II. Miklós mindent feltett a háborúra, és mindent elvesztett
Most egy hosszabb összefüggő anyagrészbe kezdek bele, ami több folytatáson is áthúzódik. Ennek első eleme március 12-én jelent meg a Leleplező c könyvújság 2019./1. számában. Más sorszámmal (15.), mivel a hosszú részeket a blogon eddig gyakran többfelé osztottam. Most viszont a teljes folytatást egyszerre közlöm.
Az alábbiakban és a továbbiakban szó lesz a végkifejletről: a cári család likvidálásáról. De nem állok meg itt, igyekszem feltárni, mi történt a Romanov-rokonsággal és kik tekinthetők itt is és ott is a fő felelősöknek, illetve fő végrehajtóknak. A cári család lemészárlásáról folyamatosan megemlékeznek a történészek és a médiumok, a Romanov-rokonság szisztematikus kiirtásáról viszont alig esik szó. Holott az általános terror egymással összefüggő eseményeiről beszélünk, ezeket mindenekelőtt együtt érdemes vizsgálni. Az együttesen szemlélt események sora arra utal, hogy Lenin és helyettese, egyúttal riválisa, Jakov Szverdlov (1885 – 1919) a kivégzésekről előre tudtak. Mi több, bizonyára ők adták ki a parancso(ka)t. A később elkövetkezőkben igyekszem pótolni a Romanov-rokonok likvidálásáról és azok változatos végrehajtási módjairól szóló hiányzó tényeket, és bemutatni, hogyan bántak el azokkal a Romanovokkal, akik nem, vagy csak későn akartak kimenekülni az országból. Természetesen szó esik majd a cári család kivégzéséről is, de főképpen annak olyan momentumairól, amelyek újdonságot jelenthetnek, vagy amelyek az ügyek és a személyek megítélését eldöntő fontos kiegészítésekkel, pontosításokkal szolgálnak.
A cár és családja 1913-ban. (Wikipédia.) Egyikük sem menekült meg a kivégzéskor?
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Gazdaság, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: a forradalom ördöge, abszolutizmus, Achívum, Alekszandr Gucskov, Alekszandr Kerenszkij, Alekszandr Protopopov, Alfred Redl, államcsíny, Anglia, Anton Gyenyikin, báború, Balkán, balkáni háborúk, Bebesi György, befolyási övezetek, békevágy, birodalmi érdekek, Bosznia-Hercegovina, Bruszilov, bukás, Bulgária, cár, cári család, cárné, csehek, Cseka, Csuzima-szoros, duma, Dzerzsinszkij, első világháború, ENSZ Titkárság, Erich von Falkenhayn, februári forradalom, fegyverkezés, fegyvermentesség, Fjodor Martensz, flotta, forradalom, Frederiksz, FSZB, függetlenség, Galícia, gazdasági fejlődés, Georgij Atarbekov, Georgij Lvov, Gergely-naptár, gyarmatosítás, háborús jóvátétel, haderő, hágai békekonferencia, hajóhad, halál, Hans Niels Andersen, Hruscsov, II. Miklós, II. Vilmos, III. Sándor, Jakov Bljumkin, japánok, Jekatyerinburg, Julián-naptár, kalandor, Kelet-Közép-Európa, Kelet-Poroszország, kémkedés, kétfrontos háború, KGB, kiválási törekvések, kivégzés, Kolakovszkij altiszt, kölcsöntők, kolonializáció, könyvújság, Korea, koronázás, Közép-Ázsia, különbéke, Kun Miklós, Kurill szigetek, legyőzhetetlenség, Leleplező, Lenin, leszerelési világkonferencia, liberális, Magyarország, Maria Fjodorovna, Maurice Paléologue, Max Hoffmann, mellszobor, Mihail Alekszandrovics Boncs-Burevics, Mihail Alekszejev, Mihail Muravjov, Mihail Rodzjanko, Mjaszojedov, Mogiljov, monarchia, mozgósítás, Múlt-kor, Nagy Imre, nagyherceg, nagyhercegnő, Németország, Nobel-békedíj, Nyikolaj Batyusin, Nyikolaj Golicin, Nyikolaj Ivanov, Nyikolaj Nyilajevics nagyherceg, Nyikolaj Ruzszkij, Ohrana, Olaszország, öntudatra ébredés, orosz birodalom, orosz-japán háború, összeesküvés, Osztrák-Magyar Monarchia, ov, Pallas Nagy Lexikona, pánszlávizmus, para-szabadkőműves, Pavel Zavarzin, Petrograd, Pjotr Durnovo, pogromok, Port Arthur, Portsmouth-i Békeszerződés, program, Przemyśl, Pszkov, puccs, Ramon Mercader, Raszputyin, Románia, Romanov-dinasztia, Romanov-ház, Romanovok, Schlieffen-terv, Sir George William Buchanan, Stirlitz, szabadkőműves, Szahalin, Szergej Kulikov, Szergej Mihajlovics nagyherceg, Szergej Szazonov, Szergej Trufanov, Szergej Witte, Szergo Berija, szláv nacionalizmus, szlávok, szlovákok, Sztálin, Szuezi-csatorna, Szverdlovszk, Távol-Kelet, területi gyarapítás, területi megcsonkítás, Theodore Roosevelt, Törökország, Trockij, vasútfejlesztés, vereség, Vlagyimir Dzsunkovszkij, Vlagyimir Szuhomlinov, Walter Nicolai, X. Keresztély
Berija hagyatéka. Mi lett vele?
