. Arról, hogy egyik irányból sem látszik hatékony megoldás, még kormányképesség sem, de a kormányrudat és a hatalmat mindegyik nagyon akarja. Annak árán is, hogy addig folytatódik a megszorítások sehova nem vezető pazarló és értelmetlen gyakorlata, a felesleges áldozatvállalás, amíg erre az emberek egyáltalán képesek. Közben a világ és annak fejletlen részei is elhúznak mellettünk.

Gyurcsány Ferenc büszke az őszödi beszédre

Gyurcsány Ferenc büszke az őszödi beszédre

Bővebben…

Tematizálás. Rezsiköltségek helyett természetes monopóliumok

Si tacuisses, philosophus mansisses! /Ha hallgattál volna, bölcs maradták volna!/ (Latin mondás)

Ott hagytuk abba a “Mennyivel kell csökkenteni az áram és a  földgáz árát” c. cikkben, hogy a 10 százalék lehet, hogy csak 8,4 százalék. Felmerül a kérdés: miért vélik így a Fideszben, amikor a szolgáltatók számára világos, hogy 10 százalékkal kell csökkenteniük az árat.

A magyarázat az lehet, hogy a Fidesz képviselői talán komolyan veszik pl. Szanyi Tibor képviselő (MSZP) aggodalmait, aki szerint egyszer ezt a különbözetet a lakosságnak ki kell fizetnie. Mert – gondolja Szanyi Tibor a kétségkívül bonyolult összefüggéseket leegyszerűsítve – a beszerzési árak növekednek, a tarifák viszont most csökkennek, tehát nő a feszültség. (Persze a beszerzési árak csökkennének, ha nem nyomnák állandóan le a forintot, ha jobb feltételekkel vennénk a gázt Oroszországtól, hiszen az EU szerint 30 százalékkal ár felett vásárolunk stb.) Szanyi viszont úgy látja, hogy ha nem fizeti meg a lakosság, akkor pedig kivonulhatnak a kisebb (?!) energiaszolgáltatók. És nem lesz fejlesztés és felújítás (ami egyébként a szerződéses kötelezettségek ellenére eddig sem folyt megfelelően előre). Mintha bizony nem lenne más megoldás, mintha erről nem tudhatna.

Szanyi Tibor. Si tacuisses...

Szanyi Tibor. Si tacuisses…

Bővebben…

A tranzakciós illeték mint a XXI. század „taktikai atomfegyvere”

„A pénzügyi tranzakciós illetéknek minden részeleme változhat még, az adófilozófiánk viszont nem. Eltökélt szándékunk, hogy a költségvetés bevételi oldalán forgalmi-fogyasztási adók segítségével megteremtsük a forrásokat az élőmunkát terhelő járulékok jelentős csökkentéséhez”
(Matolcsy György Huba miniszter május 25-i nyilatkozatából, Heti Válasz)

A mottó is, a címben szereplő meghökkentő kijelentés is  a nemzetgazdasági miniszterhez fűződik. „Annyira jó meglátások”, hogy elsőre úgy tűnik, mindenekelőtt egy  más szakma képviselőjére tartoznak. Ha ezek és az ezekhez hasonló kinyilatkoztatások magánügynek lehetnének tekintendők.  De sajnos mindez közügy, mint ahogy azok az ötletszerű intézkedések is, amelyek tolják be a zsákutcába az ország gazdaságát. Nemcsak a fogalmazással van tehát baj, az sem kis probléma, hanem az üzenetekkel is.

Matolcsy György megcsinálta! Taktikai atomfegyvere van!

Matolcsy György megcsinálta! Taktikai atomfegyvere van!

Bővebben…

Agrárstratégia. Volt-e az első Orbán-kormánynak?

Az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés és a területfejlesztés stratégiáját  több ebben illetékes parlamenti bizottság és az érdekképviseletek megvitatták. 1999. január 13-án került a kormány elé, olyan légkörben, hogy egy aznapi első oldalas interjúban Raskó György azt állította,  a Miniszterelnöki Hivatal felkérte, alkosson ellenanyagot. Az FVM stratégiáját a kormány megtárgyalta és elfogadta, az előterjesztő Torgyán József miniszter távollétében (ő a köztársasági elnök delegációjában utazáson vett részt) Szabadi Béla államtitkár volt.

A stratégiáról és elfogadásáról sajtótájékoztatón számolt be Szabadi Béla államtitkár és Borókai Gábor  kormányszóvivő. A sajtó tájékoztatott, mégis többen tagadják, hogy elkészült volna a stratégia, ami azóta valóban nem készült.

Az elszámolás (leszámolás, számadás) és a jogrend (2. rész)

A személyes tapasztalatoktól folytatjuk a cikket.

Honlapomon számtalan anyag van, ami a tisztességes eljáráshoz való jog durva megsértéseiről szól. Most tehát nem ismétlem meg ezeket még felsorolásszerűen sem. Mindössze emlékeztetnék a kiszivárogtatásokra, reagálásaim korlátozására, megszólalásom korlátozására. Bizonyítási indítványaim indokolás nélküli elutasítására, emberi jogaim sorozatos megsértésére, üvöltöző tárgyalásvezetésre, bántalmazásra hivatalos eljárásban, a nem a konstrukcióval egyező tanúvallomások indokolás nélküli kirekesztésére, sorozatos iratellenességre. A mentelmi jog megsértéseire, egy tanú pszichikai kényszervallatására, ügyészségi zsidózásra, hamis tanúzásokra és az ezt nem helyesen tükröző (elfedő) jegyzőkönyvekre, hamis vádakra,  tanú „felkészítésére” a nyomozó hatóság által. A vonatkozó törvények nem alkalmazására, vagy “átértelmezésére”, bírósági és személyre szabott, egyedi “törvényalkotásra”.

Bővebben…