Berija hagyatéka. Mi lett vele?
Kivégzése után Berija munkájának eredményeit és Berija reformelképzeléseit elhallgatták, illetve elferdítették a közvélemény előtt. A jelentős hagyaték viszont megkerülhetetlen volt szovjet vezetők számára. Gorbacsovnál hagytuk abba, de most nem vele, hanem Gorbacsov elődeivel folytatjuk. Felmerül ugyanis a kérdés: ha Gorbacsov „Berijából dolgozott”, még ha az előző folytatás végén bemutatott módon is, vajon más szovjet vezetők működésére is volt-e közvetlen hatással Berija munkássága? Természetesen itt most nem Berija többnyire kitalált negatívumaira, hanem mindenekelőtt tettekkel igazolt pozitívumaira gondolok. Valóságos hagyatékára. Berija kivételes képességű és munkabírású vezető volt, aki nélkül talán a Szovjetunió túl sem élte volna a második világháborút, de biztosan nem válhatott volna viszont szuperhatalommá. Ez nyilvánvaló lenne, ha nem igyekeztek volna tulajdonképpen a mai napig ezt elfedni és meghamisítani, ha nem fordítottak volna erre óriási energiát. Érezték ugyanis a számtalan feloldhatatlan ellentmondást. Ezek pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy titkolják az igazságot Berija tevékenysége, bukása és halála körül.
Hruscsov és Mao (tampereclub.ru)
Bővebben… →
Kategória: Berija, Gazdaság, Jog, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: a nép ellensége, alacsony kultúra, állambiztonság, Andrej Szaharov, angol kém, arány, arányok, atombomba, atomtitok, Bata István, Berija, Berlin, berlini fal, Borisz Jelcin, Brezsnyev, Cár-bomba, Csernobil, demokratizálás, desztalinizáció, Dmitrij Sepilov, Egyesült Államok, életszínvonal, elfogultság, ellenség, energetika, epicentrum, érdem, erőforrás, Észak-Korea, fegyverkezés, felégetés, Georgij Zsukov, Gorbacsov, háborús készülődés, hadiipar, hagyaték, harmadik világháború, hatás, hazardírozás, hidegháború, hidrogénbomba, Himler, Hruscsov, Iván-bomba, jugoszláv ügy, Julij Hariton, Jurij Andropov, Jurij Muhin, kalandor, kalandorság, kapitalizmus visszaállítása, karibi válság, kettős mérce, kitermelő ipar, kivégzés, konfrontáció, könyvújság, kubai rakétaválság, Kurcsatov, Lavrentyij, Leleplező, Lenin, likvidálás, magyarok megbetegedései, Malenkov, Mao, megtorlás, megtorló, negatívum, Német Szövetségi Köztársaság, Novaja Zemlja, NSZK?, nukleáris fegyver, ő a mi Himmlerünk, Orenburg, orenburgi gázvezeték, pozitívum, propaganda, puccs, radioaktív csapadék, rakétatechnika, reformelképzelés, reformlépés, rejtélyes betegség, Roosevelt, sugárszennyezett, Székely Béla, Szemipalatyinszk, Szergo, szörny, szovjet, szovjetrendszer, Szovjetunió Polgára, Sztálin, szuperhatalmi helyzet, szűzföld, Tengiz, tengizi, tesztelés, Tockoje, TU-16, TU-4, TU-97, vetés, vezetés, vezetők, világháború, XXII. kongresszus
Gorbacsov sem rehabilitálta Beriját, de formálisan Berija reformelképzeléseit valósította meg. Haszon nélkül: a hibás értelmezésből és az elmaradt aktualizálásból adódóan
Ide lyukadunk ki a mostani rész végére, de most még folytassuk ott, ahol az előző folytatás abbamaradt: az atomtitok megszerzésénél.