Kivégzése után Berija munkájának eredményeit és Berija reformelképzeléseit elhallgatták, illetve elferdítették a közvélemény előtt. A jelentős hagyaték viszont megkerülhetetlen volt szovjet vezetők számára. Gorbacsovnál hagytuk abba, de most nem vele, hanem Gorbacsov elődeivel folytatjuk. Felmerül ugyanis a kérdés: ha Gorbacsov „Berijából dolgozott”, még ha az előző folytatás végén bemutatott módon is, vajon más szovjet vezetők működésére is volt-e közvetlen hatással Berija munkássága? Természetesen itt most nem Berija többnyire kitalált negatívumaira, hanem mindenekelőtt tettekkel igazolt pozitívumaira gondolok. Valóságos hagyatékára. Berija kivételes képességű és munkabírású vezető volt, aki nélkül talán a Szovjetunió túl sem élte volna a második világháborút, de biztosan nem válhatott volna viszont szuperhatalommá. Ez nyilvánvaló lenne, ha nem igyekeztek volna tulajdonképpen a mai napig ezt elfedni és meghamisítani, ha nem fordítottak volna erre óriási energiát. Érezték ugyanis a számtalan feloldhatatlan ellentmondást. Ezek pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy titkolják az igazságot Berija tevékenysége, bukása és halála körül.
Hruscsov és Mao (tampereclub.ru)
Bővebben… →
Kategória: Berija, Gazdaság, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: a nép ellensége, alacsony kultúra, állambiztonság, Andrej Szaharov, angol kém, arány, arányok, atombomba, atomtitok, Bata István, Berija, Berlin, berlini fal, Borisz Jelcin, Brezsnyev, Cár-bomba, Csernobil, demokratizálás, desztalinizáció, Dmitrij Sepilov, Egyesült Államok, életszínvonal, elfogultság, ellenség, energetika, epicentrum, érdem, erőforrás, Észak-Korea, fegyverkezés, felégetés, Georgij Zsukov, Gorbacsov, háborús készülődés, hadiipar, hagyaték, harmadik világháború, hatás, hazardírozás, hidegháború, hidrogénbomba, Himler, Hruscsov, Iván-bomba, jugoszláv ügy, Julij Hariton, Jurij Andropov, Jurij Muhin, kalandor, kalandorság, kapitalizmus visszaállítása, karibi válság, kettős mérce, kitermelő ipar, kivégzés, konfrontáció, könyvújság, kubai rakétaválság, Kurcsatov, Lavrentyij, Leleplező, Lenin, likvidálás, magyarok megbetegedései, Malenkov, Mao, megtorlás, megtorló, negatívum, Német Szövetségi Köztársaság, Novaja Zemlja, NSZK?, nukleáris fegyver, ő a mi Himmlerünk, Orenburg, orenburgi gázvezeték, pozitívum, propaganda, puccs, radioaktív csapadék, rakétatechnika, reformelképzelés, reformlépés, rejtélyes betegség, Roosevelt, sugárszennyezett, Székely Béla, Szemipalatyinszk, Szergo, szörny, szovjet, szovjetrendszer, Szovjetunió Polgára, Sztálin, szuperhatalmi helyzet, szűzföld, Tengiz, tengizi, tesztelés, Tockoje, TU-16, TU-4, TU-97, vetés, vezetés, vezetők, világháború, XXII. kongresszus