Gorbacsov és Honecker egy évvel a német újraegyesítés előtt. Utolsó csókjuk: nem csak az NDK-ban (Fotó: Múlt-kor)
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Gazdaság, Politika, Történelem
Címke: állampolgárság, Amerika, Anhony Blunt, atombomba, atomkém, atomprogram, Berija, biztonsági szűrés, brit állampolgár, Buchenwald, Claus Fuchs, Cristopher Andrew, Donald McLean, Dr. Pose, Egyesült Királyság, Ernest Thälmann, Ethel Rosenber, félkatonai, Gorbacsov, Guy Burgess, Has Bethe, Henry Barbusse, Hitler, Honecker, Imperial Tobacco, Jessie Gun, Joe Gould, John Cairncross, Julij Hariton, Julius Rosenberg, Jürgen Kuczynski, KGB, Kiel, Kim Philby, Kun Béla, Kun Miklós, Kurcsatov, Lavrentyij Berija, Matin Sobell, Max Born, Moszkva, NDK, német, Német Kommunista Párt, Német Szociáldemokrata Párt, Nevil Mott, NSDAP, NSZDP? Rudolf Peierls, nukleáris fegyver, Oroszország, pa, PhD, rakétamérnök, ramilitarista, Ramon Mercader, rehabilitál, Reichstag, Ronald Gun, Rosenberg házaspár, Rosenbergék, SA, SS, SS Obersturmbannführer, Szergo Berija, Szovjetunió, Sztálin, Sztálin díj, Teller Ede, terrorszervezet, Theodore Hall, újraegyesítés, üldöztetés, Ursula Kuczynski, USA, Vaszilij Mitrohin, Vilmos Császár Intézet, Visinszkij, Volgai Német Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, von Ardenne, Willy Leov, Winston Churchill
Oppenheimer két hetet töltött el Moszkvában, ahol Berija villájában szállt meg
A második világháború fordulatai közel hozták a Szovjetunió szuperhatalommá válását és hatalma kiterjesztését csaknem egész Európára. (Nyugaton egészen a La Manche csatornáig.) Az amerikai atommonopólium viszont a célok megvalósítását megakasztotta. A SZU óriási erőfeszítéseket tett a munkálatok felgyorsítására, hogy ez az akadály minél előbb eltűnjön, ugyanakkor az atomba megszerzett és ellenőrzött leírásai a kivitelezéshez nem voltak elégségesek. Hiányoztak fontos információk, nem állt rendelkezésre a kivitelezéshez szükséges speciális technika, különleges technológia és – megfelelő mennyiségben – a hasadóanyagok. E hiány felszámolására sem volt a SZU önállóan képes. A SZU-nak nemcsak az atombomba koncepciójának és tervének megszerzésében, hanem ezek megvalósításában is sokan segítettek. Hasonlóképpen a rakétatechnikában is. (A szereplőkről már volt és most is lesz szó.) Ami az atombombát illeti, a munkálatok utolsó szakaszában főleg német tudósok és mérnökök “segítettek”, addig pedig mindenféle náció beszervezett tagjai. Nyilván meglepő, de még Julius Robert Oppenheimer (1904 – 1964) tudós, elméleti fizikus is, a Manhattan program majdani szakmai vezetője is bensőséges kapcsolatban állt az atombomba létrehozásában illetékes szovjet vezetéssel és magával Berijával is. Ma már tudható a gondosan titkolt esemény: két héten át lakott Oppenheimer Moszkvában, mégpedig Berija villájában.
Julius Robert Oppenheimer
Bővebben… →
Kategória: Aktuális, Berija, Gazdaság, Kísért a múlt, Politika, Történelem
Címke: "Villa", anyagok, atombomba, Atomenergia Bizottság, atomkutatások, atomsorompó szerződés, ballisztikus rakéta, Berija, Borisz Vannyikov, chipkártya, Claus Fuchs, Dmitrij Usztyinov, Enrico Ferni díj, Észak-Korea, Fidel Castro, fizikus, Friedrich Paulus, gazdasági, Georgij Malenkov, Groves tábornok, gyanú, hadifogoly, Harvard, hasadóanyagok, Helmut Göttrup, hidrogénbomba, hírszerzés, hírszerzési, India, Iván Szerov, Jaltai egyezmény, Julij Hariton, Julius Robert Oppenheimer, kényszer, Kim Jong Un, Kína, Kreml, kutatások, La Mnche, lakik, Lavrentyij Berija, Lenin rend, Leonyid Brezsnyev, letrtóztatás, Lev Trockij, Ljubljanka, Los Alamos, Majranovszkij, malenkij robot, Manfred von Ardenne, Manhattan program, Manhattan terv, második világháború, megbízhatóság, megfoszt, mérnökök, Molotov, Moszkva, Naum Eintingon, NDK, német, Németország, nukleáris, Nyikita Hruscsov, önként, Osoaviakhim, Papercip akció, Pavel Szudoplatov, Penemünde, potenciál, R -1 rakéta, raktétatudós, Ramon Mercader, Romzsa Tódor, Showcross, Szergej Kruglov, Szergo Berija, Szövetséges Ellenőrző Bizottság, Szovjetunió, Szovjetunió Hőse, Sztálin, SZU, szuperhatalom, technika, technológia, Teller Ede, tudósok, Új-Mexikó, V-2 rakéta
